A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 14. szám - Végrehajtási zálogjog-e vagy tulajdonjog? (Felelet.) - Tanulmányok a biztosítási jogból [könyvismertetés]

A JOG. 111 EgJ rövidebb előszó után, melyben a hazai biztosítási \ jog rífonrsiükségét törekszik röviden kimutatni, szerző következő oimek alatt tárgyalja a feldolgozott joganyagot. Bevezetés. A biztosítási jog és törvényhozás t ör t én e t i f ej lő d é s e. I. rész. Közigaz ga tási intézkedések. 11. rész. Magánjogi intézkedések. I. fejezet. Kárbiztositási szerződés. 2. fejezet. Életbiztosítási szerződés. 3. fejezet. A biztosítási ügylet i d e fi n i ti ó j a a törvényhozásokban. 4. fejezet. A kár biztosit.is logikai objecturaa, 5. fejezet. A biztosítási szerző(1 é s érvényessége és hatályának kezdete. 6. fejezet. A többszörös biztosítás. 7. fejezet. A közlési kötelezettség. 8. fejezet. A biztosító felelősségea biztosított vétkességével szemben. 9. fejezet. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülése. 10. fejezet. Harmadik javára kötött életbiztosítási ügylet, ll. fejezet. Az életbiztosítási érdek. 12. fejezet. A baleset fogalma biztositásjogi szempontból. A muuka kétségkívül megérdemli, hogy a legnagyobb elterjedésben részesüljön és nincs is kétségünk, hogy ezen erkölcsi I elismerés a szép munkától elmaradni nem fog. S. m. Vegyesek. Biró-kinevezések a kir. Táblához. Megbízható forrásból értesülünk, hogy a kir. Táblákhoz való kinevezések iráut a felterjesztés megtörtént, és hogy a kinevezések előreláthatólag e hét folyamán fognak közzététetni. A fővárosi és vidéki ügyvédi kar több kiválóbb tagja által lesz képviselve a kinevezettek közt. Ha az igazságügyministernek ezen kinevezéseknél is oly szerencsés keze lesz, mint az eddigieknél, ugy csak növelni fogja azon általános megelégedést, melyet birói kinevezései keltettek. Magyar és osztrák állampolgárok között ausztriai terű- j ieten kötött házasság érvényének megvizsgálásánál első sorban az osztrák polgári törvéuykönyv szabványai nyernek alkalmazást. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszterhez 1888. évi szeptember 27-én, 38,526. szám alatt intézett következő átiratában: A. Zsófia és S. Miksa közt, zsidó szertartás szerint 1863. évben Florisdorfban kötött házasság érvényessége tárgyában f. évi augusztus hó 22-én ő«i,726. szám alatt kelt becses átirata mellől az összes iratokat idezárva oly tiszteletteljes véleménynyel van szerencsém nagyméltóságodhoz visszaszármaztatni, hogy miután a nevezett egyének között házasságra nézve a florisdorfi izraelita hitközség által ki- I adott és az iratok mellett fekvő magánjegyzék joghatályának elbírálása az ausztriai hatóságok hatáskörébe tartozik, miután az ausztriai területen kötött házasság érvényének megvizsgálásánál az ausztriai polgári törvénykönyv szabványai nyernek alkalmazást, ezek szerint pedig az itt szóban forgó házasság a törvény kívánalmai szerint kötöttnek nem látszik, a bécsi cs. és kir. köz- i kórház igazgatósága felhívandó lenne, hogy tekintettel arra, miszerint nevezett kórház A. Zs. ápolási ciíjaira nézve F. város ellen támasztott igényét a kérdés alatti házasság érvényességére alapítja s így követelésének folyóvá tétele azon előzetes kérdés eldöntésétől függ, hogy S. M. és A. Zs. házastársaknak tekiutendök-e, a kérdéses házasság törvényességét, illetve a házasság iránti magáníeljegyzésnek joghatályát az ottani törvényeknek megfelelő módon állapithassa meg. Harminchét évi fegyház. Berlin leghirhedtebb zseb- j metszője, August Doepke szabó mult héten ismét a törvényszék büntető osztálya elé került. Az 52 éves Doepke tisztességes számú és különféle idejű fogházbüntetésen kivül eddig csak 27 évig hűsölt a fegyház árnyas falai közt. Hogy a zsebszabászat terén »acélmetszeteivel« állandó divatot meg ne honosítson, újabban 10 évig tartó fegyházra ítélte el a büntetőtörvényszék. (íyár által okozott portámasztás sok pénzbe is kerülhet, legalább erre enged következtetni a berlini Kammergerichtnek egy pár hét előtt hozott Ítélete. Schmidt szabadságolt állományú őrnagy, kinek villája van Thale-ben, beperelte szomszédját, a : »Victoria cementgyár-részvénytársaság* igazgatóságát azzal a ! petituramal, hogy különbeni pénzbüntetés terhe alatt tiltassék el a társaság a szomszédságot nagyban kinzó és annak egészségére ártalmas befolyású portámasztástól, mely a cementgyártással jár. A Kammergericht a kérelem szerint itélt és esetről-esetre 50 márka büntetést szabott ki. A részvényesek igy nem igen zsíros osztalékot fognak kapni. A m. kir. pétiziigvministerium thry- és személyzeti beosztása 1891, évre. * Elnöki osztály. 1. A pénzügyminisztérium és segédhivatalainak, az államépületi felügyelőségnek, a pénzügyi közigazgatási bíróságnak, valamint a központi dohányjövedéki igazgatóság főnökének és pénzügyi főtanácsosainak sze- j mélyes ügyei. 2. A pénzügyminisztérium, annak segédhivatalai és az államépületi * A pénzügyminisztérium ügybeosztása az itt közölt formában csak ez évvel léptettetett életbe, minthogy a nyilvánosság előtt lévő közlésekben mindenütt a régi beosztás szerint van ismertetve e minisztérium ügyköre, ennélfogva a közönség tájékozása végett az új beosztást szükségesnek láttuk ismertetni. A szerkesztőség. felügyelőség szolgálatának berendezése és az ügymenet ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. 3. A pénzügyminisztérium ügykörében előforduló és hozzáutalt adóreformnumkálatok előkészítése és kidolgozása; az ezekre vonatkozó statisztikai adatoknak és az összes egyéb anyagnak gyűjtése és összeállítása ; végre az adóreformmunkálatok végrehajtásának előkészítése. 4. A más minisztériumok által közölt törvényjavaslatoknak pénzügyi szempontból való elbírálása. 5. A közgazdasági alap kezelésére és felhasználására, valamint általában — az adó- és illetékkedvezményeken kívül — a hazai iparnak emelésére vona'kozólag a pénzügyminisztériumnál előforduló tárgyalások. 8. A pénzügyminisztérium kebelében előforduló irodalmi munkálatok ellátása cs a könyvtár kezelése. 9. A ^Pénzügyi Közlöny« szerkesztése. 10. A belkezelés ellátására szükséges minden intézkedés. 11. A kincstár adományozásától függő iskolai ösztöndíjak iránti tárgyalások. 12. A kiszolgált katonák számát a fentartott állomásokra elhelyezendő egyének nyilvántartása. 6. A minisztériumban előforduló kényesebb és bizalmas természetű, valamint azok a tárgyak, melyeket a miniszter vagy államtitkár az elnöki osztályban leendő tárgyalásra kijelöl. 7. Az érintkezés az országgyűléssel és a két ház elnökével. Az országgyűlési tárgyalások, interpellatiók és határozatok nyilvántartása és a pénzügyi törvények alaki kezelése. I. főosztály. Pénzügyi és hitel-osztály. I. ügyosztály. Pénztári és számviteli ügyek. 1. Az államköltségvetés előkészítése és összeállítása. 2. A pénzkezelési szolgálat. 3. A központi állampénztár és a budapesti és zágrábi állampénztárak személyzetének ügyei. 4. A számviteli utasítások és szabályrendeletek készítése, a fennállók értelmezése és a számvitelre vonatkozó minden ügy. 5. A pénzügyminiszteri számvevőségi személyzetnek cs a pénzügyminisztérium alá rendelt valamennyi pénzügyi hatóság számvevőségének személyes ügyei. 0. A tiszti biztosítékokra vonatkozó tárgyalások. 7. Az adóhivatalok kezelése alatti birói letéti ügyekre vonatkozó tárgyalások. 8. A pénzügyminisztérium befolyása más tárcabeli tisztviselők és szolgák, valamint azok özvegyei és árvái számára kegyelem utján kieszközlendö nyugdíjak, ellátások és végkielégítések tekintetében. 'J. Az osztrák-magyar és a magyar-horvát leszámolásokra vonatkozó tárgyalások. 10. A közös vagy a lajtántúli pénzügy rovására eszközlendö utalványozások. 11. A katonai szolgálmányok legombolyitása. 12. A katonai nyűg- és kegydíjak utalványozása, valamint a hadmentességi díjakból járó összegek kiutalványozása. 13. A katonai beszállásolásról szóló 1870. évi XXXVI. t.-c. végrehajtásával összefüggő intézkedések s az erre vonatkozó vegyes bizottsági tárgyalásokhoz való resztvevés. 14. Azon állami előlegek behajtása iránti intézkedések, melyek nem a közadók módjára hajtandók be. II. ügyosztály. Hitel és vasúti ügyek. 1. Az államadósságokra vonatkozó minden ügy. 2. Állami hitelműveletek. 3. Az osztrák államadósságra vonatkozó ügyek, a mennyiben erre a magyar pénzügyminisztérium közegei igénybe vétetnsk. 4. Az italmérési jog kártalanítása folytán keletkezett adósság kezelése. 5. Az ingóállannagyon kezelése. t). A pénzügyminisztérium közreműködése az állami vasutak ügyeiben, befolyása a vasúti, csatornaépítési, folyószabályozási és egyéb közlekedési vállalatokba. 7. A pénzforgalmi, hitel- és tözsdeviszonyok nyilvántartására vonatkozó ügyek s általában az azokra vonatkozólag előforduló tárgyalások. 8. Bankok^ takarékpénztárak és egyéb hiteltársulatok és intézetek alakulására és működésére vonetkozó ügyek. 9. Érintkezés az osztrák-magyar bankkal. 10. A határörvidéki beruházási alapra vonatkozó tárgyak. 11. A vízszabályozási, ármentesitési és árvédelmi ügyek, a mennyiben ezek tárgya : kölcsön vagy előleg engedélyezése. 12. A zágrábi földrengési kölcsön. 13. A Szeged város reconstructiójára vonatkozó ügyek, az 1889 : XXXVJ. t.-c. 8. S-ának a házak megvételére és eladására vonatkozólag foglalt rendelések végrehajtásának kivételével. II. főosztály. Egyenes adók. III. ügyosztály. A kir. adóhivatalok ügyei. 1. Az adóhivatalok személyzetének személyes ügyei, 2. Az adóhivatalok szervezésére, kezelésére és kerületeikben előforduló változásokra vonatkozó tárgyalások. 3. Az egyenes adókra vonatkozó nyomtatványok beszerzése iránti intézkedések. IV. ügyosztály. Adókezelés és megállapítás. 1. Az összes egyenes adók kivetésének megindítására, valamint az adókivető és felszólamlási bizottságok alakítására vonatkozó intézkedések. 2. Az egyenes adók (földadó kivételével) és a hadmentességi díj megállapításánál felmerülő elvi kérdések megoldása tekintetében a pénzügyminisztériumot illető minden tárgyalás. (Folyt, köv.)