A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 26. szám - Fogva tarthatja-e a férj feleségét és verheti-e bottal? - A pozsonyi gyámhatóság viselt dolgairól. 5. [r.]

A JOG. 211 figyelmeztetni, hogy a hivatali állások betöltése körül befolyásomat, ha annak érvényesítésére alkalmam nyilik, csupán egvetlen tekintet fogja vezérelni: igazságügyünk magas érdeke. Ez a tekintet kizárja előttem azt, hogy a betöltendő állásokra való ajánlatnál a pályázok személyes érdeke, csupán a rangidösbség, hosszas szolgálari évek, a megélhetés kényszere, családi kötelékek stb., egymagukban irányadókul szolgálhassanak. Kijelentem, hogy jogosulatlan aspirációk támogatója nem leszek soha s nem engedem, hogy ezek mögött a valódi érdem háttérbe szoruljon; de igeDis, minden befolyásom latbavetésével, lelkem egész melegével fogom azokuak, de csakis azoknak előmenetelét támogatni, a kik erre képességüknél, szorgalmuknál s jellemük szeplötlenségénél | íogva a legérdemesebbek. És eme feltételeimben nem engedem magamat megtántorittatni sem a pártfogók feltolakodó befolyása, sem rimánkodó panasz, sem hirlapi reklám, sem a tájékozatlan közvéleménynek, vagy az ezt tolmácsoló sajtónak hívatlan bíráskodása által. — a míg ebbeli nézeteim kelendők lesznek e hazában ; ellenkező tanok uralma engem amúgy sem találna többé e helyen. Mai viszonyaink között gyakran kerül a magyar biró oívan kísértés veszélye elé, hogy a hivatalos teendők halmazával a bíráskodás alaposságának rovására kell megküzdenie. Nem szabad eme veszélynek áldozatául esnünk. Előttünk nem lehet egyedüli irányadó az államháztartásnak abbeli érdeke, mely kevés bírótól sokat, nagyon sokat kiván, többet, mint bármely más államban; hanem mi azért vagyunk itt s arra esküdtünk, hogy polgártársainknak igazságot szolgáltassunk, ezt pedig egy percig sem szabad feláldoznunk annak a törekvésnek, hogy az igazság rovására tüntessünk a számok halmazával s hogy az állam fiskális érdekeinek szolgáivá szegődjünk. Én azonban ismerem a felügveletemre bizott bíróságok tagjainak hazafiságát s hiszem, hogy az igazság és alaposság áldozatni ejtése nélkül is bizonyságát fogják szolgáltatni annak, hogy a birói hivatás lelkiismeretes betöltése minden erőnk s minden időnk feláldozását követeli. Ha pedig, mint remélem, a debreceni kir. ítélő tábla kerületében működő j bíróságokat jövőben is ily hazafias szellem fogja lelKesiteni, akkor elvárom, hogy a testület eme közérzületével szemben annak egyik tagja sem fog kivételt alkotni s nem fogja akarni a munka terhét a szorgalmasabbak vállaira hárítani. Elvárom tehát, hogy a felügyeletemre bizott bíróságok szorgalom tekintetében sem engedik magukat hazánk többi bíróságai által megelöztetni. A biró hivatása komoly, zajtalan és nyugodt, pályáját nem kiséri tapsvihar, munkáját nem jutalmazza a közönség éljene, útját nem jelölik a dicsőség emléktáblái, számára nem fííz babérkoszorút senki; de van mégis egy jutalma, — a legértékesebb érdemkereszt, mely a férfi keblét díszítheti: a kötelességek hű tejesítésének öntudata. Lelkesítse és vezérelje ez a tudat birótársaimat nehéz munkáik folyamán és jutalmazza a nyugalom j éveiben is. Ifjú pályatársaim szivére pedig, a kik keresik még az eliga- ! zodás fonalát, a következő útbaigazító jelszavakat kötöm: legyen tanácsadójuk saját lelkiismeretük, evangyéliumuk a törvény s hitvallásuk az igazság forró szeretete. Kelt Debrecenben. 1691. június hó 23-án.« A peres eljárás gyorsasága Németországban. A pörök tartamáról Németországban a legközelebb megjelent hivatalos statistikai kimutatás il889) érdekes adatokat tartalmaz, melyekből néhányat nálunk is érdemes közölni. Berlinben a járásbíróságoknál folyó perekben az első tárgyalás határnapja a benyújtástól számítva > a váltóperek negyedrészénél egy hétnél, a többinél egy hónapnál volt rövidebb; egyéb pereknél az első határnap egy hét 1° 0) — egy hónap (53ö 0) — két hónap (10%) és három hónap (l"7°i0) közti időben lett kitűzve. E peiek egész tartama a járásbíróságnál) volt: 61%-nál 3 hó, 25°, 0-nál 0 hó, 11° 0-nál egy év, 2°/0 nál 1—2 év, O i'Vo két évnél hosszabb idő. — A törvényszékeknél az arány a perek tartamára nézve a következő: 85% egy éven belül lett elintézve, még pedig ugy. hogy egy harmadrész egy félévnél rövidebb idő alatt. A főtörvényszéknél | (Iberlandesgericht) a fölebbezési tárgyalás első határnapját az esetek 33%-ban két hónapnál rövidebb időben tűzték ki; a rendes határidő két hónap volt. Ézen bíróságoknál a végitéletet az esetek 54°/o ában a fölebbezés beadásától számított hat hónapnál rövidebb időben hozták meg. A Reichsgerichtnél az elintézés 47%-nál 3, 49° 0-nál 3—6 hónapig tartott, 3° 0 nál 6—12 hónapig. Két évnél hosszabb ideig egyetlen pör sem volt a legfőbb bíróságnál, sőt 1 — 2 évig is csak 0-2°/0-a az ügvnek. Minden biróság határozata — legyen az alsó vagy felső — egy héten belül kézbesítendő a feleknek. I. Sz.) Fo»va tarthatja-e a férj feleségét és verheti-e bottal ? Ezt a kérdést kellett az angol bíróságoknak nemrég eldönteniök és a felsőbíróság tagadó válasza — incredibile dictu — nagy forrongást idézett elő birói körökben. Egy Jackson nevű öreg ember 1887-ben egy elég fiatal nőt vett el; röviddel az esküvő után elutazott és csak 1859-ben tért vissza Angliába. Mintán az asszony vonakodott hozzá költözni, házastársi jogaiba való visszahelyezést rendelő bírói parancsot eszközölt ki. Az ily parancsnak nem engedelmeskedő házastársat a Divorce Court ezelőtt fogságba helyezhette; 1884-ben azonban a törvényhozás beszüntette a biróság ezen jogát. Jackson ur tehát önsegélyhez nyúlt: erőszakkal magához hurcolta az asszonyt, a házat teljesen elzárta és senkit sem bocsátott nejéhez, sem rokont, sem orvost, sem ügyvédet. Az asszony rokonai habeas corpus rendeletet kértek, de a . biróság elutasította a kérelmet, mert a férj részéről gyakoroll letartóztatást nem találta törvényellenesnek. A Court of Appeat azonban elrendelte az asszony szabadon bocsátását. Az elsőfokban eljárt birák és néhány kartársuk most hangosan nyilvánították nem tetszésüket: ha a férj nem tarthatja vissza az őt elhagyni akaró asszonvt. akkor — ugy mondták — nevetséges volna ezentúl ideiglenes elválasztási rendeleteket kibocsátani; az asszony a Court of Appeal szerint akkor hagyhatja ott az urát, a mikor neki tetszik, semmi szüksége tehát arra, hogy a biróság engedélyét kikérje ehhez. A kérdés a lordok házában szóba hozatván, a lord-kancellár kijelentette, hogy a Court of Appeal | csak annyit mond ki, hogy nem igaz — a mi a férj részéről vitattatott — mintha angol törvény szerint a férj a »házastársi kötelezettségek* teljesítését megtagadó asszonyt bottal megverhetné, vagv a pincébe, vagy éléskamrába bezárhatná; ha a törvényhozó az 1884-iki törvénynyel a bíróságtól elvette az elzárás jogát, akkor a férj még kevésbé lehet erre feljogosítva. De azért az ideiglenes elválasztást rendelő határozatokra ezentúl is szükség lesz már azért is, mert az e nélkül távozó asszonynak nem lehet - igénye tartásra. Egyúttal élesen megrótta a lord-kancellár az alsóbiráknak hivatalos állásukkal meg nem egyeztethető kifakadásait. A koloz>vári kir. itéló tábla tanáesbeosztása. L Polgári tanács. Elnök: bercelli Berczelly Jenő, a kir. itélő tábla elnöke. Helyettese: Heppes Miklós, kir. itélő táblai tanácselnök, vagy Papu József kir. itélő táblai biró. Birák: Müller Vilmos, Papn József, L. Gyárfás f erenc, Nemes Sámuel. Gál Tenő, Szász Dénes. br. Szentkereszty Ferenc. Tanácsjegyzők: dr. Pozsoni Gábor, Bokor Károly.— II- Polgári tanács. Elnök: Heppes Miklós, kir. itélő táblai tanácselnök. Helyettese: Müller Vilmos, kir. itélő táblai biró: Bhák : Müller Vilmos, L. Gyárfás Ferenc, Bacskor Mihály. Xemes Sámuel, Gál Jenő, Szász Dénes, Ádám Dénes, br. Szentkereszty Ferenc, Hosszú László, br. Rndnyányszky Béla, Tanácsjegyzők : dr. Bodolla Béla, dr. Baintner Hugó. — III. (úrbéri) tanács Elnök : bercelli Berczelly Jenő, a kir. it. tábla elnöke. Helyettese : Heppes Miklós, kir. itélő táblai tanácselnök vagy L. Gyárfáj i Ferenc, kir. it. táblai biró. Birák : Papu József, L. Gyárfás Ferenc, SzászDénes, ! Sröcs Ákos, Horváth Kálmán, Hosszú László. Tanácsjegyzök : Pozsoni Gábor, Csaba Zoltán. — IV. (váltó, kereskedelmi, csőd és banyaügyi) tanács. Elnök : Heppes Miklós, kir. itélő táblai tanácselnök. Helyettese : Papu József, kir. itélő táblai biró. Birák: Papu József, L. Gyárfás Ferenc, Nemes Sámuel, Gál Jenő, Szász Dénes, Szócs Ákos, Tanácsjegyzők : Dr. Bodolla Béla, Dr. Baintner Hugó. — V. (büntető) tanács. Elnök. Schneider József, kir. itélő táblai tanácselnök. Helyetttese : Mezei János, kir. itélő táblai biró. Birák: Mezei Tános, Szentkirályi Lajos, Bocskor Mihály, Csányi Ferenc Szócs Ákos, Ádám Dénes, Horváth Kálmán, br. Szentkereszty Ferenc, Hosszú László, br. Rudnyánszky Béla, Tanácsjegyzők : Csaba Zoltán, Bokor ] Károly. A budapesti királyi kereskedelmi és Táltótörvényszék ügrkimutatása 1891. évi május havában. Érkezett 6,0-58, mult havi hátra- lék ,232, volt elintézendő 7.290. Elintéztetett : ülésben lülés tartatott 28) 5,021, I ülésen kivül 1,224. összesen 6,-45, maradt hátralék 1,045. Az ülésben elöI adatott 5,021 drb közt volt: 1. per 268, 2. sürgős ügy (végr. bizt.) 1,173, 3. rendes ügy 3,530. Az elintézett 268 drb per közölt volt: 1. kereskedelmi per 138, 2. váltóper 129, 3. csödper 1. A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: 1. érdemleges Ítélettel 139, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 49. 3. meg nem jelenés indokából 30. Csőd nyittatott 3, megszüntettetek. 3. Felsőbb bíróságoktól érkezett 126, ezek között volt: 1. helybenhagyó 56, 2. megváltoztató 16, 3. feloldó 2, 4. rendelvény és elállás l4, 5. curiai határozat 38. »A pozsonyi srTámhatósáa: viselt dolsrairól.< Dr. Protics János ur a »Pozsonyi Szemle* cimü lap 7 számában hozzám intézett zárszavára szíveskedjék becses lapjában a következőket közétenni : Én ezen lap 20. számában csakis a pozsonyi városi árvaszékkel és annak incorrect, hazai törvényeinket sértő eljárásával foglalkoztam, minden egyes, a mi hazai törvényeinkbe ütköző végzé ét állításaim beigazolásául mellékeltem és hat nyílt kérdést intéztem hazánk jogászaihoz. Ezen első cikkemben egy árva szóval sem említettem dr. Protics János ügyvéd urat, neki tehát semminemű kifakadásokra okot nem szolgál' tattam. És ö ?! Ha tárgyilagos akart lenni, akkor felelt volna hat kérdésemre. De ö kérdéseimre nem felelhetett és dühében, hogy jogászilag nem felelhet, személyemet támadta meg és mindjárt a 22. számban közölt feleletében engemet »mala fides«, -torzkép', ía'attomos mód*, »merő valótlanság* és >célzatos rágalom* kifejezésekkel megtractált. Az elvitázhatlan tény, hogy a sárral dobálódzó mindig piszkos; de ' nem mindig piszkos az, a kire a sárt dobni akarta. Ha önnek, dr. Protics ur, megtetszett sárban turkálni, ugy turkáljon benne tovább, én már csak a tisztesség magaslatán maradok, a hol piszkolódásai engem el nem érhetnek cs csak önre esnek vissza. És ezen cikkíró ur másnak gorombaságáról és vérmességéröl akarna szólani. Vannak egyének, a kik annyira képzelődök és önmagukba annyira szerelmesek, hogy mindenütt tükröt keresnek, hogy éltük összes szerepeiben magukat láthassák. Ilyen önmagába szerelmes egyén dr. Protics ur is, ki akarván látni, miképen veszi ki magát egy cikkiró szerepében, cikkeit egy tükörbe nézegetve irta, minek az lett a sajnos következménye, hogy önmagát ecsetelte akaratlanul, midőn rólam és felőlem imi akart. Az ügy érdemét illetőleg dr. Protics uraak ama vádaskodására, hogy én a nagymélt. m. kir. belügyminisztériumnál Saumvald család részére a magyar állampolgárjognak elismerését alattomos módon kieszközöltem volna, azt kell válaszolnom, hogy nem ismeri a törvényt. Hiszen az egy fökellék, hogy az állampolgárságért folyamodó igazolni köteles, miszerint előélete feddhetlen. Azt hiszi dr. Protics ur, hogy arra csak egyszerű kérvény és a nagymélt. m. kir. belügyminisztériumnál ejtett szép szó elégségesek ?! Mi célból és okból váltottak átiratokat egymás közt a magyar és osztrák belügyminisztériumok ? Azon körülmény, hogy ezen honosítási ügyre vonatkozó iratok két ízben leltek áttéve a magyar belügyminisztérium által az osztrák belügyminisztériumhoz és csak az iratoknak másodszori visszaérke-