A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 17. szám - Követelheti-e az ügyvéd saját megbízójával szemben a bagatell eljárásból folyó költségei visszatérítését külön per utján?

68 A J O Gr. minthogy ennek folytán D. Ede és Rezső testvérek tanuzása a prts. 192. §., jelesen az ügyv. rendts. 49. §-a alapján, csupán azon okból, mert panaszos ügyvédei, 'illetőleg meghatalmazottjai voltak az előző polgári perben és mint ilyenek, jelen bűnvádi ügyben is érdekeltek, nem kifogásolható azért, mert a prts. 192. §-a értelmében polgári perben is az ellenfél kifogása folytán csak a bizonyító fél meghatalmazottja általában, ügyvéde pedig csak azon perben, melyben a felet képviselte vagy képviseli, nem bocsátható tanuságtételre, az ügyv. rdts. 49. §-a szerint pedig az ügyvéd csak oly tények felett nem köteles tanúskodni, melyeket a fél képviselete céljából vele közölt, melyek ezen hivatása folytán tudomására jutottak és melyeknek közlése ügyfelének ártalmára lehetne, mert végre a törvényes gyakorlat a károst ép oly kevéssé, mint annak képviselőjét nem zárja el a bűnvádi ügyben való tanúskodástól; minthogy e tanuk vallomásának mérlegelése az ügy érdem­leges elbírálására tartozik, ama vallomásuk szerint vádlottat a hamis eskü bűntettének gyanúja terheli; a kir. itélő táblának vád alá helyező végzése ezen és az ott felhozott indokokból helybenhagyatik ; miről a kir. törvényszék azzal értesíttetik, hogy a kitűzendő végtárgyaláshoz a felebbezésben megnevezett mentő tanukat is idéztesse meg. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.566. Séta/ér javára tett hagyományok illetékmentesség­ben nem részesülnek. (189O. évi 8,050. sz.) 1.567. Oly p. ü. igazgatósági végzések felülbírálására, a melyekben a fél esak arról értesíttetik, hogy fclebbezése már elintézve lett: a ni. kir. f. ü. közig, biróság nem illetékes. {1890. évi 8,026. sz.) 1.568. Az építkezési szerződés iteleti szempontból az által, hogy az építő fél az építkezési vállalkozók költségvetését el­fogadta, Írásban megkötöttnek es így illetékkötelesnek tekintetik. (1800. évi 5,645. sz.) 1.569. Oly perbeli egyezség után, a melyben új jogügylet nem jött létre, hanem csak valamely már létezett jogügylet alap­ján elvállalt kötelmekről van szó, fokozatos illeték abban az esetben sem jár, ha a már előbb létezett jogügyletre vonatkozó okirat illetékmentes. 11890. évi 5,725. sz.) 1570. Ha az örökösök az adóssággal túlterhelt hagya­tékot elfogadják, a hagyatéki ingatlanok után kirótt átruházási illetékért nemcsak dologi kezességgel, hanem személyes fizetési kötelezettséggel is tartoznak. (1890. évi 5.871. sz.) 1571- i- A tulajdont öröklők által az osztályegyezségben tett oly nyilatkozat után, mely szerint annak biztositékául, hogy haszonélvezettel terhelt osztályrészeiket sem elidegeníteni, sem megterhelni nem fogják, a haszonélvezetet öröklők javára bizonyos összeget lekötnek es annak az öröklött ingatlanokra való be­kebelezését megengedik, fokozatos illeték kiszabásának helye nincsen. 2. Ha a bíróilag vagy gyámhatóságilag tárgyalt hagya­ték utáni illeték esak a bcszavatoló végzés meghozatala után lett kiszabva, a késedelmi kamat nem a beszavatoló végzés keltetői hanem csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harmincegyedik naptól kezdve számitható. (1890. évi 6,900. sz.) 1,572. Részvénytársaságnak beadványa, a melylyel a köz­gyűlésről felvett jegyzőkönyvet az illetékes törvényszékhez felter­jeszti : bélyegmentes. {1890. évi 6,4.72. sz.) I<573- Csődtömeghez tartozó ingók elárverelésérol felvett jegyzőkönyvek, mint adásvételi okiratok, fokozatos bélyeg­illetékét a tömeggondnok, mint a csődtömeg képviselője, tartozik fizetni. (1890. évi 6,615. sz.) 1.574. - -A végrehajtást szenvedő által az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-a alapján benyújtott kérvények tárgyában hozott birói határozatok illetékmentesek. {1890. évi 6,694. sz-) 1.575. Zálogházi közvetítőnek gyűjtő megnyitásáért beadott kérvénye, az ill. díjj. 15. tétel IV. 1. pontjában meghatározott illeték alá esik. {1890. évi 6,807. sz-) 1.576. A vadászati jog gyakorlását eltiltó határozatok elleni felfolyamodások: az ill. díjj. 15. tétel IV. 14. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek. {1890. évi 6,88]. sz.) 1.577. J aloságos konyhák — habár mellékcsen lakásra is hasz?iáltat>iak — a házosztályadó megállapításánál lakrészek­nek nem tekinthetők. [1890. évi 6,497. sz.) 1.578. Az árverési vevőnek abbeli kérelme, hogy a terhére rótt vételi illeték abból az indokból törültessék, mert az árverési feltételeknek nem lévén képes megfelelni, a megvett ingatlanok új árverésen más vevőnek adattak el, nincs az ill. szabályok 148. •f-ában megállapított záros felebbezési határidőhöz kötve, 1890. évi 6,567. sz.) i,579- Dohány árulást jogról való lemondási kérvények, ívenként 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1890. évi 6,428. sz) 1.580. Kivitelre szánt belföldi gyártmányok vámmentes visszahozata/a végett benyújtott kérvények és azok mellékletei bélyegkötelesek. (1890. évi 6,875. S2-) 1.581. Az 1881. évi LX X. t.-cikkben engedélyezett bélyeg­és illetékmentesség nyílt hitelen alapuló és jelzálogilag biztosított követelések átváltoztatása esetén nem igényelhető. (1890. évi 6,785. sz.) 1.582. Kisebb polgári peres ügyben elkövetett bélyegrövidi­tések esetéit is, a megrövidített illeték ötszörös összege fizetendő. (1890. évi 6,185. sz.) 1585. Hitbizományi javak örököse azon az alapon, hogy tulajdonképen csak haszonélvezetet örökölt, nem igényelheti azt, hogy az örökösödési illeték csak a hagyaték fele értékétől szabas­sék meg. (1890. évi 7,272. sz.) 1.584. Ha a hagyatéki illeték fizetése alóli felmentés azon a címen kéretik, hogy a kérvényező a megilletékezett hagyaték­ból mit sem örökölt, ez a kérvény nincs záros felebbezési határ­I időhöz kötve. {189O. évi 7,674. sz.) 1.585. Ha a végrehajtási zálogjogot nyert fél ebbeli jogát másnak engedményezte, utóbb azonban, nem ugyan a bejegyzés ténye ellen irányuló, de a per érdemébe?i érvényesített jogorvos­lat folytán hozott birói ítélettel az engedményezett zálogjognak törlése hivatalból elrendeltetett, az engedményes terhére előirt bejegyzési illeték törlendő. (189O. évi 7,545. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Hermán S. Pikler e., trencséni tszék, bej. június 22, félsz, július 20. csb. Kubinyi Aladár, tmg. dr. Weisz Jakab. — RozPIlzveig Sámuel e., nyitrai szék, i ej. május 20, félsz, május 30, csb. Horváth József, tmg. Kopácsy Jenő. — Báró Ghyllányi Sándor hagyat, csődügyé­ben jegyzőkönyvi tárgyalás Beregszászon május 5-én. — Rostás Dezső e., nagyváradi tszék, bej. május 30, félsz, június 9, csb. Jelencsik István, tmg. Jancsó Dezső. — Rózsa Márton e., szegedi tszék, bej. május 27, félsz, június 20, csb. Huszka Ödön, tmg. dr. Pálmay Dezső. — Gnttmann Ferenc e., budapesti vált. és ker. tszék, bej. június 27, félsz, július 21, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Sámuel Ferenc. — Berger Vilmos e., kecskeméti tszék, bej. június 16, félsz, június 25, csb. Bajzáth János, tmg. Györffy Balázs. Pályázatok: A nagyvárad-vidéki járásbiroságnál aljegyzői áll. május 31-ig. — A pozsonyi tszéknél birói áll. május 3-ig. — A rózsa­hegyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. május 4-ig. — A lugosi tszéknél birói áll. május 6-ig. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. máj. 5-ig. — A budapesti tszéknél három birói áll. május 5-ig. — A pécskai járás­bíróságnál a 1 b i r ó i áll. május 7-ig. — A brassói kir. ügyészségnél ügyészi áll. május 5-ig. — A nagyszebeni kir. ügyészségnél ügyészi áll. május 5-ig. — A győri tszéknél birói áll. május 7-ig. —• A nagy­váradi tszéknél birói áll. május 8-ig. — A szt.-gotthárdi járásbíróságnál számfeletti albirói áll. május 8-ig. '— A debreceni járásbii óságn ál albirói áll. máj. 3-ig. — A kaposvári tvszéknél birói áll. máj. 8-ig. — A kisújszállási jbiróságnál egy számfeletti albirói áll máj. 8-ig. — A rahói jbiróságnál albirói áll. május 8-ig. — A szegszárdi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 8-ig. — A pestvidéki tszéknél díj. joggyakor­n o k i áll. május 8-ig. — A muraszombati jbiróságnál számfeletti albirói áli. május 8-ig. Nvomalnli a „PPSÜ !íönyvnyomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-utca 7. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom