A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 36. szám - Igazságügyminiszteri rendelet

144 A J O Gr. ki terhes szerződéseket köthet. Nem teljes korúak csak az esetben, ha önálló ipart űznek. Nők csak az esetben, bár teljes korúak, ha önálló ipart nem űznek, ha a 24-ik életévüket betöltötték ; másrészről, a »ki valamely váltónyilatkozatot, mint másnak meghatalmazottja ir alá«, ha kiderül, hogy meghatalmazva nem volt, »személyesen és azon minőségben felelős«, mely minőségben felhatalmazás esetén felhatalmazója; igy, hogy a meghatalmazottnak oly személyi és jogi cselekvési képességgel kell birnia, mint a meghatalmazónak, különben ellene a törvény biztosította jogok nem érvényesíthetők; tehát jelen esetben, mivel meghatalmazotti minőségben a váltói nyilatkozatot a tanuk igazolása s felperes hallgatólagos beismerése szerint is, egy 13 — 11 éves, igy önálló jogcselekvési képességgel nem biró személy tette, e tényből, még ha meghatalmazotti minősége teljesen beigazolva lett volna is, mert önmagában semmis és érvénytelen, váltójogi kötelezettség nem származhat; a kifogásoknak helyt adni, a sommás végzést hatályon kivül helyezni s felperest váltói uton keresetével elutasítani kellett. (1889. szept. 11. 6,207. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla (1890. máj. 30-án 8,505. sz. a.): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja és abban az esetben, ha felperes az Ítélet jogerejüvé válta után három nap alatt az eskü letételére jelentkezik és a kitűzendő határnapon leteszi a pótesküt arra, »hogy alperesek a nevükkel aláirt kereseti váltót azon kijelentés mellett adták át neki, hogy azt magukra nézve kötelezőnek elismerik«, az 1889. évi 2,822. számú sommás végzés hatályában tartása mellett alpereseket arra kötelezi, hogy 150 frt tőkét, ennek 1889. ápr. 23-tól járó 6°/0 kamatát 3 nap és végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizessenek; ellenkező esetben pedig felperest a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett keresetével elutasítja. Indokok: Alperesek a kereseti váltón levő aláírásaik valódiságát és azt tagadták, hogy felperesnek bármivel tartoznának. Felperes F. Mihály tanú vallomásával félbizonyitékot hozott fel arra, hogy alperesek a nevükkel aláirt kereseti váltót azon kijelentés mellett adták át felperesnek, hogy azt magukra nézve kötelezőnek elismerik. E szerint alperesek aláírásuk valódiságának megtagadása figyelembe nem vehető s döntő körülményt képez az, vájjon ők a kereseti váltót nevük aláírásával ellátva s azt magukra kötelezőnek elismerve, adták-e át felperesnek s a mennyiben ezt tették, az 1868 : LIV. t.-c. 155. §-a értelmében ebből a tényből vont okszerű következtetés utján megállapítható az, hogy ők, miután irni nem tudnak, nevük aláírásával mást megbíztak ; minthogy pedig a megbízott személyes viszonyai a megbízó váltókötelezettségén nem változtathatnak ; ennélfogva az a körülmény, hogy alperesek nevüket ki által íratták a váltóra, közömbös és igy felperesnek a pótesküt egyedül a döntő ténykörülményre, az 1868 : LIV. t.-c. 236. §. értelmében megítélni és a per kimenetelét ettől függővé tenni kellett. A m. kir. Curia (1891. ápr. 14.1,368/90. v. sz. a.): A másodbíróságnak neheztelt Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Bűnügyekben. Megszégyenítés kilátásba helyezése — a megszégyenítés alapját képezhető concret — tény felemlitése nélkül sem rágalmazást, sem becsületsértést nem képez. (B. T. K. 258., 261. §§.) A zombori kir. jbiróság: R. Mihály a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek nyilvánittatik s ezért a hivatkozott törvény 92. §-ának alkalmazása mellett az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában körülirt célokra 15 nap és végrehajtás terhe mellett fizetendő 80 frt fő- és 20 frt mellékpénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetében pedig tiz napi fogházbüntetésre Ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott beismerte, hogy a feljelentéshez C. alatt másolatban mellékelt s eredetiben a bezdáni ipariskolai bizottságnál elfekvő nyilatkozatban T. Lajos, K. Tivadar és A. János bezdáni lakosok előtt, majd az ezen nyilatkozatot felmutató T. Lajos közvetítésével a bezdáni iparbizottság ülésében, 1888. évi nov. 30-án magánvádlóról azt állította, hogy magánvádló azon a napon, melyen a bezdáni községi képviselőtestület vádlott által az ipariskolai bizottsághoz az ipariskolai oktatás ellátására vonatkozólag benyújtott ajánlatot tárgyalandó volt, a következő felszólítást intézte vádlotthoz: »vonja vissza az ipariskolai bizottsághoz benyújtott ajánlatát, mert a tanítótestület azt üzeni önnek, hogy ellenkező esetben, miután önnek nagy leányai vannak, meg fogja önt rövideden szégyeniteni ugy, hogy még gyermekeinek gyermekei is megemlegetni és megsiratni fogják.« Minthogy pedig vádlott ezen nyilatkozatában többek előtt oly tényt állított, mely valódisága esetében magánvádlót, mint lelkészt a közmegvetésnek tenné ki, kellett őt a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek nyilvánítani. Tekintve azonban vádlott rovatlau előéletét s azon körülményt, hogy a nyilatkozat kiállítása alkalmával T. Lajos, Á. János és K. Tivadar előtt sértési szándékát szavakkal nem nyilvánította s igy nincs kizárva az, hogy ama nyilatkozatot ő csak az ipari bizottsághoz benyújtott ajánlatának visszavonása indokául állította ki, az 1878. évi V. t.-c. 92. §-a alkalmazandó s igy vádlott egyedül pénzbüntetéssel volt büntetendő, melynek mennyiségét indokolja ama körülmény, hogy vádlott állásánál fogva megfontolhatta ama nyilatkozat tartalmának sértő minőségét és hatását és indokolja még vádlott vagyoni állása is. (1889. ápr. 10. 1,114. sz. a., A budapesti kir. Itólíí tábla (35,278/89. sz. a.): Miután vádlott az általa tett nyilatkozat által magánvádlóról oly tényt nem állított, mely valódisága esetében akár magánvádlo ellen a büntető eljárás okát képezhetné, akár őt a közmegvetesnek tenné ki; ennélfogva a kir. itélő tábla a neheztelt ítéletet megváltoztatja és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. A m. kir. Curia (1890. szept. 24. 7,175. sz. a.) : Az 1883. évi VI. t.-c. 7. § áuak egyik esete sem forog fenn, a felebbezés visszautasittatik. Marhalevélben foglalt adatok meghamisítása közokirathamisítás. A szabadkai kir. törvényszék: Sz. András a B. T. K. 391. §-ában meghatározott s a 92. §-a alkalmazása mellett vétséggé minősitett közokirathamisitásban vétkesnek mondatik ki s ezért ugyanezen szakasz és 399. §-a alapján a jogerős Ítélet foganatba vételétől számítandó egy havi fogházra és egy ^ évi hivatalvesztésre s politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ^ ítéltetik. Indokok: Az 1. naplószám alatti marhalevélnek az 1. naplószám alatti kivonattal való egybevetéséből s a marhalevél 8. rovatában látható vakarásból 3 javításból kétségtelen, hogy a most emiitett rovatba beirt »10« számjegy »6«-ra kiigazittatott, illetve minthogy ezen marhalevélben beirt tehén I. Ferenc és neje vaflomása szerint 10 éves volt, a marhalevél meghamisittatott. A. vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint ezen tehenet a mult évi február havában vádlott vette I. Ferenc-től illetve ennek nejétől B. Rózától s a marhalevél ugyanakkor ki is állíttatván, át is Íratott vádlott nevére, de mivel az eladó 5 forinttal adós volt A. Józsefnek, a marhalevél annak adatott át mintegy zálogul arra nézve, hogy az eladónak említett tartozását a vevő, t. i. vádlott ki fogja fizetni. Vádlott ki is fizette ezen. 5 forintot s a fizetés folytán kezeihez került marhalevelet a mult évi szeptember 7-én bemutatta a bajsai elöljáróságnak átíratás végett, minthogy a tehenet időközben B. Antalnak eladta; az elöljáróság azonban a már említett kiigazítást konstatálván, a marhalevelet lefoglalta. Vádlott tagadja, hogy a kiigazítást ő eszközölte s állítja, hogy ezt A. József tette; minthogy azonban A. ezt tagadja s A.-nak ezt tenni éppen nem állott érdekében; minthogy továbbá vádlott a vizsgálat során azt állította, hogy a hamisításnak ki által tett elkövetését nem tudja, s minthogy végre I. Ferenc és A. József tanuk vallomása által igazoltnak veendő, hogy midőn a marhajárlat vádlott kezéhez került, az kijavítva nem volt, jogi bizonyossággal megállapítandó, hogy a valósággal ellenkező igazítást vádlott tette. Ebből kifolyólag, minthogy marhalevél közokirat s annak kiigazításából B. Antalra azon jogsérelem háromolhatott volna, hogy tőle a tehén bitangságba vétetik, vádlott a B. T. K. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitásban vétkesnek nyilvánítandó volt. A cselekményt azonban a B. T. K. 92. §-a alkalmazásával vétséggé minősíteni s a fenti büntetéssel fenyíteni kellett azért, mert tekintettel vádlott büntetlen előéletére s azon körülményre, hogy a cselekményt minden megállapítható érdek nélkül követte el, a börtönbüntetésnek legcsekélyebb mérve is aránytalanul súlyos büntetésnek tűnik fel. A budapesti kir. itélő tábla (1890. szept. 3-án, 17.303. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét indokai alapján és még annak az enyhítő körülménynek figyelembe vételével hagyja helyben, hogy a kérdésben forgó közokirat (marhalevél) egyedül a tehén korára, tehát tartalmának kevésbé lényeges részére nézve lett meghamisítva és igy jelentékenyebb visszaélésre felhasználható alig lett volna. A m. kir. Curia (1891. máj. 26-án 308. sz. a.): Tekintve, hogy a végtárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint vádlott az első fokban eljárt kir. törvényszék ítélete ellen, annak kihirdetése alkalmával bejelentett felebbezését nyomban visszavonta; tekintve, hogy a másodfokú bíróság csupán a kir. ügyész felebbezése folytán hozott ítéletével az első fokban eljárt törvényszék ítéletét vádlott terhére nem változtatta meg: vádlottnak helyt nem fogható felebbezése visszautasittatik. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Altmann Ede e., trencséni tszék, bej. okt. 6, félsz, nov 3, csb. Kubinyi Aladár, tmg. Nittnausz Ármin. — Beígér Emília & tlirsa e., budapesti ker. tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 22, csb. Jarnmezky Sándor, img. Bunczel Alfréd. - Lili Antal e., veszprémi tszék, bej. nov. 14, félsz. dec. 14, csb. Köves János, tmg. Fodor Gyula. - Zsékits W. fc-yorgy e., újvjdéki tszék, bej. okt. 21, félsz. okt. 28, csb. dr. Devich Laszlo, tmg dr. Szilágyi Ferenc. - Adler Mór e., egri tszék, bej. okt. 25, félsz. nov. 23, csb. Kolozsváry József, tmg. dr. Csutorás László. - Novak Mor e szegzárdi tszék, bej. nov. 1, félsz. nov. 14, csb. Borsody György, tmg. Orffy Lajos. Pályázatok: A kézdi-vásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. szept. A K ~ A besztercel Rágnál díjas joggyakornoki áll. szept. 27-ig. — A. fehértemplomi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 13-ig. A. körmendi jrbságnál aljegyzői áll. szept. 13-ig. — A soproni tszéknél díjas jog gyakornoki áll. szept. 13-ig. - A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. szept. 14-ig. - A bozovicsi jrbságnál aljegyzői all. szept. 14-ig. — A marosludasi jrbságnál aljegyzői áll. szept. 15-ig.— A pancsova. tszéknél és jrbságnál egy-egy dijas joggyakornoki áll. SA j \ g" ,_ A mezokövesdi jrbságnál albirói áll. szept. 16-ig. — t fi ü díjaS j°ggyakornoki áll. okt. l-ig. - A lőcsei tszéknél jegyzői áll. szept. 17-ig. - A beregszászi tszéknél aljegyzői all. szept. 18-ig. 1 s 3 Nyomatott a .Pesti könyvnyomd»-részvény-társaság"-nál. Hold-utca 7. sz.)