A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása

becsületsértés tényáíladéka helyreállíttatott; mégis vádlottak, tekintettel a becsületsértés kölcsönös voltára, a büntetés alól felmentendők voltak. B. Béla a laksértés vádja alól fel volt mentendő, mert lényegében meg lett cáfolva, hogy ő X. Sámuel lakásába erőszakosan behatolt, illetőleg ennek akarata ellenére lakásán maradt volna. A közcsend elleni kihágás vádja alól fel volt mentendő, mert be lett ugyan igazolva, hogy ő kardját kirántotta s azt mondta, hogy N. Sámuelt összeaprítja; tekintve azonban, hogy ő akkor nem is N. Sámuelnél, hanem N. Lászlónénál volt, és hogy N. Sámuel egyéb goromba szavak között őt kidobással fenyegette, sőt ezen célból neki is akart menni, csak mások által lett visszatartóztatva, B. Béla ellenében a közcsend elleni kihágás tényáíladéka annál kevésbé tekinthető helyreállítottnak, mert ő akkor katonai ruhában lévén, ezen állásánál fogva sem tűrhette volna tettleges bántalmaztatását, illetőleg gyalázatos módoni kidobatását. N. Sámuel a közcsend elleni kihágás miatt az Ítélet szerint volt elitélendő és elmarasztalandó, mert beigazoltatott, hogy miután a fentebb körülirt gyülölségnek vége volt s B. N. Lászlónéva] a szinbe akartak menüi, hol B. tulajdonát képező tárgyak voltak, X. Sámuel egy hátsó szobából előrohant s a pisztolyt B. Bélára tartva, őt meglövéssel fenyegette, mi által a közcsend elleni kihágás tényáíladéka annál inkább tekintendő helyreállítottnak, mert az előző esettől teljesen elkülönített és egy újabb megtámadásról van szó. Tekintve, hogy N. Sámuel emberölési bűntett miatt már vizsgálat alatt állott és a fenyegetés komolysága annál is inkább következtethető, mivel az előző emberölési vizsgálati ügyben véglegesen csakis a kir. kegyelem utján lett felmentve, vádlott az ítélet szerint volt megfenyítendő és elmarasztalandó. N. Lászlóné tagadása ellenében általa hivatkozott tanú által igazoltatik, hogy ö a feljelentés tárgyát képező két rendbeli kocsilámpát önmagának eltulajdonította azért, hogy B. Béla elleni kisebb követelése tekintetében fedezetet nyerjen, mely kisebb követelése azonban utólag a tanuk vallomásai szerint ki lett elégítve. Tekintve, hogy ezen tanuk vallomása és a B. Béla által előállított tanubizonylat által két rendbeli lámpásnak eltulajdonítása be van igazolva, hogy B. Sándor vallomása ennek ellenében tekintetbe annál kevésbé jöhet, mert ha a kérdéses lámpák az illető kocsin ennek használatakor rajta nem is voltak, az ingó holmiját elárverező B. Béla ezen másutt félre tehetett lámpákat is bizonyosan előkerestette s a többi árverezendő tárgyakhoz elhelyezte, N. Lászlóné ellenében a jogtalan elsajátítás vétségének tényáíladéka helyreállítottnak tekintendő volt. Vádlott az ítélet szerint volt megfenyítendő s elmarasztalandó, mert az említett tanuk vallomásából kiderül, hogy ő a bérlőnek, vagyis B. Bélának tudomása nélkül kezében visszamaradt, színhez tartozó kulcscsal a bezárt színből idegenítette el ezen tárgyakat. (1890. okt. 18-án, 2,588. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A N. Sámuel elitéltetése indokolásához nem tartozó királyi kegyelemre vonatkozó indokot mellőzi s a kir. járásbiróság Ítéletét felebbezett részében egyéb illető indokolásánál fogva helybenhagyja, N. Sámuel felmentésére vonatkozó nem felebbezett részében pedig nem érinti. (1890. évi március 10-én, 1,165. sz.) A m. kir. Curia: N. Lászlóné szül. P. Hermin vádlott felebbezése, minthogy reá vonatkozólag az 1883. évi VI. t.-cikk 7. §. 1. pontjában meghatározott eset nem forog fenn : visszautasittatik. Ellenben N. Sámuel vádlott felebbezésének az idézett törvény alapján hely adatik és ezen vádlottra vonatkozólag mindkét alsóbbfokú bíróság Ítélete megváltoztattatik és ugyancsak ezen vádlott a B. T. K. 79. §-ának végpontja alapján a vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A kir. járásbiróság Ítéletének indokaiban megállapított s a kir. ítélő tábla által is — ítélete alapjául elfogadott — tehát az 1883. évi VI. t.