A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 24. szám - Ingó dolgoknak részletfizetés mellett elárusítása

A budapesti kir. itélö tábla (1890. évi március 8-án, 3,880. sz. vált.): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: Alperes azzal védekezik, hogy a felperes által neki átadni kivánt árú átvételét abból az okból, mert az a kikötött kelléknek meg nem felelt, megtagadta s hogy ennek következtében az ügylettől elállaui lévén joga, felperesnek az árú átvétele és a vételár megfizetése iránt indított keresete jogos alappal uem bir. Kétségtelen, hogy alperes vevő eme kifogásával szemben felperes eladót terheli annak bizonyítása, hogy ugy a hordó petróleum, melyet felperes alperesnek G. Jakab és M. Mór tanuk vallomása szerint átadui akart s melynek átvételét alperes megtagadta, valamint az alperes által a szerződési határidő elteltéig át uem vett többi kilenc hordó tartalma is a kikötött kellékeknek megfelelt, hogy tehát az valódi amerikai petróleum volt, mert felperes keresetét épen erre alapítja, az árúnak szerződésszerű minőségét tehát az átvételt megtagadó alperes kifogásával szemben ő köteles bizonyítani. Az a körülmény pedig, vájjon alperes az átvétel megtagadása alkalmával kifejezetten kijelentette e felperesnek, hogy az ügylettől eláll, nem döntő, mert az átvétel megtagadása az ügylettől elállás kijelentését már magában foglalja, de különben is alperesnek a kt. 348. §-a alapján, a mennyiben felperes nem igazolja azt, hogy az árú, melynek átvételére alperest felhívta, a kikötött minőségnek megfelelt, az ügylettől elállani feltétlenül joga lévén s ez a joga az elállás azonnal való kijelentésének feltételétől nem függvén: alperes mindaddig, raig felperes a szerződésszerű minőséget nem bizonyítja, az árú átvételére és a vételár megfizetésére nem kötelezhető. Minthogy azonban felperes alperes tagadásával szemben sem azt, hogy az alperesnek előbb átadni kivánt egy hordó, sem azt, hogy az állítólag alperes rendelkezésére bocsátott többi kileuc hordó petróleum a szerződésnek megfelelt, egyáltalán nem bizonyította, birói szemlének a jelenleg felperes raktárán lévő árúkra nézve pedig célja nincs, mert ha hizonyittatnék is, hogy jelenleg van ott a szerződésnek megfelelő árú : ezzel nem volna bizonyítva az, hogy az az árú is szerződésí^zerü volt, mely a szerződés teljesítésére kitűzött határidőben alperes rendelkezésére állott s melynek átvételére felperes alperest felhívta: ennélfogva alperesnek az ügylettől elállani joga lévén, felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett, stb. A ni. kir. Curia (1890. aóv. 28-án, 79'!. sz.): A kir. itélö tábla Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: Az a kérdés, hogy a szerződés tárgyát képező többi 9 hordó petróleum szerződésszerű minőségű volt e, illetőleg lett volna-e, jelen perben, az alább kifejtettek szerint közömbös, minélfogva a kir. itélö táblai ítélet indokolásának ezt a részét elejteni, de a kir. itélö tábla Ítéletét mégis helybenhagyni kellett a benne felhozott egyéb indokok alapján és azért, mert a kereskedelmi törvénynek felperes által a fulebbezésben is idézett 054. §-a, a mint ennek a törvényben való elhelyezéséből és szövegéből is kitűnik, csak a késedelmes teljesítés esetében nyer alkalmazást, arra az esetre pedig, mely a jelen perben is fenforog, midőn a szerződés teljesíttetik ugyan, de az eladó nem szerződésszerű árút szállít vagy akar átadni, a kt. 348. §-a irányadó. Ez a törvényszakasz pedig kétségtelenül jogot ad