A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 21. szám - A végrendelkezés köréből

84 vádlottra nézve az alsóbirósági Ítéletek megváltoztattatnak s e vádlott a lopás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentetik. Indokok: ]óllehet az alsóbirósági Ítéletek indokaiban felhozott bizonyítékok szerint kétséget nem szenved, hogy K. István vádlott és társa 1888. évi február 12 én este 71/2 óratájban D-án a károsok magtára közvetlen közelében voltak, ott világot gyújtottak, a községben támadt lármára s a harangok kongására megfutottak, de elfogattak, hogy továbbá a vádlott társánál 12 drb. összecsomagolt kulcs, a következő napon pedig ugyanazon irányban még 25 drb. szinte összecsomagolt kulcs megtaláltatott; jóllehet továbbá vádlott az a mentsége, hogy ö és társa ittas állapotban az utat eltévesztvén, véletlenül érkeztek volna a magtárhoz, az alsóbirósági Ítéletek vonatkozó indokaiból e helyütt sem volt elfogadható 8 ennélfogva kétség az iránt, hogy vádlott és társa lopási szándékból jelentek meg a magtárnál, fenn nem foroghat; minthogy azonban a vizsgálati eljá'ás folyamán megállapítva lett az is, hogy a magtár zárjain mi változás sem találtatott, hogy továbbá az elkobzott kulcsok egyike sem volt alkalmas a magtár zárjainak kinyitására, egyéb eszköz pedig vádlott vagy társánál nem találtatott, vádlott ténykedésében csupán a lopásra irányzott előkészületi cselekmény lévén megállapítható : vádlott a lopás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentendő volt. Fennálló követelés biztosítása céljából történt önhatalmú zálogolás nem büntettetett. A budapesti IV—X. ker. büntető kir. járásbíróság : Vádlott R. Miksa felmentetik a lopási vétség vádja alól. Indokok: Jóllehet R. Miksa vádlott az által, hogy K. Hermanné ostorait önhatalmúlag vette zálogul követelése fejében, jogtalanságot követett el, az önhatalmú zálogolás önbíráskodás lévén; miután azonban a B. T. K. 1. §-a értelmében nem minden jogtalanság egyszersmind bűncselekmény és miután vádlott még aznap hatóságilag is, tehát törvényes úton is lefoglaltatta 19 frt 67 kr. fennálló követelése erejéig említett ostorokat, mint a tárgyalás során bemutatott végrehajtási jegyzőkönyvből kitűnik; miután azok becsértéke a követelési összeget el sem is éri, enné'fogva a bíróság nem látja megállapíthatónak vádlott ellen a jogtalan eltulajdonitási célzatot és tehát a B. T. K. 333. §-ában körülirt lopási cselekmény lényeges alkateleme hiányában, bár önbiráskodó vádlottat a vád terhe alól felmenti, a bünjeli ostorokat pedig vádlottnak a végrehajtási becsatolt jegyzőkönyv alapján rendeli kiadatni. (1889. évi szeptember 17-én, 24,457. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét indokain felül még azért is helybenhagyja, mert a tanuként kihallgatott K. Hermán maga elismeri, hogy ő adósa volt R.-nak, az pedig, hogy adóssága akkor, midőn R. Miksa az ostorokat visszatartotta, már ki volt volna fizetve, nem bizonyittatott. (1889. évi december 11-én, 40,755. sz.) A m. kir. Curia: Az 1883: VI. t.-c. 7. §. 2. pontja alapján K. Hermanné sértett fél felebbezése visszautasittatik. (1890. évi március hó 5-én. 1,394. sz. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Nem állapit meg fegyelmi vétséget az ügyvéd azon mulasztása hogy más helyre költözvén, előbbi lakhelye után illetékes kamaránál a lakváltozást be nem jelentette, különösen, midőn az ügyvédséget az uj lakhelyén gyakorolni nem szándékozott. A soproni ügyvédi kamara fegy. bírósága (1890. évi márc. hó 12. 4. sz. a.) I. Gedeon ügyvéd vétkes az 1874. évi XXXIV. törvényeik 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben ; ezért őt a bíróság az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 70. §. alapján írásbeli feddésre itéli. Elrendeli a kapudi székhelylyel bejegyzett I. Gedeon a kamara lajstromából leendő törlését s törlése foganatosítása végett e határozat jogerőre emelkedése után a kamarai választmányt megkeresi stb. Indokok: A kapuvári főszolgabirói hivatalnak 7,837. sz. a. és a budapesti államrendőrség főkapitányi hivatal 4,383. sz. átirataival kétségtelenül be van bizonyítva, hogy I. Gedeon ügyvéd székhelyéről még 1880-ban elköltözött s ez idő óta folyvást Budapesten lakik a nélkül, hogy az ügyvédi rendtartás 8. §. értelmében az elköltözést a kamaránál bejelentette volna. Minthogy e szerint I. Gedeon ügyvéd törvényparancsolta hivatalos kötelességét megszegte: ezért az ügyvédi rendtartás 68. §-nak a) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetésében vétkesnek volt kimondandó. Elrendelendő volt az ügyvédek lajstromából való törlése is, mert az ügyvédek lajstromába az 1874 : XXXIV. törvényeik 2. §-a értelmében csak az vehető fel, a ki állandóan a kamara kerületében lakik; ebből pedig az következik, hogy a ki állandó lakását a kamara területéről máshová helyezte át, az többé annak a kamarának tagja nem maradhat; mert a feltételeknek, melyeket a törvény szükségesnek jelent ki ahhoz, hogy a kamara tagja lehessen, eleget nem tehet. Az a körülmény, hogy a vádlott ügyvéd 1889. évi december hó 24-én 219. sz. a. a kamara iktató hivatalába érkezett kérvényben az ügyvédségről való lemondását bejelentette: az elkövetett mulasztást nem pótolja és a fegyelmi vétség vádja alól nem menti. Ep ugy nem akadályozhatja e kérvény a törlésnek fegyelmi uton való kimutatását azért, mivel már csak a vádhatározat meghozatala után adatott be, a mikor már az eljárás megszüntethető nem volt; annak pedig ez esetben a törlés kimondása szükségszerű folyományát képezi. A büntetés kimérésénél a biróság figyelembe vette vádlott ügyvédnek a biróság előtt ismeretes szomorú helyzetét; figyelembe vette, hogy kötelesség szegése, mivel ügyei egyáltalában nem voltak, senki károsodásával nem járt s ezért elfogadva az ügyészi indítványt, a legenyhébb büntetést tartotta megállapitandónak. A magyar kir. Curia (1890. május 5 én, 185. sz. a.): Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata, helyesebben ítélete megváltoztattatik és vádlott ügyvéd az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 68. íj-ának a) pontjába ütköző fegyelmi vétség vádja alól felmentetik. Egyúttal a 219. sz. a. beiktatott, az iratokhoz 9. sz. a. csatolt, I. Gedeon ügyvédnek a kamarai ügyvédi tagságról lemondását tartalmazó kérvény szabályszerű elintézés végett az ügyvédi kamara választmányához áttétetni rendeltetik. Indokok: Vádlott ügyvédnek azon eljárásában, mely szerint Kapuvár lakhelyéről eltávozott a nélkül, hogy az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 8. §-ában megszabott bejelentést megtette volna, a most hivatkozott 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség ismérvei meg nem állapithatók; mert vádlott magát más kamara kerületébe mint ügyvéd felvétetni nem kívánta és ellene oly adatok, melyek szerint a bejelentés elmulasztásán kivül, hivatása szerint kötelességeit vétkesen megszegte volna, fenn nem forognak; és mert különben is kérvényének utólagos beadása által az ügyvédi lajstromból való kitörlése a kamara választmánya által rendelendő el. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4.17- Ha a hátralékos vételárrészlet az eladott ingatlanra ugyan, de nem az eladó, hanem engedményese javára kebeleztetik be, ez a bejegyzés illetékmentességben nem részesül. {1889. évi 8,630. sz ) 1,4.18. Ha a zálogjog egy bejegyzett követelésre felülkebeleztetik, a bejegyzési illeték alapjául veendő érték nem leh<-t nagyobb az alapzálogjog értékénél. (1889. évi 8,314. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-böl. Csődök: Elein Mór e., nagyváradi tszék, bej. jun. 10, félsz. jul. 3, csb. Jelentsik István, tmg. Pap Coriolan. — Steiner Arnold e., rózsahegyi tszék, bej. jul. 25, félsz. aug. 22, csb. Lattyák János, tmg. Országh József. — Blau Károly e., újvidéki tszék, bej. jul. 10, félsz. jul. 17, csb. dr. Devich László, tmg. dr. Grünbaum Pál. — Porter Adolf e„ aradi tszék, bej. jun. 28, félsz. jul. 12, csb. Zubor Gyula, tmg. dr. Plopu György. — ,,Eedelsteín és Kohn" e., pozsegai tszék, bej. aug. 9, perügyelő és id. tmg. dr. Sobat Miklós. — Eger M. e., nyíregyházai tszék, bej. jul. 15, félsz aug. 4, csb. Fehér Barna, tmg. dr. Ferlicska Kálmán. — Berber József e., szabadkai tszék, bej. jun. 19, félsz. jun. 28, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Békeffy Gyula. — Neufeld Sándor e., pécsi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 28, csb. Kerese Miklós, tmg. dr. Fürst Győző. Pályázatok : A szolnoki jbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. l-ig. — A székesfehérvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. l-ig. — A sátor-alja-ujhelyi jbságnál albirói áll. jun. l-ig. — A bajai jbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. l-ig. -— A szegedi jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 15-ig. — A felső-vissói jbságnál aljárásbirói áll. jun. 3-ig.— A. soproni jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 3-ig. — A veszprémi jbságnál albirói áll. jun. 4-ig. — A világosi jbságnál albirói áll. jun. 4-ig. — A zernesti jbságnál aljegyzői áll. jun. 4-ig. — A kecskeméti kir. ügyészségnél al ügyészi áll. jun. 4-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)