A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 30. szám - Ki van hivatva a csőd megszüntetése után a felszámolási jegyzőkönyv hiteles kivonatának kiadására?

119 menyei tehát 8 reájuk hárulván, az egész vételárt késedelmi kamatjaival együtt s mint ez esetben teljesen pervesztesek, a prts. 251. §-a értelmében a felmerült perköltséget is viselni tar­toznak. Ellenkező esetben bizonyítva leendvén, hogy az eladott anyag átvételének akadályáról értesített felperes a neki, mint eladónak kötelességében állott elhárításáról az akadálynak nem gondoskodott: az ennek folytán átadottnak nem tekinthető anyag vételárát, melynek értékét a kihallgatott szakértők legalább 100 forintra teszik, nem követelheti; miért is őt keresetének ezen összegre vonatkozó részével elutasítani kellett; a perköltség azon­ban ez esetben kölcsönösen megszüntetendő volt azért, mert fel­peres kereseti követelésének túlnyomó részére, t. i. a már jog­érvényesen megítélt 240 frtra nézve pernyertes lett stb. Bűnügyekben. Vádlott azon tagadására] szemben, hogy erőszakkal lialolt tolna be panaszló lakásába, panaszlónak egyedül álló vallomása elesendő bizonyítékot nem képez. A Tádló és a panaszló közt megelőzőleg Fennállott szerelmi viszony, mely a vád tárgyára tett eset idejében már megszűnt, nem szolgálhat jogos indokul rádlottnak arra, hogy panaszló laká­sába bemenjen és ennek akarata ellenére abban bentmaradjon. (Btk. 332. §.) V nagybecskereki kir. törvényszék (18'.i0. április 28-án, 1,834. sz. a.): I. Károly vádlottat a btk. 330. §-ába ütköző s a 331. §. 2. pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettében a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében és a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki s ezért a btk. 96. és 99. §-ainak figyelembe vételével a btk, 91. §-ának alkalmazásával összbüntetésül V/i évi börtönre itéli. stb., stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás során kiderített tényállás szerint f. évi március hó 20 án éjjel 10 óra tájban vád­lott R. Katica lakására jogtalanul és erőszakkal behatolt, ott neve­zettet arcul ütötte, az elfogatására kiküldött G. Máta és V. Ferenc rendőröket tettlegesen bántalmazta, utóbbinak fegyverét el is törte, ugy, hogy kifejtett ellenállása folytán a nevezett rendőrök öt bekísérni nem tudták. Vádlott azzal védekezik, hogy a nővéreiről terjesztett rossz hirek miatt akarta felelősségre vonni R. Katicát. E körülmény azonban idegen lakásba való erőszakos behatolás jogos indokát nem képezheti. Hogy vádlóit G. Máta és V. Ferenc rendőröket hivatalos köttlességeik teljesítésében erőszakkal megakadályozta és őket tettlegesen bántalmazta, az a nevezett rendőrök és R. Katica egybehangzó vallomásával igazolva van. A fenti tényállás alapján vádlottat a btk. 330. §-ába ütköző, a 341. §. 2. pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettében, a btk. 165. § ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében és tekintettel arra, hogy sértett vádlott megbüntetését kívánta, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében is bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél vádlott rovatlan előélete, némi ittassága és azon körülmény is enyhítőül véte'.ett, hogy vádlott sértettel előzőleg szerelmi viszonyban állván, e viszonyból kifolyó­lag jogosultnak vélhette magát panaszos lakására s annak akarata ellenére is behatolni stb. A budapesti kir. itélö tábla (189o. október 2l-én, 33,441. sz. a.): Az elsöbiróság ítéletét a becsületsértés vétségét illetőleg megváltoztatja s vádlottat e vétség vádja és következménye alól felmenti, mig az ítéletnek a magánlak megsértésének és a ható­ság elleni erőszak bűntettére vonatkozó részét a börtönbünt( tés­nek 8 hónapra leszállításával, továbbá a btk. 99. §-ának elhagyá­sával, de a 169. §. felhívásával, valamint azzal a meghatározással hagyja helyben, hogy a btk. 331. §-ának 2-ik pontja a magánlak sértése bűntettének meghatározott büntetés kiszabásának szol­gál alapul s hogy a 8 havi börtönbüntetést a magánlak megsér­tésének bűntettéért és a hatóság elleni erőszak bűntettéért alkal­mazott összbüntetésnek nyilvánítja. Indokok: A vádlott tagadja, hogy a sértett felet arcul csapta s e részben a Sértett félnek állításán kivül, a mi azonban a bűnösség megállapítására nem elegendő, az eljárásban bizo­nyíték fel nem merült, mely okból a vádlott a becsületsértés vét­ségének vádja és következményei alól felmentendő volt. A vád­lottnak börtönbüntetését a kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság részéről felhozott enyhítő körülmények nagyobb méltatásával, továbbá a becsületsértés vétségének elejtése folytán, valamint a vádlottnak felindult lelki állapotára is, mint szintén enyhítő körül­ményekre tekintettel, a megfelelő mértékre leszállította s egye bekben az elsőbirósági ítéletet a btk. tényleg nem alkalmazott 99. §. elhagyásával, ugy a kellő kiegészítéssel és közelebbi meg­határozással vonatkozó indokainál fogva és még azért is helyben­hagyta, mert a bántalmazott rendőröknek ebbeli minőségük Nagy­becskerek városa rendőrkapitányának f. é. március 21-én 1,406. sz. a. kelt átiratával igazolva van s a rendőrök, mint ilyenek, a btk. 166. § ának 3. pontja értelmében hatósági közegeknek tekin­tendők, mert továbbá vádlott az előtte jól ismert rendőröket hivatalos eljárásuk alatt bántalmazta tettleg s mert végre a vádlottnak összes tevékenysége arra mutat, hogy a terhére rótt büntetendő cselekmények elkövetése idején állított ittassága dacára teljesen beszámítás alá eső állapotban volt stb. A m. kir. Curia (1891. június hó 17-én, 41/1891. sz. a.): Tekintve egyrészről azt, miszerint vádlott tagadja, hogy erőszakkal hatolt volna be panaszló lakásába s ezen tagadásával szemben panaszlónak egyedül álló vallomása, a melynek támogatására szol­gáló azon körülmény sem lett megállapitva, hogy lakásának ablaka valóban be volt-e törve ? elegendő bizonyítékot nem képez ; tekintve másrészről azt, hogy a vádló és a panaszló közt megelőzőleg fennállott szerelmi viszony, mely a vádlott beismerése szerint is a vád tárgyává tett eset idejében már megszűnt, nem szolgálhatott jogos indokul vádlottnak arra, hogy panaszló laká­sába bemenjen s ennek akarata ellenére abban bent maradjon, az pedig, hogy panaszló a bennmaradást ellenezte s vádlottnak eltávozását kívánta s hogy tiltakozása eredménytelen maradt, bizonyítja azon körülmény, hogy előbb G. Erzsébethez menekült majd pedig midőn vádlottól igy sem szabadulhatott, ennek eltávo­lítása végett a rendőrség segélyét volt kénytelen igénybe venni: ennélfogva vádlott ellenében nem a btk. 330. és 331. §§. 