A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 14. szám - Végrehajtási zálogjog-e vagy tulajdonjog? (Felelet.) - Tanulmányok a biztosítási jogból [könyvismertetés]

50 A JOG-. II. rendű vádlott B. József a döntő körülményekre nézve szintén beismerésben van, beismeri t. i., hogy F. Péter utasítására | W. Pált ö kötötte a kocsihoz, illetve kezét a már a kocsihoz I kötött volt P. Márton kezéhez és beismeri, hogy ezt azért tette, hogy panaszosok a szöregi pusztára vitessenek és beismeri, hogy egy izben, a mikor a lovak lassabban mentek, maga is »trappot« ] parancsolt, csikis azt tagadja, a mit különben F. Péter is tagadott és a kir. törvényszék is bebizonyitottnak el nem fogadott, hogy P. Márton kezére ütött volna akkor, mikor ez a könnyebb szaladás kedvéért a kocsihoz kapaszkodni akart, avagv hogy P. Mártont ez alkalommal még botjával is megütötte volna. A kir. torvényszék mindkét vádlottnak, kihallgatott tanuk vallomásai által is megállapított fenti ténykedéseiben a btkv. 323. §-ába ütköző személyes szabadság megsértési vétségének elemeit felismeri, mert sem a védő által hivatkozott, sem más törvény nem adta vádlottnak azon jogot, hogy embereket letartóztassanak, kocsi után kötözötten maguk után hurcoljanak, kényszerítsenek arra, hogy j fél vagy háromnegyed órányi távolságra egy trappban haladó kocsi után szaladjanak, de különben is W. Pál saját édesatyjának W. Jakab szállásán lett a kocsihoz kötözve, itt pedig mindkét vádlott megtudta, hogy P. Márton a szálláson csősz, W. Pál pedig a szállásgazdának fia, tehát elesett az ok is, hogy t. i. a személyazonosság megállapítása végett hurcolták volna a panaszosokat saját hajlékuktól a szőregi pusztára. A btkv. 323. §-aiba ütköző minősitő körülményt, t. i. az ezen szakasz utolsó kikezdése szerinti erőszakot a kir. törvényszék az által látta megállapítottnak, hogy vádlottak kocsihoz kötötten hurcolták feljelentőket, hogy »trappot« parancsolva, az előre haladott kocsi után P. Mártonnak szaladnia kelletett és így elesvén oly testi sérüléseket szenvedett nemcsak, melyek folytán, a mint ezt esküvel megerősítette, 8 napig fekvő beteg volt, hanem kétségtelenül nem csekély lelki kínokat is kiállott. De nem fogadhatta el a kir. törvényszék a kir. ügyészség azon indítványát, hogy vádlottak kétrendbeli, a btkv. 323. §-ába ütköző vétségben vétkeseknek Ítéltessenek, mert igaz | ugyau, hogy két ember ellen lön a btkv. eme szaLaszába ütköző cselekmény elkövetve, mégis tekintve az akaratelhatározás, az el- • követés módjának egységét, az időnek azonosságát, nem kétrendbeli különálló, hanem két személy ellen egy időben elkövetett, ' egy láncolatos egészet képező, egy személyes szabadság meg- i sértése vétsége forog fenn. A büntetés kiszabásakor a kir. törvényszék figyelembe véve azt, hogy súlyosító körülmények teljesen hiányoznak és hogy az enyhítő körülmények és pedig F. Pétert illetőleg fiatal kora, rovatlan előélete, a tett elkövetése után nyomban mutatott megbánása, töredelmes beismerése és főleg azt, hogy feljelentőkben nem alaptalanul vélt orvvadászokat felismeri, ezek is vádlottaknak | megbocsátva, megbüntetésüket nem kérték, B. Józsefet tekintve pedig rovatlan előéletét, töredelmes beismerését, családja tagjai- j nak nagyobb számát és hogy az őt terhelő cselekményt kenyér- i adója fia parancsára mintegy túlzott szolgálatkényszerből követte el, szóval mindezen enyhítő körülményeket a kir. törvényszék anynyira túlnyomónak fogadta el, hogy a btkv. 92. §-át alkalmazandónak találta és ugyanezen indokból a btkv. 54. §-a alapján a mellékbüntetés alkalmazását mellőzte és F. Péter büntetését hoszszabb tartamban azért szabta ki, mert a cselekmény kezde ményezöje ő volt, mert ő parancsolta B. Józsefnek is, hogy kösse meg W. Pált. P. Márton kárkövetelése, figyelemmel 8 napi kórtartamára és munkamulasztására, 10 frtban volt megállapítandó, azonban mindkét vádlott ellen a további eljárás a btkv. 418. §-ába ütköző vétség tárgyában, mert ezen vétség csak a káros fél magáninditványára üldözhető, ezek pedig, P. Márton és W. Jakab, magánindítványukat a btkv. 116. §-ának korlátán belül visszavonták. Ellenben felmentendő volt ifj. B. Mihály az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól, mert ezen vádlott ténykedésében nem forognak fenn oly tényezők, melyek alapján vétkessége meg- : állapitható lenne, csakis az bizonyittatván ellene, hogy a mikor B. József VV. Pált a kocsihoz, illetve P. Márton kezéhez kötötte és W. Pál az ellen szabadkozva, megkötöztetését nem tűrte, kezét j W. Pál karjára téve, de őt sem lökve, sem tolva, sem más erőszakot nem használva, csakis annyit mondott, hogy »miért nem engedelmeskedik«, mely szavakban inkább az ura fia iránti alárendeltségi érzet, mint a tiltott cselekmény elkövetésére irányzott akarat vagy célzat mutatkozik, a miért is tekintve, hogy ifj. B. Mihály ellen más terhelő körülmény fel nem merült, a puszta jelenlét vagy a tiltott cselekmény meg nem akadályozása megbüntetendő cselekményt nem képez, ezen vádlott felmentendő volt. A budapesti kir. itélö tábla (1890. február 25-én, 46,522. 1889. B. sz.): Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja s F. Pétert a P. Márton sérelmére elkövetett s a btkv. 823. §-ába ütköző s ezen szakasz 3-ik kikezdése szerint minősülő személyes szabadság megsértésének vétségében, mint tettest s a W. Pál sérelmére elkövetett s a hivatkozott szakasz szerint minősülő vétségben a btkv. 69. §. 1-ső pontja alapján mint felbujtó bűnrészest j mondja ki bűnösnek s ezért a hivatkozott szakaszok, valamint a btkv. 71., 96. és 97. §-ai alapján, az Ítélet foganatba vételétől számítandó 3 havi fogházra ítéli s P. Márton részére a 10 frt kárkövetelésben egyedül ezen vádlottat marasztalja; B. Józsefet a W. Pál sérelmére elkövetett s a fentebb idézett törvényszakasz szerint minősülő egy rendbeli vétségben mint tettest mondja ki bűnösnek s a reá kiszabott büntetést 1 hóra felemeli s mindkét vádlottat az eljárási költségeknek egyetemleges megfizetésében marasztalja, egyéb felebbezett részében az ítéletet indokai alapján helybenhagyja. Indokok: Habár a vád tárgyát képező cselekmény egy alkalommal s annak keletkezési indokát tekintve egy akarat kifolyásából követtetett is el; de tekintettel arra, hogy ez által két egyén szenvedett jogsérelmet; de vádlottak ténykedése is különbözöleg nyilvánult, kétrendbeli vétség volt megállapítandó. A cselekmény végrehajtását illetőleg F. Péter maga is beismeri, de ez egyébként is igazolva van, hogy P. Mártont ő kötözte a kocsihoz, személyes szabadságától ily módon egyedül ő fosztotta meg s ezen tett végrehajtásába B. József másodrendű vádlott be nem folyt, ide vonatkozólag tehát egyedül F. Péter volt mint tettes, bűnösnek kimondandó. A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint nem szenved kétséget, hogy vádlottak, W. Jakab szállására, hol W. Pál szintén a kocsihoz kötöztetett, F. Péter rendelkezése folytán mentek s hogy W. Pált másodrendű vádlott B. József, mint F. Péter atyjának szolgálatában álló egyén, F. Péter rendelete folytán kötötte a kocsihoz, ezen esetet illetőleg tehát