A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziója. 1. [r.]

18 A J O Gr. lyünket nyilvánítani az iránt, hogy ezen üdvös cél s köz­elismerést érdemlő törekvés megvalósittathassék a kisegítő birák megújított intézménye által. A mint már régebben s ismételten kimutattuk meg nem cáfolt érvekkel, hogy a fen­forgó baj bírói pótszemélyzet igénybevételével s egyáltalában személyszaporitással el nem távolitható. Mert a hátralékokból kifejlődött baj forrása nem a birói személyzet elégtelenségében, hanem magában a törvénykezési rendszerünkben keresendő, melynek gyökeres átalakítása nélkül attól állandóan sohasem fogunk megszabadulhatni. Bizonyíték erre a Curia jogszolgáltatása is, melynek szintén sokat kell küzdeni a hátralékokkal, melyek időnkint eltávolíttattak, de csakhamar ismét megújultak. De különben, eltekintve e baj állandó megszüntetésének kérdésétől, helyes leend, ha óvakodunk azon vérmes remény­től is, hogy a kir. tábla átalakításának idejéig a hátralékok nagyobb mérvétől megszabadulhasson. A hátralékoknak nem természetes, minden államban s minden bíróságnál előforduló rendes menete, hanem túlságos nagy száma, mint tudjuk, a tábla évi ügybejövetelének s ezzel kapcsolatosan az elintézendőknek nagy tömege által idéztetik elő, a min gyorsan épen nem lehet segiteni a kisegítő személyszaporitás által, melynek szintén megvannak a határai. Annál kevésbé, minthogy nemcsak a felebbezések nagy tömegével kell küzdeni, hanem azon súlyosbitó körülmény­nyel is, miszerint azon tömeg évek óta úgyszólván folyvást emelkedőben van. így 1884. évben az évi ügybejövetel a budapesti kir. táblánál még csak 104 ezer volt (a kisebb százas számokat mindenütt elhagyva) s 1886-ban 107 ezer; mig 1887-ben már 1157* ezerre, 1888-ban 1247* ezerre, 1888-ben 124,900-ra emelkedett. A jelen évben egypár százzal kevesebb, — mintegy 124,300. Természetes, hogy az évi hátralékok összege hozzá­járulván, évenkint az elintézendő ügyek számának is emel­kednie kellett. Elintézendő volt 1884-ben 116 ezer, 1886-ban 126 ezer, 1887 évben 139 ezer, 1888-ban 155 ezer, 1889-ben 156 ezer, 1890-ben valamivel csökkenvén, valamivel kevesebb 153 ezernél. A hátralékok utolsó öt év alatt 18 ezerről 1888-ban 34,991-re emelkedtek; mi 1889-ben 28,636 ügyszámot tett ki s 1890-ben ismét kevesbül egy pár ezerrel. Ezeket előre bocsátani nem tartottuk feleslegesnek a budapesti kir. tábla helyzetének megvilágítására s a fenforgó kérdés könnyebb megoldhatására. Es erre nézve legközelebbről érdekelhetnek bennünket az 1888—1890. évek mozzanatai a kisegítő birák alkalmazá­sát megengedő 1888. évi törvény után. 1888. évben — a kisegitő birák alkalmazása előtt — a 155 ezer elintézendő ügyszámból elvégeztetett 121,842 és így hátralékul maradt, mint fentebb láttuk, közel 34 ezer. A következő évben ezen helyzet mindenesetre változást szenvedett á kisegitő birák segélyével. 1889-ben néhány százzal emelkedett mind az új bejöve­tel : 124,914 (előbbi évben 124,609), mind az elintézendők összege: 156 ezer 155 ezer irányában; mind a mellett a hátralékok kevesbültek és pedig jóval nagyobb arányban, azok 1889 évben 28,636-ra szálltak le 33,991 -r öl, mely jóval nagyobb számot az 1888. évi hátralékok kép­viseltek. 1890. évben ezen előhaladás a javulás terén még tovább fejlődött. A bejövetel november végéig volt 114,068, ehhez december 28-ig 9,446 új ügydarab érkezett s az év utolsó napjaiban körülbelül 900, mi összesen mintegy 12472 ezret teend. Tehát a bejövetel csak egypár százzal kevesbedett. Az elintézendők összege — az előbbi év hátralékainak csökke­nése folytán 3 ezerrel kevesbült, de mégis csekély hijával 153 ezer roppant nagy ügyszámot mutat fel. Rendkívüli mun­kássággal, valódi túlerőfeszitéssel — az elintézettek ügyszáma közel 130 ezer —mintegy 129,990. November végéig 117,412 volt elintézve; december 25-ig 10,585 s az utolsó napokban körülbelül 2,000. A hátralék tehát 1890. évben következőleg fejlődött ki. November hó végén tett 25,282 ügyszámot, mi már 3 ezerrel kevesebb volt az 1889. évi összes hátraléknál. Hozzá­járulván a decemberi — 12 ezerre tehető — elintézések, a hátralék 1890. év végén 22—23 ezer leend. Közöltük ezen adatokat, hogy kitűnjék, mennyiben csökkent utolsó években a hátralékok összege s mily be­folyása volt arra a kisegitő birák 1888. év utáni alkalmazásának. 1888. évben a hátralékok összege még meghaladta a 33 ezref a kisegitő birák alkalmazásának evében azonban 28 Vi ezerre szállt le, tehát 5 ezerrel kevesbedett. 1890. évben az előbbi év 28 ezer hátraléka 23 ezerre szállt le, tehát ismét 5 ezerrel csökkent. E szerint a legvalószínűbb számítás alapján aliithatni, hogy a kisegitő birák alkalmazása évenkintnem több, mint ötezer ügyhátralék kevesbulest eredményez. Ebből azután levonhatjuk a következtetest, illetőleg szá­mítást az iránt, hogy milyen lehetend a budapesti kir. táblá­nál 1891. május 1-én a hátralékok állása, vagyis, hogy azon ideig mily apadást fognak előtüntethetni? Azt hiszszük általában, minden részletezés nélkül, könnyen felfogható, miszerint május elsejéig — nem egészen négy hó alatt — 5 ezer h á t r a 1 é k-k e v e s b ü 1 é s t a kisegitő birák minden erőfeszítése mellett sem lehetend előállítani akkor, midőn az utolsó év e k tanú­ságaként egy egész év folyamán is csak ötezernyi csökkenést eszközölhettünk. De részletezzük a budapesti kir. tábla ügyforgalmát. Egy hó alatt beérkezik általában 10—11 ezer új ügy (p. o. novemberben 10,14", december 28-ig 9,446). Négy hó alatt — 1891. január—áprilisban — 42 ezer. Ehhez járulván az 1890-iki hátralék, circa 23 ezer, az elintézendők összege április végén 65 ezer körül leend. Elintéztetik pedig havonkint 11 — 12 ezer (1890. novem­berben 11,661 és decemberben circa 121/* ezer). Ha már most a legkedvezőbb mozzanatokat veszszük is, úgymint 4 egész hónapot és havonkint 12 ezer elintézést, május l-ig legföljebb 48 ezer ügy lehet el­intézve. Ezt a fentebb kifejtett 65 ezer elintézendő ügy­számból levonván, marad április végén leg­kevesebb 15 — 17 ezer ügyhátralék. Tehát körülbelül ily teher menend át az új táblákra. E szerint arról szó sem lehet, hogy az 1888 : IX. t.-c. célja: a hátralékok feldolgozása a kisegitő birák segélyével, elérethessék. De nemes buzgalmú igazságügyminiszterünk azon intentiója sem valósitható, hogy május l-re nagyobb mérvű hátralékok ne maradjanak, mi az új táblák­működésére zsibbasztólag hatna. Mert a 15 — 17 ezer ügyhátralék, mire május l-ig számithatunk, kétségtelenül nagyobbmérvűnek kell, hogy tekintessék. Mi azonban csak a vérmes reményektől akartuk szak­közönségünket megóvni. Manojlovich Emil, a Curia kereskedelmi és váltótanácsá­nak kitűnő elnöke — mint biztos forrásból értesülünk — nyuga­lombamegy legközelebb. Mély sajnálattal veszszük mi, és fogja venni bizonyára az egész magyar jogászközönség ezen váratlan ese­ményt, mert Manojlovichban a magyar birói kar egyik legéles­eszübb, leguniversalisabb műveltségű, a mellett ritka szeretetre­méltóságú és jellemű tagját veszíti el. Bármelyik tanácsba is volt beosztva, mindenütt magasra kivált, és mióta a Curia keresk. tanácsa élére állott, ezen tanácsot megtartani tudta azon magas színvonalon, melyre Daruváry páratlan vezetése és nagy jogászi szelleme emelte. Ez ő rá a legnagyobb dicséret. Ezért valóságos csapásnak kell jeleznünk Manojlovich elhatározását, hogy nyugalomba megy, csapásnak, melyet mélyen érezni kell mindazoknak, kik a Curia kereskedelemügyi judikaturáját szivükön hordják. Büntetőtörvénykönyvünk revíziója. Irta: BODOR LÁSZLÓ, kir. tszéki biró Kolozsvárott. I. Kívánatos volna, hogy a büntető törvénykönyv revíziója a joggyakorlat által megjelölt irányban vitessék keresztül. Ez az irány most már elég határozott. Tíz éves gyakorlat bízvást beválik bármely törvény próba­kövének. Ez az idő bőségesen elegendő volt annak felismerésére, hogy büntetőtörvénykönyvünk hol homályos, hol hiányos, hol szükséges annak kibővítése ? Hogy szükséges a törvény revíziója : többé nem lehet kér­dés. A ki a felső bírósági decisiókat figyelemmel kisérte, az analóg esetek ellentétes elbírálásából meggyőződhetett, hogy vannak a törvénynek homályos részei s ugy a joggyakorlat, mint a szakirodalom elég határozottan megjelölte azokat a részeket is, melyek megfelelően módositaudók és a melyek kibovitendök

Next

/
Oldalképek
Tartalom