A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 5. szám - Felebbvitel a járásbirósági eljárásban. 2. r.

Kilencedik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1890. február 2. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Kudoir-rakpnrt 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások B kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ MÚm ÉRDEKEINEK IÍPVISELEIÉRE, Jl UAGYAFt ÜGYVÉDI, BÍRÓI, Örá Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre . 6 frt — kr. fél » 3 » - » negyed » 1 > 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kill dendök. TARTALOM: Felebbvitel a sommás eljárásban. Irta: Polgár József, vámosmikolai járásbiró. — A fizetési meghagyásokról szóló törvénytervezet átdolgozása. — A haszonélvezeti jog korlátozása megengedhetó'-e vagy nem? Irta: dr. Kleckner Alajos, a kassai jogakadémia igazgatója. — A kis gyermek gondozásáról. Irta : K. Nagy Sándor, nagyváradi kir. tszéki biró. — Az új hagyatéki eljárás, trta . dr. B 1 u m Béla, pécsi kir. közjegyző. — Nyilt kérdések és feleletek. (I. Részvények lefoglalása szelvény nélkül. Irta: Mihály Károly, ügyvéd Tasnádon. — II. Kivehető-e azon jogerejüleg megítélt eskü, mely a fél későbbi beismerése szerint nyilván hamis eskü? Irta: dr. Káhán Samu, M.-Szigeten. — Irodalom. (Az elmekórtan tanKönyve. Irta: dr. Salgó Jakab. — Mivé lett a kathulikus Magyarország. Irla : dr. Laurán Ágoston. — Közigazgatási törvények és rendeletek. — Megrendelési felhívás nevezetesebb bűnesetek című munkára. Szerkeszti K o s u t á n y Géza, bpesti kir. tszéki biró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Szerkesztőségi üzeuetek. TÁRC.v: Magyarosodjunk ! Irta: dr. Járossy Károly, kassai kir. törvényszéki biró. MELLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny c-ből. (Csődök. — Pályázatok ) A >*Tog törvénytára* IS8Q. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a mult évi törvények ig-ik befejező ivét (277—287. lap), az egész évfolyam tartalomjegyzékét, címlapját valamint az ISSQ, évi igazságügyministeri rendeleteknek TJ-ik ivét (lHg—204. lap). ~lz esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. 1890. január hó 1-től ríj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt,ti»ztelettel kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a fetsíibirósáy oknál levó ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidenciában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Yégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, - sikerült a >Jog Törvénytára* megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i, 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és igazságügyminiszter! rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának a hires »RÁTH - féle* legdíszesebD kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt volt. Lapunk előfizetési ára Í Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóbivatala. Budapest, T. ker. Rudolf-rakpart 8. sz. Felebbvitel a járásbirósági eljárásban.* Irta : POLGÁR JÓZSEF vámos-mikolai járásbiró. Az olcsó és könnyen alkalmazásba vehető felebbezési rendszernél, ha kevés a felebbezések száma, ez igenis megnyugtató jelenség, világos bizonyítéka annak a rég óhajtott alapos igazságszolgáltatásnak. Ellenkező rendszernél azonban nem az. De vájjon — és most térjünk a tervezett reformra — alkalmas lesz-e a Plosz-féle felebbviteli eljárás az eszményi jó igazságszolgáltatás meghonosítására, jóllehet az általánosságban liberálisnak nem mondható? Képes lesz-e megvalósítani a célt, az olcsó, gyors és mégis alapos jurisdictiót ? Ki fogja-e elégíteni a jogkereső felek igényeit, megszi!árditja-e a jogbiztonságot és a justitiába vetett bizalmat? Egyenlő mértékkel alkalmaztatik-e annak keretében az igazságszolgáltatás ? Mind olyan kérdések, melyekre a theoretikus, csakhogy ambitióját kielégíthesse, igennel, a practicus jurista, a biró ellenben, a ki a jogélet minden phasisait magából az életből, közvetlenségből ismeri, bizonyára tagadólag kell, hogy feleljen. Bontsuk fel az eszményi jó igazságszolgáltatást alkotó elemeire és — lássuk az o 1 c s ó s á g o t. És hogy annál érthetőbb, csattanósabb legyen a válasz, éljünk gyakorlati példával, tegyünk összehasonlítást. A jelenlegi processualis eljárásban a pervesztes fél, ha felebbez, megfizeti a felebbezési bélyeget és esetleg, ha ügyvédje van, annak a felebbvitel szerkesztése körül felmerült munkadíját. Ennyi az egész, ezzel kiadásai be vannak fejezve. Az életbeléptetendő rendszer mellett azonban nemcsak hogy ezen költségei meglesznek, hanem azonkívül, minthogy felebbezése a kir. törvényszéknél fog tárgyaltatni s kötelező levén (7. §.) az ügyvéd általi képviseltetés, mindenesetre célszerűbb, a székhelyen vallani képviselőt, be kell rándulnia a központba, ha mindjárt két napi járó föld van is közötte. Most, ha a felsőbb biróság az első bíróság ítéletét helybenhagyta, a pervesztes félnek újabb költsége nem merült fel, azzal nem terheltetett, holott a tervezett rendszer folytán egyrészt a saját felebbezési költsége lesz 2—3-szor nagyobb, másrészt még az ellenfélnek okozott költségeit is (96. §.) megtéríteni köteles, sőt esetleg az elhalasztott felebbviteli tárgyalás költségeit szintén viselni tartozik. Vegyünk alapul 51—100 frtos követelést, miután a sommás keresetek zömét az ily pertárgy képezi, akkor ennek legmérsékeltebb költségei körülbelül a kővetkezők lesznek: 1. Az első biróság perköltség fejében legalább is megállapít 12 frt — kr. 2. Ügyvéd valláskor (felebbvitelhez) fuvar és egyéb kiadás . 3 » — » * Előző cikk a >Jog« 4. sz.