2-ik pontjában meghatározott magánlak megsértése bűntettének, hanem csakis a 3:>2. §-ba ütköző magánlak megsértése vétségének tény­álladéka lévén megállapítható : mindkét alsóbb fokú biróság ítéle­tének részben való megváltoztatásával vádlott a magánlaksértés bűntette helyett annak vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért a terhére fenmaradó hatóság elleni erőszak bűntettéért, tekintet­tel az utóbbi cselekméuyénél kifejtett erőszakoskodás nagyobb fokára, a btk. 165., 332., 96. és 98. §-ok alapján összbüntetésül a másodfokú biróság Ítéletében ellene kiszabott 8 ' havi börtön­büntetés helybenhagyatik stb Büntető eljárásunk szerint a vizsgálat elrendelése, ragy el nem rendelése felett elsöfoknlag a vizsgáló biró ran hivatva határozni. Hünvizsgálat elrendelése csalás miatt a 387. és nem a 379. §. értelmében azon alapon, mert vádlottak ellen a csőd kérelmez­tetett ugyan, de azon okból nem rendeltetett el, mert csődkérvé­nyezők az eljárási költségeket nem előlegezték, a mi nyilván arra mutat, hogy panaszlottak vagyona még a csődeljárás költségeinek fedezésére sem találtatott elégségesnek. A szombathelyi kir. törvényszék (1,329/89. sz.): A kir. ügyészség indítványa, csalárd bukás miatt feljelentett G. Sámuel özvegye s G. József ellen. Végzés: A kir. ügyészség azon indítványa, hogy G. Samuné, G. József és G. Salamon ellen a bünvizsgálat a btk. 387. i?-ába ütköző csalás bűntette miatt elrendeltessék, mellőztetik azért, mert a btk. 387. §-a alapján csak akkor van eljárásnak helye, ha vádlott ellen a csőd akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, ki nem mon­datott, már pedig ezen ügyben ezen esetek egyike sem forog fenn, mert a 20. napló szám alatt csődbirósági végzés tanúsága szerint a csőd azért nem nyittatott meg, mert a csődöt kérő fél a csődnyitási költségeket nem előlegezte s igy a csődnyitás kér­désében a kir. törvényszék, mint csödbiróság, nem is határoz­hatott. Tekintve azonban azt, hogy a feljelentés a btk. 379. §-ába ütköző csalás bűntette miatt is tétetett, a kir. törvényszék az iratokat az előnyomozás folytatása végett a muraszombati kir. járásbírósághoz átteszi. A budapesti kir. itélő tábla (19,825/1889. b. sz.) végzett: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék végzését hivatalból meg­semmisíti s az eljáró bíróságot utasítja, hogy a kir. ügyész indít­ványát az összes ügyiratokkal elsőfokú intézkedés végett a vizs­gáló bírónak adja ki. Indokok: Büntető eljárási gyakorlatunk szerint a vizsgálat elrendelése, vagy el nem rendelése felett elsőfokúlag a vizsgáló biró van hivatva határozni; a kir törvényszék pedig csak akkor határozhat, ha a vizsgáló biró a vizsgálat elrendelésének helvét nem látván, az ügyiratokat a kir. törvényszékhez a vizsgálat meg­szüntetése végett bemutatja, avagy ha a vizsgáló biró határozatát felebbezik. A jelen esetben a kir. törvényszék a kir. ügyész inditvánvát közvetlenül érdemleges intézkedés tárgyává tette s igy mellőzvén az eljárási gyakorlat útmutatását, idő előtt bocsátkozott az ügy elbírálásába.A kir. itélő tábla ez okból semmisitette meg a föleb­bezett végzést. A muraszombati kir. járásbíróság (1889. július 28. 1,833/1889. b. sz.) Végzés: A szombathelyi kir. ügyészségnek 1,805/889. sz. indítványa folytán s az ideigl. eljárási törvényjavaslat 33. §. s a budapesti kir. itélő táblának 19,825/889. b. sz. a. végzéséhez képest a bünvizsgálat a btkv. 387. §-ába ütköző csalás bűntette miatt özv. G. Samuné 56 éves, büntetlen előéletű, magánvzó, rédecsi lakos, mégis G. József 30 éves, büntetlen előéletű, keres­kedő, muraszombati és G. Salamon 23 éves, büntetlen előéletű, kereskedő-segéd, székesfehérvári lakos ellen, szabadlábon hagyásuk mellett elrendeltetik. Indokok: Mert az előnyomozat szerint valósziuüsittetik, hogy vádlottak a btkv. 414. §-ában irt büntetendő cselekményeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom