A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 1. szám - A végrehajtási törvény reviziójához - A német magánjogi codificatio jelen állása

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 1. számához. Budapest, 1891. január 4-én. Köztörvényi ügyekben. Közjegyző ellen indított kártérítési per előzetes fegyelmi eljárás megindítása nélkül elbírálható. A budapesti kir. itélö tábla az e.-b. Ítéletét megváltoztatja s a kir. jbiróságot a kereseti kártérítési kötelezettségnek általánosságban való megállapítására ép úgy hivatottnak jelenti ki, mint a keresetet érdemileg elbirálhatónak nyilvánítja, minélfogva a kir. jbiróságot mindkét irányban a további törvényszerű eljárásra utasítja. Mert a kir. közjegyzőknek hivatalos eljárásuk ügykörében elkövetett szabályellenes cselekvényei avagy mulasztásai az 1874. XXXV. t.-c. 172. §. értelmében fegyelmi büntetést és egyszersmind, a hol ez követelhető, kártérítési kötelezettséget vonnak maguk után, melyek elintézésére a törvényhozás külön eljárást alkotott és ügybiróságot rendelt, mert mig a fegyelmi vétségek büntetését az idézett törvény 190. §. szerint a fegyelmi biróság ügykörébe utalta és ennek eljárására nézve a törvény 192. §. szerint az 1871. VIII. t.-c. 31 — 61. §-ait irta elö, addig a törvény 189. §-nak ama rendelkezéséből, mely szerint a kártérítési kereset elévül, ha a panaszos károsodásának tudomására jutásától számított három év alatt keresetét meg nem indítja, a kártérítési kereseteket a kártalanítási kötelezettségének általánosságban való megállapítására is már csak annál a körülménynél fogva is közvetlenül a rendes bírói útra tartozónak kell tekinteni, hogy a fegyelmi eljárás fentebb idézett szabályaiban nyoma sincs annak, hogy a fegyelmi biróság a vétség minősítésére és a büntetés megszabására vonatkozó határozatának meghozatalában a kártérítési kötelezettségnek általánosságban való megállapítására is kiterjeszkedni hivatva lenne. A kártérítési kereset időelőttiségére vonatkozó alperesi kifogás pedig figyelembe azért nem vétethetett, mert felperes a csődadós ama hitelezőivel, kiknek alperes állításai szerint törvényes záloggal biztosítva volt követeléseit a kiküldő biróság intézkedésének bevárása nélkül önkényűleg kiadta, semmi jogviszonyban nem állván, ezek ellen a nekiek alperes hivatalos eljárása körében kifizetett összegeknek visszatérítése végett felperesként sikeresen fel sem léphetne, az a kérdés pedig, vájjon alperes a kérdéses vételár részleteket jogosítva volt-e a kiküldő biróság rendelkezésének bevárása nélkül az azokra igényt támasztott állítólagos törvényes zálogjogos hitelezőknek lefizetni ? — ebben a perben akadály nélkül elbírálható. A m. kir. Curia : A m.-b. ítélete annyiban, a mennyiben az alperes elleni kártérítési keresetet előzetes fegyelmi eljárás megindítása nélkül elbirálhatónak mondotta ki, az e tekintetben felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, a mennyiben pedig az eljárt kir. jbiróságot az ügy érdemébeni eljárásra utasította, megváltoztatik s a m.-b. utasittatik, hogy a peres kérdést érdemileg bírálja el; mert az eljáró kir. jbiróság, miként az ítéletének indokaiból kitűnik, felperest érdemleges indokoknál fogva is utasította el keresetével, következőleg nem forog fenn szüksége annak, hogy ezen biróság érdemleges eljárásra utasittassék s mi akadály sem merült fel arra nézve, hogy a m.-b. a perügyet érdemileg bírálja el. '1890. okt. 8-án 3,'.l48.) Az anya által inditolt vé-rendelet-érvénytelenitési perben a szülők s az utóörökösöknek nevezett kiskorú gyermekeik közti érdek-összeütközés. Ily esetben atyjnk általi nem képviseltethetésük. Az ítéletben a kiskorúak ntőöröklési jogáról való rendelkezés nélkülözése. Pécsi törvényszék : Az előbb Blauhorn Lajos, utóbb Kercse Kálmán s most Klimovszky József ügyvéd által képviselt T. Jánosné felperesnek, Bubreg Antal ügyvéd képviselte A. József s T. János mint kiskorú gyermekei T. János s Anna alperesek ellen végrendelet-érvénytelenítési perében 1888. dec. 20, 8,551. sz. alatt itélt: Felperes keresetétől elmozdittatik s alperesi viszonkeresetnek helyt adván, alperes A. Józsefet az 1886. febr. 28. elhalt A. Józsefné hagyatékára örökösnek kimondja. A budapesti kir. itélö tábla 1890. jun. 24. 14,826. sz. a. végezte : Az elsőbiróság Ítéletét hivatalbólmegsemmisiti. Indokok: A keresettel érvény tel enittetni célzott végrendeletben az örökhagyó K. Anna a hagyatéki vagyon egy részére a felperes s II. r. alperes kiskorú gyermekeit ntóörökösökül nevezvén ki, azon kérdés elbírálásánál, hogy a végrendelet érvénytelenittessék-e ? a felperest s 2-od r. alperest a köztük fennálló házassági viszonynál fogva ugyanazonos érdeküeknek kell tekinteni ; minthogy a végrendelet érvénytelenítése esetén II. r. alperes a felperest törvényes öröklés címén megillethető javaknak, felperessel együtt birtoklásába lépne; ily körülmények között tehát s azért, mert az utóörökösöknek nevezett kiskorúak érdeke a szülők érdekeivel ellentétesnek látszik, ezen kiskorúak az apa, mint törvényes képviselő által a perben nem képviselhetök. De ha e körülménytől eltekinteni lehetne is; minthogy az alperesként perbevont s atyjuk által képviselt kiskorú T. János s Anna utóöröklési jogát tárgyalólag a felebbezett Ítélet semmi rendelkezést nem tartalmaz s ezen alperesekre nézve a peres kérdés el nem biráltatott, az Ítélet hozatalánál lényeges eljárási szabály sértetett meg, a minél fogva a peres ügy eldöntése lehetetlenné vált. A megtartási jog érvényesítése iránt indított perben csak a hitelező és adósa között fenforgó jogviszony nyerhet megoldást, a hitelező és harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban el nem bírálhatók. A m. kir. Curia: A kir, Ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A megtartási jog érvényesítése iránt indított pernek tárgyát csak az a kérdés képezheti, hogy a hitelező a birtokában levő és adósnak tulajdonát képező dolgot jogosítva van-e követelésének kielégítése végett megtartani ? A megtartási jog érvényesítése iránt indított perben tehát a dolog természete szerint csak a hitelező és adósa között fenforgó jogviszony nyerhet megoldást, a hitelező és harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban el nem bírálhatók. Minthogy pedig Il.-r. alperes felperesnek nem adósa, hanem az adósnak I.-r. alperesnek épen úgy hitelezője, mint felperes, felperes II.-r. alperes irányában megtartási jogot nem érvényesíthet, minélfogva felperest II.-r. alperes irányában keresetével ezért el kellett utasítani. (1890. november 7. 688.) Az ügyvéd felebbezési díja s költsége s megbízója terhéül fel nem róható oly perben, melyet az ügyvéd törvénybe ütköző sommás uton tett folyamatba. Különböző jogalap s ügyletből keletkezett s kisebb polg. perútra tartozó követeléseknek ngyanazonegy sommás keresetbe foglalása. A nagykárolyi járásbíróság: Papp Béla ügyvéd képviselte P. János, Sz. Demeter e. 51 frtos ügyében itélt: Alperes köteles felperesnek 20 frt kölcsönösszeget s kamatait megfizetni; felperes keresete többletével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek; felperesi képviselő díjai saját fele irányában 18 frt 52 krban, alperesé 14 írtban állapittatnak meg. A budapesti kir. itélö tábla 1890. jun. 16. 55,092. sz. a. az előző eljárással együtt hivatalból megsemmisítette. Indokok: Felperes kölcsön címén 21 frtot, egy szekér vételára címén pedig 30 frtot s így különböző jogalapból s különböző jogügyletből származó s az értékre való tekintettel kisebb polgári perútra tartozó két követelést egy keresetbe foglalta össze, minthogy pedig az ily kereset a perr. 66. §. s az 1877 : XX. t.-c. 11. §. rendeletébe ütközik s ettől való eltérésnek helye nincs: az ítéletet stb. megsemmisíteni kellett. A kir. tábla felperes ügyvédének felebbezési járandósága fejében semmit sem állapított meg; mert a törvénybe ütköző, sommás uton a fél ügyvéde által folyamatba tett perben felmerült felebbezési díj s költség a megbízó terhéül fel nem róható. Az örökösödési eljárásban a megyei árvaszék bizván meg a közjegyzőt, a felmerült közjegyzői díjak megállapítása, habár azok már kifizettettek, a megbízó árvaszék hatáskörébe tartozik. Az árvaszék azonban, azon okból intézkedést nem tevén, a kifizetettnek állított űíjjutalék megállapítása a rendes bíróságot illeti. Minden erre Tonatkozó panasz a közjegyző személyi bírósága elébe terjesztendő. A hagyatéki ügyben megbizva volt ügyvéd meghatalmazása, az azzal kapcsolatos díj-felszámitási panaszra is kiterjed. A békés-csabai kir. járásbíróság: A. Juditnak, O. Gyula kir. közjegyző ellen, a közjegyzői díjak tekintetében 1888. évi 4,254. sz. a. kérvénynyel folyamatba tett panaszos ügyében 1889. április 8. 181. sz. alatt végzett: »Jóllehet néhai A. Ilona hagyatékában az örökösödési eljárásra Békésmegye árvaszéke 1881. évi 3,562. sz. határozatával F. Ákos volt csabai kir. közjegyző bízatott meg s ennek elhalta folytán e megbízás O. Gyula közjegyzőre önként átháromolván, az e hagyatékban felmerült közjegyzői díjaknak megállapítása az árvaszék, mint megbízó hatóságnak hatáskörébe még az esetben is tartozik, ha azok kifizetettnek állíttatnának, mindazonáltal, miután a gyámhatóság a közjegyzői díj megállapítására mi intézkedést sem tett, mivel azok kifizetetteknek lenni állíttattak: ezen biróság szükségesnek tartja kiemelni azt, hogy ily körülmények mellett az 1874 : XXXV. törvénycikk 206. és 207. §. értelmében a hagyaték keretében teljesített közjegyzői eljárásért felszámított és panaszló A. Judit részére eső és már kifizetett díj-jutaléknak megállapítására magát illetékesnek találta. Továbbá szükségesnek tartja a kir. járásbiró-