-cikk 7. §-a szerint a kir. Curia általi felülvizsgálat ténybeli alapját is képező tényállás szerint B. Béla sértett fél N. Sámuel vádlottal szemben kardját télig kirántotta és a most nevezett vádlottat azzal fenyegette, hogy őt összeaprítja. E szerint X. Sámuel vádlott megtámadott helyzetben lévén, méltán attól tarthatott, hogy őt B. Béla kardjával bántalmazni fogja. X. Sámuel vádlott tehát akkor, midőn bántalmaztatásától tartva, védelmére egy forgópisztolyt hozott és azt B. Bélára irányozta : csakis a jogos védelmet gyakorolta; ő ellenében tehát büntetendő cselekmény a B. T. K. 79. §-ának alapján nem állapitható meg. Tekintve, hogy a járásbiróság hatósági körébe tartozó bűnvádi ügyekben az 1883. évi VI. t.-c. 7. §. 1. pontja értelmében vádlott részére az esetben van a kir. Curiához felebbezésnek helye, ha a cselekmény, mely miatt elitéltetett, büntetendő cselekményt nem képez ; tekintve, hogy a fentebbiek szerint, X. Sámuelre vonatkozólag ezen eset állapíttatott meg; a nevezett vádlottnak felebbezése elfogadandó s ezen vádj lott büntetendő cselekmény hiányában felmentendő volt. (1890. ! szept. 4-én, 7,038. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.494. A Chewra Kadischa részére az örökhagyó lelki üdvéért elmondandó imákra tett hagyományok: illetékmentességben nem részesülnek. (1890. évi 5,389. sz.) 1.495. Célba vett, de tényleg létre nem jött jogügylet után lerótt illeték visszatérítése iránti kérelem : nincsen az ill. szabályok 101. pában meghatározott határidőhöz kötve. {1890. évi 6,733- sz ) 1.496. Ha a haszonbérleti szerződés a bérlő halála folytán a kikötött idő lejárta előtt megszűnik, az ezt tárgyazó egyezség azonban csak később, mar a megszűnés után hagyatik a birlő hátrahagyott kk. gyermekei érdekében az árvaszék által jóvá, az illeték részbeni törlesztésére, illetve visszatérítésére szabott jo napi határidő csakis az árvaszéki jóváhagyástól kezdve számítandó. (1890. évi 5,708. sz.) 1.497. Vizrcndöri ügyben beadott Jelfolyama tások : bélyegmentesek. Í1890. évi 5,615. sz.) 1.498. Örökbefogadó szülők által örökbefogadott fiuk arája részérc tett ajándékozások után is csak is/io°/o-os ajándékozási illeték jár. (1890. évi 5,707. sz.) 1,499 i. A végrehajtási eljárás során az 1881. évi IX. t.-c. 145. .pa alapján, a tulajdonjog aránya felett hozott itélet: az ill. díjj. 48. t. B. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. 2. Ha az erre vonatkozó tárgyaláson csak az egyik peres fél jelenik meg, az egész állandó ítéleti bélyegilleték ez által rovandó le. (1890. évi 4,872. sz.) 1.500. Adóelengedésnek nincs helye, ha a szántóföldeken tartós százazság által okozott kár csak már a károsult termés letakaritása után jelentetett be. {1890. évi 5.550. sz.) 1.501. Kisebb polgári perben benyújtott kereset, ha annak folytán hírlapi idézés válik szükségessé: az ill. dijj. 13. tétel IV. 9. fontjában meghatározott állandó bélyeg illeték alá esik. {1890. évi 6,862. sz.) 1.502. Állami rendőrség főkapitányi hivatalához bizonyítvány kiállítása végett — habár levélalakban is — intézett megkeresés: bélyegköteles. (1S90. évi 6,820. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny<-böl. Csődök: Megyeri István e., pancsovai tszék, bej. febr. 16, félsz, márc. 3, csb. Nádasky Dusán, tmg. dr. Grigorievics Miklós. — Finíily Zsigmond e., kecskeméti tszék, bej. febr. 20, félsz márc '29, csb. Bajzáth János, tmg. Darányi Ferencz. — Papp Sándor e., szolnoki tszék, bej. jan. 31, félsz. febr. 25, csb. dr. Geuthon Ferencz, tmg. dr. Vigh Gyula. — Knstncr Lajos e., budapesti ker. és váltóiszék, bej. febr. IS. félsz. márc. lt), csb. Sárváry Gusztáv, tmg. dr. Rózsavölgyi Manó. — Kiss Ödön e., kecskeméti tszék, bej. márc 5, félsz. ápr. 1, csb. Bajzáth János, tmg. Pacsu Mihály. Pályázatok: A szabadkai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jan. 3-ig. — A csornai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 6-ig. — Az eperjesi közjegyzői áll. jan. 8-ig. — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. jan. 4-ig. — A budapesti ker. és váltótszéknél aljegyzői áll. jan. 11-ig. Nyomatott a .Pesti hönyvnyomda-részvény-taraa8áq"-Dál. íHold-utcza 7. BZÁW.1