A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 8. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 8. [r.]

A JOG. 61 Ausztria és külföld. Nemet törvénykezés Arkülönbözeti üzletek nem perelhetők. (Frankfurti fötörvény- I szék, 1886. november 23.) Arkülönbözeti (difl'erenz) üzletek perelhetők. (Nürnbergi főtörvényszék, 1886. december 16.) Hamburgi jog szerint differenz-üzletek perelhetők, mert jogi természetűek. (Hamburgi legfőbb törvénysz., 1890. március 5.) Az üzletnek, mint arkülönbözeti üzletnek, megkívántató kelléke, hogy a szállítás határozottan és nyilvánvalóan ki legyen zárva. (Frankfurti főtörvényszék, 1888. szeptember 28.) Takarékpénztári-betétkönyv, az nem értékpapír. Ily könyvnek egyedüli átadása által a követelési jog még nem lesz átruházva, kivéve, hacsak a követelés eladás, csere, vagy ajándékozás által nem lesz egyszersmind átruházva. (Kölni főtörvényszék, 1SS9. május 13.) Mustra (próba) utáni vételnél a mustra képezi az eladási szerződés valódi alapját. (Zweibrückeni főtörvénysz., 1890. január 20.) Annak bebizonyítása, hogy az eladó áltál szállított »nemet« -genust*, valóban a vevő rendelte meg, az eladó kötelessége. (Zweibrückeni főtörvényszék, 1886. október 13.) Színházjegyek, eltekintve azon kelléktől, hogy nem a köz- [ forgalomnak vannak szánva, nem tulajdonképeni értékpapírok, a mennyiben annak kibocsátója jogosítva van vizsgálni, hogy annak birtokosa hogy jutott annak birtokába. A szinház-igazgató, ki [a eriticusnak] egy személynek a színházba vaió bejárást megtiltotta, az a színházjegyek kibocsátása alkalmával azon hallgatólagos fentartással él, hogy azokat ezen kitiltott személv nem használhatja. (Kölni főtörvényszék, 1889 február 20.) Hogy az alkuszi dij követelhető legyen, megkívántatik, hogy okozaii összefüggés legyen az alkusz tevékenysége és az üzlet megkötése közt. Ezen fogalom-kellék akkor is fenforog, ha az alkusznak tevékenysége csak abból áll, hogy közvetítette a szerződésnek megkötését azon személynél, kit megbízója határozottan megnevezett (Hamburgi főtörvényszék, 1889. május ll.) Az alkuszi dij akkor nincs kiérdemelve, ha az alkusz által összehozott személyek nem folytatják tovább az eladási tárgyalást és ha ezen alkusznak közbenjárása nélkül később ismét megkezdik és még a szerződést is megkötik. (Wolfenbütteli főtörvényszék, 1889. március 24.) A kereskedőnek azon Ígérete, hogy B. kereskedőnek megfogja rízetni azon követelést, melyet ez már egy izben neki elengedett, dacára annak, hogy ajándékozás természetével bir, mégis kereskedelmi ügylet. (Kölni fötörvénvszék, 1887. december 28.) Az eladónak kötelessége bebizonyítani, hogy az árú próbaszerinti és nem a vevőnek, hogy a próbának .mustrának) meg nem felel. (Jenai főtörvénysz.) B. F. Nyilt kérdések és feleletek. Közjegyzők iratai. (Felelet.) Dr. Ádám Sándor m.-turi ügyvéd által a»Jog« 7. számában felvetett kérdésre feleletem a következő": A provisorium ide- I jén fungált cs. k. közjegyzők könyvei és iratai — azon közjegyző- I ségek megszűnte után — letétettek azon megyei törvényszékek I irattárába, melyek a megyékben volt cs. k. törvényszékek helyébe léptek s mely törvényszékek területén a közjegyzők fungáltak s igy azoknak azon törvényszékek iratait átvett kir. törvényszékek levéltáraiban kell lenni. J'okaji Nagy Lajos, kir. tanácsos, bpesti kir. közjegyző, Egy telekkönyvi sorrendi eset. VII. A »J o g« 5. számában Sándor Fer. kartárs ur által közölt »egv telekkönyvi sorrendi kérdés«-nél A. 100 frt követelésére a vételárból egy garas sem jut, B. 550 frt követelésére 536 forint 50 kr., C. 80 frt követelésére 63 frt 50 kr.; mert a követelések olyként sorozandók, mintha az 550 frt elsőbb- j .séget nem nyert volna, vagyis A. 100 frt követelésére 100 forint, a vételárból még érintetlen 500 frt pedig az egyenlő rangsorozatot | nyert 550 frt és 80 frtos követelések között osztandó fel arány- • lag. mely szerint jut az 550 frtra 79'/3<>/o = 436 frt 50 kr, a 80 j forintra 791/3°/u = 63 frt 50 kr. A kiszámítás ilyként megtörténvén, a 100 frtos követelésre elszámolt összeg átszáll az elsőbbséget élvező 550 frtos követelésre. Váradj' Gyula, ügyvéd JíunkácsoH. VIII. A., kinek javára 100 frtnyi követelése egy telekkönyvi ingatlanon első helyen bekebelezve van, megengedi, hogy B. javára 550 frtnyi követelése az ö 100 frtját megelőző rangsorral bekebeleztessék ezen ingatlanra, nem pedig C-nek a 80 forint követelésére nézve; ezek szerint ha B.-nek megelőző rangsorral ír Az 1 —VI. válaszokat 1. a »Jog< 7. számában. biró 550 frtnyi követelése a 600 frtnyi vételárból levonatik, az A. részére jut 50 frt; az A. javára bekebelezett 100 frt második fele vagyis 50 frt kizárólagosan B.-t, — A. által utóbbinak átengedett elsőbbségi jogánál fogva — illeti, a még fenmaradt 500 frtnyi vételár képezi azon összeget, mely a B. 550 frtra és C. 80 frtra nyert egyenlő rangsorozatnál fogva, azok közt követelésük arányához képest felosztandó s miután a B. és C. követelését összeadva az 500 frt vételár maradványba osztatik : 63,0 : 500.00 = 0.79'/3 kr. képez egy részét, mely a követelésük arányához képest egy frtra esik; B. 550 X 0 791/3 = 436 frt 51 kr. + 50 frt az A javára bekebelezett 100 frt második fele még hozzá adva; C. 80 X 0-79'/:; = 63 frt 46 kr. s igy ezen kiszámítás szerint esik : A-ra 50 frt -B -re 486 frt 51 kr. C-re .... . . 63 frt 49 kr. összesen . . 600 frt, mely felosztás által a 600 frtnyi vételár kimerítve van. Én mint volt károlyfalvi kir. járásbiró és telekkönyvi előadó a kielégítési sorrendet fenti módon állapíttatnám meg. Kadics György, verseczi ügyvéf. IX. Mindenekelőtt a 600 frtnyi vételárból 100 frt B. javára levonásba hozandó, mivel B. követelése A. javára bekebelezve lévő 100 frtot, de ezen összeg erejéig C. követelését is rangsorban megelőzi. Az ennek utána fenmaradó 500 frt vételár aránylag volna felosztandó akként, hogy az egyes hitelezők követelésére eső hányad megállapításánál A. 100 frtos követelése is számításba veendő, dacára annak, hogy A. követelését B. követelése rangsorozatban megelőzi, mivel A. 100 frt és B. 450 frt követelése C. 80 frt követelésével egyenlő rangsorozattal bir. Minthogy ezen 3 r. követelés összesen 630 frtot kiteszen, a még fenmaradt 500 frt vételárból minden követelésre 79y3°/o