F. Péter, mint felbujtó, B. József pedig mint tettes volt bűnösnek kimondandó. A büntetést F. Józsefre vonatkozólag azért emelte fel a kir. itélő tábla, mert a főténykedés csakis az ő terhére esik, továbbá ugy F. Péter, mint B. József vádlottakra vonatkozólag súlyosító körülményül vette a kir. itélő tábla a sanyargatás nagy fokát, mely a sebesen haladó kocsi által történt vonszoltatás által idéztetett elő s hogy ezen eljárás nemcsak durva és kegyetlen, hanem az emberi méltóságot is lealacsonyító volt s ezekkel szemben, mint enyhítő körülmény elsőrendű vádlottra vonatkozólag csakis ennek fiatal kora volt figyelembe vehető, másodrendű vádlottal szemben azonban ennek elsőrendű vádlottal szemben fenforgó alárendeltségi viszonya nyomatékosabb enyhítő körülményt képez. A m. kir. Curia (1890. november hó 4-én, 5,053/B. 1890. szám.): A budapesti kir. itélő tábla ítéletét az abban felhozott és e helyen is elfogadott indokoknál fogva helybenhagyja. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,536. A kisbirtokosok országos f öldhitelintézete, ha ingatlant vesz, adásvételi illetékkel meg nem róható, hanem a vett ingatlanok után a szerzés időpontjától kezdve illeték-egyenértéket köteles fizetni. {i8go. évi 4,065. sz.) i,537- A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogás felett hozott határozat bélyegmentes. (r8oo. évi 4,047. sz.) 1538: Ingatlanra vonatkozó visszavásárlási jog elismerése és a jog bekebelezésének tűrése iránt indított perekben, a pertárgy értéke illetéki szempontból meg nem becs'úlhetőnek tekintetik. (1890. évi 4,713. sz.) 1539. Eskületételi határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem tárgyában hozott birói határozat: az ill.díjj. 4.8. t. B. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. (1890. évi 5,265. sz.) 1540. Számadási téritmény visszafizetése végett beadott kérvények bélyegkötelesek. (1890. évi 4.572. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Löwy Jakab e., kaposvári tszék, bej. máj. 14, félsz, máj. 29, csb. Holics Gyula, tmg. Poór Sándor. — Lieblich Izidor e., gyulafehérvári tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 3, csb. Kain Hugó, tmg. Csató Lajos. — Simkó József e., komáromi tszék, bej. máj. 9, félsz, máj. 22, csb. Hegymeghy László, tmg. Szabó Titusz. — Grrttn AŰolf e., debreceni tszék, bej. ápr. 23, félsz. máj. 20, csb. Balogh Imre, tmg. Szenei Szabó János. — Spitzer Miksa e., pozsonji tszék, bej. ápr. 20, félsz, máj. 4, csb. Ejury Lajos, tmg. dr. Kubina József. — Porgesz József e., b.-gyulai tszék, bej.rmáj. 25, félsz. jun. 9, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. dr. Török Gábor. — Wassermann Miksa e., lőcsei tszék, bej. ápr. 23, félsz, máj. 22, csb. Putz Mátyás, tmg. ifj. Irányi Dániel. Pályázatok : A komáromi tszéknél díj. joggyakornoki áll. ápr. 12-ig. — A komáromi jbságnál díj. joggyakornoki áll. ápr. 12-ig. - A b.-gyulai jbságnál birói áll. ápr. 12-ig. — A trencséni jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 12-ig. — Az alibunári jbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 12-ig. A nagykanizsai jbságnál díjas joggyakornoki áli. ápr. 17-ig — A nagyváradi tszéknél díjas joggyako rnoki áll. ápr. 18-ig. — A pestvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 18-ig. A fehértemplomi ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 18-ig. — A debreczeni tszéknél alügyészi áll. ápr. 18. — A miskolci tszéknél II. o. jegyzői áll. ápr. 18-ig. Nyomatott a .Pesti könyvnyomd»-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz.)