A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 35. szám - Tartozik-e a törvényszék a törvényt alkalmazni és büntetést kiszabni az esküdtszék verdictje alapján? - A szövetkezeteket szabályozó törvények a művelt nemzeteknél. 2. r.

A J el a többség. A teljes ülés azonban a 4. §. 1. és 2. pontjai esetében mellőzheti, illetőleg abbanhagyhatja a jogkérdés fölötti tanácskozást, szavazást és döntvény!-ozatalt akkor, ha valamelyik tanács bejelenti, hogy az általa hozott s a határozattárba felvett határozathoz jövőre ragaszkodni nem kiván s ha ama határozatot a teljes ülés egy tagja sem kívánja jövőre fentartaini. Ilyenkor a teljes ülés egyszerű, a jegyzőkönyvbe felveendő határozattal csak azt rendeli el, hogy az elejtett határozat a határozattárból töröltessék ki és ez a törölt határozatra jegyeztessék fel. Ezen határozat nem tekintetik döntvénynek és nem esik a döntvények iránti rendelkezések alá. 7. §. A döntvény szövegezésére kiküldött bizottság az általa szövegezett s kimerítően indokolt döntvény tervet, a bizottsági tagok által aláírva, késedelem nélkül bemutatja a teljes ülés elnökének, a ki annak hitelesítésére teljes ülést tüz ki és erre az itélöbirákat a döntvényterv közlése mellett meghívja. A hitelesítő teljes ülésben mindig az elnököljön, a ki azon teljes ülésben elnökölt, a melyben a döntvény hozatott és őt csak elkerülhetetlen szükség esetén helyettesíthesse egy olyan tag, ki a döntvény hozatalánál jelen volt. Hitelesítés után a döntvény, melynek a jogkérdést, az erre hozott határozatot és az indokolást kell tartalmaznia s a melybe a döntésre alkalmat szolgáltatott ügy vagy ügyek számát, nemkülönben a döntvény hozatalának s hitelesítésének helyét és idejét is fel kell venni, a teljes ülés jegyzökönyvébe és a kir. ítélő tábla döntvénykönyvébe egész terjedelmében beírandó s ugyanott a teljes ülés elnöke és jegyzője által aláírandó. 8. §. Minden kir. ítélő tábla a polgári teljes ülési döntvények számára külön polgári és a bünteti) teljes ülési döntvények számára külön büntető döntvénykönyvet tart. A vegyes teljes ülésben (5. §.) hozott döntvényeket mind a két döntvénykönyvbe fel kell venni. A döntvénykönyvek mellett is, ugy mint a 3. §. szerint a határozattár mellett, tárgymutató vezetendő. A döntvénykönyv zsinórral átfűzendő, lapjai megszámozandók, a zsinórok végei a hivatalos pecsétnyomó alkalmazásával a könyv kemény boritékának bellapjára erősítendők és lapjainak száma a belső bóritéklapra írandó hitelesítési záradékban megemlítendő. 9. §. A kir. Ítélő tábla elnöke, ha a 4. t;. értelmében más bíróságtól beszerzett iratokat a döntvény hitelesítésére szükségeseknek nem találja, a döntvény meghozatala után azonnal, különben pedig a hitelesítés után nyomban intézkedik, hogy ama iratok az illető bírósághoz visszaküldessenek. Gondoskodik egyúttal az kélő tábla elnöke arról is, hogy az illető tanács a teljes ülési döntvény hitelesítése után azt az ügyet, melynek elintézését a 4. §. értelmében felfüggesztette, legközelebbi ülésében intézze el. Ez iránt intézkedik az itélő tábla elnöke akkor is, midőn a teljes ülés egy tanácsnak elvi megállapodását döntvény hozatala nélkül a határozattárból, egyszerű határozattal, töröltetni rendelte. (6. §. utolsó bekezdése.) 10. A kir. itélő táblák teljes ülési döntvényeiket esetről-esetre az igazságügyminiszterhez és a kir. Curia elnökéhez öt-öt példányban felterjeszteni s egy-egy példányban a többi kir. itélő táblák elnökeivel, továbbá saját kebelekben az elnökséggel, az egyes tanácsokkal s minden itélőbiróval, végre saját kerületükben a kir. föügyészszel, a kir. törvényszékek elnökeivel, a kir. ügyészekkel és a kir járásbíróságok vezetőivel közölni tartoznak. Az itélő táblai tanácsokkal közölt döntvény-példány mindenik tanács határozattárában lesz elhelyezendő és itt ama határozatra, a melyre a teljes ülési döntvény vonatkozik, fel kell jegyezni a döntvény keltét, számát s tartalmúból annyit, hogy a tanács határozatát a döntvény megerősítette vagy megváltoztatta. A kir. főügyész, a törvényszékek elnökei, a járásbíróságok vezetői és a kir. ügyészek gondoskodnak arról, hogy a velük közölt döntvény saját bíróságuk, illetőleg hivataluk körében megismertessék és nyilvántartassák. 11. A teljes ülési döntvények az egyes ügyekben előbb hozott határozatoknak joghatályát nem érinthetik, de jövőre azokat az illető kir. itélő tábla tanácsai követni tartoznak mindaddig, míg ugyanazon itélő táblának egy újabb, vagy a kir. Curiának teljes ülési döntvényével meg nem változtattatnak. Ha azonban az illető ítélő tábla valamelyik tanácsa egy előadott ügy fölötti tanácskozáskor egyértelműleg abban állapodik meg, hogy az előadott ügyben felmerült jogkérdés egy korábbi teljes ülési döntvénytől eltérően döntendő el : ez esetben az illető tanácselnök az ügy elintézését felfüggeszti s a tanács megállapodását az ügyiratok előterjesztése mellett az itélő tábla elnökének bejelenti, ez pedig a jogkérdésnek újabb eldöntése végett, egy vagy két előadó kirendelése s a jogkérdés szövegének megállapítása mellett, teljes ülést tűz k:., a melyre nézve mindenben a fentebbi megfelelő szabályok követendők a következő eltérésekkel : 1. olyan újabb elvi megállapodás, a mely által a korábbi döntvény változást vagy módosítást szenvedne, csak a teljes ülésen jelenlévő itélőbiráknak legalább kétharmad része hozzájárultával jöhet létre ; 2. ily 2/o többség hiányában az elnök egyszerű, a jegyzőkönyvbe felveendő, de újabb döntvénynek nem tekintendő, határozatkép csak azt mondja ki, hogy a teljes ülés előbbi döntvényét fentartja; 3. ennek következtében nincs egyébre szükség, mint csak az elnöknek az iránt teendő intézkedésére, hogy a teljes ülés eme határozata az előbbi döntvényre feljegyeztessék és az illető tanács az általa felfüggesztett ügyet a legközelebbi tanácsülésben intézze <=1. 12. §. Mindenik kir. itélő tábla elnöke a vele egy másik ítélő tábla részéről a 10. §. értelmében közölt teljes ülési döntvényt sokszorosittassa és egy-egy példányban közölje a kebelbéli tanácsok és itélöbirák mindegyikével. A tanácsokkal közölt döntvénypéldány azok határozattárában helyezendő el. Ezen, más ítélőtáblai döntvényekkel szemben a jogegység szükség esetében szintén teljes ülések útján lesz megóvandó a következők szerint. Ügyeljen a kir. itélő tábla elnöke arra, hogy egy más ítélő tábla döntvénye, mihelyt ez vele közöltetett, a vezetése alatti itélő tábla határozattárában foglalt határozatokkal összehasonlittassék. E végre ő az itélöbirák vsgy a segédszemélyzet köréből egyet vagy kettőt állandóan avagy esetrőlesetre megbízhat azzal, hogy neki 8 nap alatt jelentést tegyenek arról: vájjon a más ítélő tábla részéről közölt döntvény nincs-e a kebelbéli határozattárba felvett határozatok valamelyikével ellentétben s ha igen, melyikkel és tüzetesen mire nézve van ellentétben ? Ha ez úton az itélő tábla elnöke az ellentétről meggyőződött : erre a kebelbéli tanácsokat azzal a felhívással figyelmezteti, mely fent a 4. §-ban, ennek 3. pontja esetére van megszabva, és ha azután egy olyan jogkérdést tartalmazó ügy kerül valamelyik tanácsban előadásra : az illető tanácselnök s ennek jelentése folytán az itélő tábla elnöke, valamint a jogkérdés eldöntésére hivatott teljes ülés is a 4. §-nak 3. pontja esetére fentebb szabályozott eljárást fogja követni. Ha pedig a kir. itélő tábla határozattárába felvett határozatoknak egyikével sincs még eldöntve az a jogkérdés, mely