jutna, ugy, hogy A. követelésére 79 frt 33 kr.. B. követelésére 357 frt 44 kr. és C követelésére 63 frt 20 kr. esik. Miután azonban B. követelése, ezen 357 frt 44 kr. a fent előadottképen levonásba hozandó 100 frttal együtt összesen 457 frt 44 krt kitevő jutalék áltai sincsen fedezve, tekintve továbbá, hogy A. csakis akkor formálhat jogot követelésének a vételárból leendő egészavagy részbeni kifizetésére, ha B. követelése teljesen kielégíttetett, ennek folytán szerény véleményem szerint a kielégítési sorrend akként lészen megállapítandó, hogy fenti számítási terv szerint C. javára 63 frt 23 kt., B. hitelezőnek pedig a fenmaradó 536 frt 77 kr. összeg kiutalványozandó. Tanzer Mór, Lipti-Rózssahcgyen. X. A. kap 100 frtnyi követelésére .... 50 frtot. B. kap 550 frtnyi követelésére .... 486 frt 51 krt. C. kap 80 frtnyi követelésére 63 frt 49 krt. 1. A.-ra nézve ugyanis mérvadó, hogy csakis 550 frt erejéig elsőbbséget engedett át B.-nek, mihez képest a jelzálogos hitelezőkre eső vételárból, az 550 frtot meghaladó összegből 100 frtnyi követelése erejéig kielégítést követelhet, vagyis miután 600 frt a hitelezőkre esik, A.-nak ezen tömegből 50 frt jár, a másik 50 frt pedig az átengedett elsőbbségnél fogva B. javára esik. 2. B.-nek csakis 550 frt erejéig A. hitelezőt megelőzőleg kielégítési joga van, mert A. csak ekkora előjogot engedett át B.-nek, de ezen 550 frtja a C. által 80 frt erejéig nyert egyenlő rangsorozat folytán közte és C. közt, az A.-ra eső 100 frt levonása után kikerült 500 frtnyi vételári tömegből, a követelések arányához képest felosztandó lévén, B.-re esik 436 frt 51 kr., a mihez még az A. javára bekebelezet- 100 frtból B. javára már is sorozott 50 frt jár, vagyis összesen jár B.-nek 486 frt 51 kr., C-nek pedig 80 frtnyi követelésre esik 63 frt 49 kr. 3. C-nek quota szerint csak 63 frt 49 kr. járhat, mert vele szemben az A. által B.-nek átengedett elsőbbség befolyással nincsen, az A. javára bekebelezett 100 frt követelését feltétlenül megelőzi és ezen 100 frt levonása után fenmaradó 500 frt vételári tömegből az elsőbbségre vele tekintet nélkül B.-vel aránylag részesül. 4. B.-nek a javára sorozott összegen felül több nem járhat, mert A. csak 550 frt erejéig engedett át neki elsőbbséget, az 550 frtot felülhaladó vételári tömegből tehát elsőbbségi jogán mit sem követelhet, de C-vel szemben az A. javára bekekelezett teljes összeggel, vagyis 100 frttal osztozkodni nem tartozik, mert A. -nak követelése C. ellenében teljes összegében hatályos és C. az elsőbbség átengedése folytán maga részéről kedvezményben nem részesülhet, miért is az A. javára bekebelezett 100 frt levonása után fenmaradó 500 frtnyi vételári tömeg közte és B. közt aránylag felosztandó. 5. A C. által B.-vel egyidejűleg nyert rangsorozat A.-ra nézve semmi befolyással nincsen és csak B.-nek jutalékát aránylag apasztja, inert A. azáltal, hogy B.-nek elsőbbséget engedett át, C-vel semmiféle jogviszonyba nem lépett. C-nek jutaléka tehát B. követeléséhez viszonyítva az A. javára előzetesen leszámított 100 frt levonása után fenmaradó vételári tömegből megállapítandó. Fitclis Zsigmond, Xyitráu.