a vevőnek arra, hogy ily esetben a szerződéstől elállhasson. Mit sem változtat a vevőnek ezen jogán az a körülmény, hogy a szerződés részletekben teljesítendő, mert a részletes teljesítés csak a szerződés teljesítésének módját szabályozza, de a szerződés egységes voltát nem érinti. Már pedig ha az árú hiányossága miatt a szerződésnek csak egy része is nem teljesíttetik szerződésszerű módon : az egy egészet képező szerződés máinem teljesíttetett; az pedig a dolog természetéből következik, hogy a vevő a szerződés egy részének teljesítését elfogadni nem köteles. Miből következik, hogy ha a szerződés részletekben teljesítendő és az eladó egy résziét teljesítésekor nem szerződésszerű árút szállít, a vevő a szerződéstől elállhat. És e tekintetben a kereskedelmi törvény szintén csak késedelmes szállítás esetéi e szóló §. analógiája alapján kivételnek csak a már teljesített részre van helye, mert a már teljesített részre nézve a szerződés a felek között teljesedésbe menvén, semmi ok sem forog fenn arra, hogy a felek a későbbi szerződésszegés folytán a szerződésnek már teljesedésbe ment részétől is elállhassanak. De jelenleg ez az eset fenn nem forog, mert felperes, a mint ezt a kir. itélö tábla helyesen kifejtette, a per állása szerint az első részlet teljesitésénél nem szerződésszerű árút akart átadni, minélfogva alperesnek joga volt a fenn kifejtettek szerint az egész szerződéstől elállani. De minthogy jelen esetben a kt. 354. §-a alkalmazást nem nyerhet és igy alperes, ha a szerződéstől elállani akart, semmi törvényes intézkedést tenni köteles nem volt és a kifejtettek szerint a későbbi részletek teljesítését elfogadni nem tartozott: helyesen mondotta ki a kir. itélö tábla azt is, hogy midőn alperes a nem szerződésszerűnek talált árú átvételét megtagadta, ezen ténye által a szerződéstől már elállott és ennélfogva elállási szándékát már külön is kijelenteni köteles nem volt. Ezek szerint helyesen határozott a kir. itélö tábla, midőn felperest keresetével feltétlenül elutasította és mint pervesztest, a prts. 251. §-a alapján a költségekben marasztalta, stb. 0(J. í*5 A ki a váltót az elfogadd helyett Kifizeti, annak Dincs akibocsátó ellen váltójoari keresete. (M. kir. Curia 1891. évi április 15-én, 1,405/1890. sz. a.) Ha a biztosit!i>i ajánlat tárgyát képezett épület azon idén belül ég el, mely alatt a keres!,, törvény 468. §-ának 3-ik ki kezdése értelmében a biztosító társaságnak a szerződés meg-vagy meg nem kötése iráni nyilatkoznia kell. azon épület, mint nem létező, többé nem képezheti tárgyát tűzkár elleni biztosítási szerződésnek s isry az, hogy a biztosító társaság az ajánlatot az érintett idő alatt vissza nem utasította, a biztosítás tárgyának időközben elenyészte folytan nem alkalmas azon biztosítási szerződésnek megalkotására. (M. kir. Curia 1891. márc. 0-én. 1,128 sz. a.) A váltóhitelezőnek jósra van az el nem évült köztörvényi utón perelni, mert ez az adósnak sé elmet nem okozhat és öt ebben Semmi törvény sem aratorja. (M. kir. Curia 1891. ápril 2-án, 9,134 sz. a.) Bűnügyekben. A jogtalan, de bűntelen önsegély esete forog fenn, ha a háztulajdonos önhatalmúlag — a bntorok kihordásával, az ablakok és ajtók leszedésével, tehát physikai erő használatára! hajtja véirre a bíróság abbeli jogerős Ítéletét, hogy a bérlő a lakást mearhatározott határidőre kiüríteni köteles, feltéve természetesen, hogy ezen határ! idő letelt. (M. kir. Curia 1891. május 5-én, 10,282 szám alatt.) Valamely ingatlannak a telekkönyvi tulajdonos által az eladási szerződés fennállása alatt a vevőnek belegyezése nélkül eszközölt ujabb elidegenítése és az íij szerző nevére való bekebelezése csak akkor állapítja mear a litk. 400. S-ába ütköző Közokirat hamisítás bűncselekményét, ha eszmei halmazatban a Btk. 378. §-ában meghatározott csalás esete is ftíllforoa;. (M. kir. Curia 1891. évi május 8-án. 421. szám alatt.) Valótlanságot tartalmazó orvosi bizonyítvány kiállítása csak akkor büntethető, ha a bizonyítvány hatóság részére vagy büntető vagy polgári ügyben állíttatott ki. (B. T. K. 217., 221. és 408. §§.) A s.-a.-njhelyi kir. törvényszék: Dr. E. Miksa tizenharraadrendü vádlottat a btk, 221. g-ában meghatározott, gondatlanságból kiállított hamis szakértői nyilatkozat vétségében bűnösnek mondja ki s ezen bűncselekményért a btk. 221. §-u alapján a 92. §. alkalmazása mellett, az ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő s behajthatlanság esetén a btk. 53. §-a alapján tiz napi fogházra átváltoztatandó 100 frt pénzbüntetésre itéli. Indokok: Dr. B. Miksát a btk. 221. §-ában meghatározott gondatlanságból kiállított hamis szakértői nyilatkozat vétségé! ben bűnösnek kimondani s az Ítélet rendelkező részében kimért büntetéssel sújtani kellett. A büntetés szabásánál javára enyhítő körülményül lett figyelembe véve büntetlen előélete és az, hogy az általa kiállított lár! lelet nem szolgált a bíróság ítéletének alapjául s igy abból joghátrány senkire sem háramlóit, miért is büntetése a btk. 92. §-ának alkalmazásával lett megállapítva (1889. január 17-én, 417. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : Á dr. B. Miksa ellen ki* j szabott pénzbüntetés összegét behajthatlanság esetében öt napi fogházra átváltoztatandó 50 frtra leszállítja. Egyebekben ugyanezt az ítéletet felebbezett részében helybenhagyja. Indokok: A dr. B. Miksára kiszabott pénzbüntetés ösz; szegét az elsöbiróság Ítéletében felhozott enyhítő körülmények méltánylóbb figyelembevételével megfelelően kellett megállapítani. í | 1889. évi június 3-án, 8,943. sz.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfokú bíróság ítélete dr. B. Miksa tizenharmadrendíí vádlottra vonatkozó részében meg; változtatik s tekintve, hogy a btk. XII. fejezetében foglalt rendelkezések általában az állam igazságszolgáltatási érdekeinek megóvását célozzák; tekintve, hogy a btk. 217. §-a, mely a tudva hamis szakértő leletek és véleményekről intézkedik, az ilyenek által elkövethető bűncselekmények ismérvéül állítja fel, hogy azok ! a bíróság vagy más hatóság elé terjesztettek ; tekintve, hogy ezekből folyólag a btk. 221. §-ában a gondatlanságból adott hamis szakértői nyilatkozat büntethetősége is attól feltételezendő, hogy a bíróság vagy hatóság elé terjesztetett s tekintve, hogy nevezett t orvos a vizsgálati iratokhoz VII. es VIII. szám alatt becsatolt I leletet és pótvéleményt nem birói vagy hatósági Felhívás folytán , állította ki és leletét és véleményét nem bíróság vagy hatóság elé terjesztette, a magánbizonyitvány, illetve lelet és véleménvnek ! gondatlanságból tévesen történt kiállítása pedig a btk. rendelkej zéseibe ütköző büntetendő cselekményt nem képez; ugyanazért vádlott dr. B. Miksa a btk. 221. §-a alapján ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Minthogy azonban nevezett, mint körorvos egyszersmind közigazgatási hivatalt visel, az eljárásában netán fenforgó fegyelmi ! vétség elbirálása végett az iratok az elsöbiróság által az illetékes i fegyelmi bírósághoz áttétetni rendeltetnek.