a más itélő tábla közölt döntvényének tárgyát képezi : az utóbbi döntvényt, mely különben is a kebelbéli tanácsok határbzattárában van elhelyezve, ugy kell tekinteni, mintha az egy kebelbéli tanácsnak volna elvi jelentőségű megállapodása és ehhez képest, ha utóbb valamelyik tanács egy előadott ügy alkalmából abban állapodik meg, hogy a felmerült jogkérdés a másik itélő tábla döntvényétől eltérően döntendő el : ez esetben az illető tanácselnök és ennek jelentésére az itélő tábla elnöke, valamint a jogkérdés eldöntésére hivatott teljes ülés is — azzal az eltéréssel, hogy iratok beszerzésének helye nincs — mindenben ugy jár el, mint fentebb a 4. §-ban, ennek 1. pontja esetére rendelve van. 13. §. A kir. Curia elnöke gondoskodik arról, hogy a kir. itélS tábláktól hozzá felterjesztett teljes ülési döntvények más tárgyaktól elkülönittetten kezeltessenek s a legalkalmasabb módon nyilvántartassanak és egymással esetről-esetre egybehasonlittassanak. E végre jogában áll a Curia itélőbirái vagy segédszemélyzete köréből egyet vagy kettőt megbízni, ugy, mint ezt a 12. §. szerint az itélő táblák elnökei saját hatáskörükben tehetik. 14. §. Ha a kir. Curia elnöke meggyőződik arról, hogy a felterjesztett itélő táblai döntvény a nyilvántartott Ítélőtáblai döntvények valamelyikével ellentétes, vagy ha erre az igazságügyminiszter által figyelmeztetve lett; intézkedik azon ügyek iratainak hivatalból beszerzése iránt, a melyekben az illető itélő táblák ellentétes elvi jelentőségű megállapodásai keletkeztek. Egyúttal a teljes ülésre egy vagy két előadót rendel ki, az ügyiratok beérkezése után pedig, a jogkérdés szövegének előzetes megállapítása mellett, annak eldöntésére teljes ülést tüz ki, gondoskodván az iratoknak előzetes megtekinthetés végett leendő kitételéről is — a 4. §. utolsó bekezdése értelmében. 15. §. Ezen curiai teljes ülés vagy polgári, vagy büntető, a szerint, a mint az eldöntendő jogkérdés a polgári, vagy a büntető szakosztály körébe utalt valamely ügyben merült fel. A polgári teljes ülést a polgári szakosztályba, a büntető teljes ülést pedig a büntető szakosztályba beosztott összes curiai itélöbirák képezik. Tart azonban a kir. Curia kivételesen vegyes teljes ülést is, összes (polgári és büntető) itélőbiráiból alakítva, abban az esetben, mely a kir. itélő táblákra nézve az 5. §-ban van feltételezve. Egyébiránt ezen curiai teljes ülésekre is — a mi az egybehivást, a határozatképességet, az előadást, a tanácskozást s a határozathozatalt, valamint a döntvénynek szövegezését, hitelesítését és a döntvénykönyvbe való bevezetését illeti — az 1881 : LIX t.-c. 4. §-a alapján 1881. évi november hó 1-én 2,214/1. M. E. sz. alatt kibocsátott igazságügyminiszterí rendelet megfelelő intézkedései alkalmazandók, magától értetvén, hogy a jogkérdés szövegének végleges megállapítása is a (eljes ülés jogkörébe tartozik. A beszerzett iratok visszaküldése iránt .i kir. Curia elnöke a 9. §-nak megfelelően intézkedik és ugyanő elrendeli, hogy a Curiánál nyilvántartott ama táblai döntvényekre, a melyekre a hozott' curiai döntvény vonatkozik, feljegyeztessék a curiai döntvény kelte, száma és tartalmából az, hogy az ítélőtáblai döntvényt a kir. Curia döntvénye megerősítette vagy megváltoztatta. A hozott curiai döntvény a hivatalos lapban közzéteendő s az igazságügyminiszterrel öt példányban, a kir. Curia itélöbiráival pedig és minden itélő tábla elnökével egy-egy példányban közlendő. A kir. itélő táblák elnökei intézkedjenek, hogy a curiai döntvény sokszorosittassék s a kebelbéli tanácsok és itélöbirák mindegyikével közöltessék. A tanácsokkal közölt döntvény-példány azok határozattárában helyezendő el. A döntvénynek az elsőbiróságokkal és a kir. ügyészséggel való közlése iránt az igazságügy miniszter fog intézkedni. 16. §. A kir. Curia azokról az elvi megállapodásairól, melyek az 1890 : XXV. t.-c. 13. §-a és a jelen rendelet alapján hozott teljes üléseiben jöttek létre, külön — az 1881: LIX. t.-c. 4. §-a s az 1881. évi 2,214. és 32,741. szám a. kelt igazságügyminiszteri rendeletek alapján berendezett döntvénykönyvektől elkülönzött — döntvénykönyveket vezet. Ezekre nézve a jelen rendelet 8. §-a hasonszerüen alkalmazandó. 17. §. A kir. Curia teljes ülési döntvényeit, melyek az egyes ügyekben előbb hozott határozatokat nem érinthetik, a kir. itélő táblák mindaddig követni tartoznak, míg azokat a Curia újabbi teljes ülési döntvényével meg nem változtatja. 18. §. Ha a kir. itélő táblák valamelyik tanácsa egy előadott ügy alkalmából abban állapodik meg, hogy a kir. Curia egyik döntvényének megváltoztatása szorgalmazandó : ezt — az előadott ügy elintézése után — indokolt előterjesztésben az ité ő tábla elnökének bejelenti, a ki is erre az itélő tábla teljes ülését a fentebbi szabályoknak megfelelően egybehívja. Ha szabályszerűen megalakított s határozatképes teljes ülés, a jogkérdés előadása és a tanácskozás befejezte után, az előterjesztő tanács indítványát a szavazatoknak legalább kétharmad részével elfogadja : a kérdéses kir. curiai döntvény megváltoztatása iránt a Curia elnökéhez indokolt felterjesztés teendő. 19. §. Ezen felterjesztés folytán a kir. Curia elnöke a Curia teljes ülését a jogkérdés újabb eldöntése végett, egy vagy két előadó kirendelése mellett, de iratok beszerzésének mellőzésével, egybehívja. A fentebbi szabályoknak megfelelően egybehívott, megalakított és határozatképes curiai teljes ülés a jogkérdést előadás után tanácskozás alá veszi és ha korábbi döntvényét fen tartandónak mondja ki: az ez iránti indokolt határozatot a kir. Curia elnöke az igazságügyminiszterrel és a felterjesztő kir. itélő tábla elnökével közli ; ha pedig előbbi döntvényét a szavazatoknak legalább kétharmad részével megváltoztatja vagy módosítja : mindenben az az eljárás követendő, melyet a korábbi döntvény hozatala után kellett követni. Ilyenkor a döntvénykönyvben az előbbi döntvénynél is kitüntetendő, bogy az a kelet és szám szerint megemlítendő újabb teljes ülési döntvénynyel meg lett változtatva. 20. §. A kir. Curia az ítélő' táblák felterjesztése nélkül is veheti bármelyik döntvényét újabb tanácskozás alá, ha erre akár az igazságügyminiszter, akár a Curia elnöke által felhivatott, vagy ha ez iránt egy curiai teljes ülésben a Curia elnökének előzetesen bejelentett s ez által az itélőbirákkal eleve közölt indítvány tétetett s ez az indítvány ott elfogadtatott. Ezen esetekben a Curia elnöke a jogkérdés újabb megvitatása és eldöntése végett a teljes ülést szabályszerűen egybehívja ugy, hogy a meghívás és a teljes ülés közt legalább 15 napi időköz maradjon. Ha ezen teljes ülés előbbi döntvényét fentartandónak határozza : erről a kir. Curia elnöke az igazságügyminisztert értesiti ; ha pedig korábbi döntvényét szabályszerűen megváltoztatja vagy módosítja : a 19. §. szerinti eljárás lesz követendő. 21. §. A kir. itélő táblák határozattálába felvett elvi jelentőségű megállapodásoknak időről-időre leendő nyilvános közzététele iránt külön rendelet fog intézkedni. 22. §. Ezen rendelet a kir. itélő tábláknak azt a jogát, melynél fogva az 1881. évi november hó 1-én 3,274. I. M. E. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint oly polgári és büntető ügyekben is tarthatnak teljes üléseket, a melyekben nem utolsó fokú biróságként járnak el, nem érinti. Kelt Budapesten, 1891. évi augusztus hó 12-én. Szilágyi Dezső, s. k. Nyomatott a .Pesti könyvnyomda-részvény-társa8ág"-nál. Hold-utra 7. sz.)