A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 52. szám - Telekkönyvi végzés végrehajtása - Ügyvédek bírságolása

í\ JOG. előadásaival be vau bizonyítva, hogy a fal összeomlása azért kö­vetkezett be, mert az rosz anyagból volt készítve. Tekintve tehát, hogy a falnak rossz anyagból való felverése alperesek hibáját képezi és hogy ismerve és tudva az anyagnak alkalmatlan voltát, kezdetben ugyan erre figyelmeztették, de a munka folyama alatt a jobb anyagnak szállítását nem szorgalmazván, mégis rossz anya­got dólgozváu fel, ennélfogva valónak tekintendő az, hogy a be­következett kárt ők okozták, mihez képest a felperes által a helyreigazításért fizetett összegben, ennek a kereset beadásától számítandó kamataiban s a perköltségben marasztalandók voltak, ellenben felperes keresetének többi nem bizonyított részével elutasítandó volt. A felperesnél tanomként alkalmazott kiskorú fin nem állván atyja felügyelete alatt, az (iának netaláni mulasztásáért s az abból származott káréri vagyonával felelni nem tartozik. Az esztergomi kir. járásbíróság (1889. január 24-én 453/889. p. sz.) : Felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket kölcsönösen megszünteti stb. Megokolás. Felperes keresetével elutasítandó volt, mert az alperes ellen irányzott s keresete alapját képező azon puszta állítása, hogy midőn alperes kiskorú fiát felperes üzletébe tanuló­kép befogadta, ekkor a peres felek között azon megegyezés jött létre, hogy alperes a kiskorú fia által okozandó netáni károkért s/.avatosságot vállal, alperesi tagadással szemben beigazolást nem nyert. És habár a per során kihallgatott tanuk az alperes kiskorú fia által felperesnek okozott tényleges kárt s a kárösszeget érvényre emelték, miután azonban a kiskorú fiu által véletlen mulasztás folytán okozott kárért a/, apa felelősséggel nem tartóz ­hátik, felperes keresete .megállapítható sem volt, a perköltségek azonban azért lettek kölcsönösen megszüntetve, mert felperes teljesen alaptalan perlekedőnek nem tekinthető stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. november 18-án 10,439 sz.) az első bíróság Ítéletét részben megváltoztatja s al­perest kötelezi 45 frt 06 kr. s a perköltség megfizetésére; fel­perest pedig kereseti többletével elutasítja. Indokok: Felperes az eskü alatt kihallgatott P. József és N. Gyula tanuknak vallomásából bebizonyította, hogy volt tanonca, alperesnek kiskorú fia beismerte, miszerint a kérdéses olajos hordónak csapját az ecetes kannával kiütötte, miután pedig alperesnek fia a csapot vissza nem helyezte s ez által vagy más módon az olajnak elfolyását meg nem akadályozta, oly mulasz­tást követett el, melynél fogva alperesnek kártérítési kötelezettsé­gét, ki ily esetben a kiskorú gyermeke által okozott kárért fele­lős, megállapítani kellett. A kártérítési összeg 45 frt 06 krban volt megállapítandó, mert a nevezett tanuknak vallomásával bizonyítva van, hogy az elfolyt olajmennyiség a B'/. alatti számlában kitett mennyiségnek megfelel, mivel a hordó csak egy-két nap előtt volt megcsapolva s abból még mi sem volt fogyasztva, a B /. alatti szerint pedig az elfolyt olaj értéke 45 frt 0o krt tesz ki, ezeknél fogva az első biróság Ítéletét részben megváltoztatni, alperest 45 frt 06 kr. kárösszeg s a perköltség megfizetésére kötelezni kellett stb. A m. Uir. Curia (1890. nov. 6-án 2,315/839.) : A másod­bíróság Ítélete megváltoztattatik és az első biróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és azért: mert alperesnek a felperesnél tanoncként alkalmazva volt kiskorú fia a keresetben említett időben nem állott alperes fel­ügyelete alatt, miért is alperes a fia netaláni mulasztásáért s az abból származott kárért saját vagyonával felelni nem tarto­zik stb. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A csődtörvény 1., 86. és 90. §§. intézkedéseiből következik, hogy ha a csödnyitási végzést a felsőbíróság feloldotta vagy meg­változtatta is, a kifüggesztett csödnyitásij határozat mindaddig hatályban marad, mig jogérvényeseu ki^nem mondatik, hogy csőd­nyitásnak helye nincs. A csődnyitás hatálya a c-örinyitás napjától kezdődik; ezen idő alatt a cs. t. 8. §-a szerint közadós ellen, a csődtömeg irányában is hatályosan pert indítani nem lehetvén, az ezen idő alatt inditott perekben a közadós részére történt kézbesítés a cs. t. 6. §-a sze­rint a csődtömeg irányában hatálytalan. A zentai kir. járásbíróság, mint csődbíróság (1887. évi május 10. 4,827. sz.): Szabó László ügyvéd által képviselt zentai takarékpénztár felperesnek, dr. Malesevits István ügyvéd, tömeg­gondnok által képviselt H. Salamon és fia cég, ugy H. Salamon csődtömege alperes ellen 1,000 frt iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperes kezéhez a csődtömeg részére 25 frt perköltséget kifizetni stb. Indokok: Tekintettel arra. hogy a felperes által a kere­setben hivatolt és eredetben az iratokhoz csatolt 12,833. sz. vég­zés 1885. évi okt. 29-én, tehát az 1885 évi okt. 12. 13,878. sz. csődnyitási végzés kelte után hozatott s a vagyonbukottnak a csődnyitás előtt nem is kézbesittethetvén, tömeggondnoknak pedig nem kézbesittetvéu, az a csődtömeg, illetve alperes ellenében jogerőre nem emelkedett; tekintettel arra, hogy a csődtörv 251. §-a szerint felperes keresetével csak H. Salamon csődtömege ellen léphet fel ; tekintettel arra, hogy felperes beismerte alperes azon állí­tását, hogy H. Salamon vagyonbukott és vejétől 30 lánc földet vett felperes 9,000 frtért, a földet át is vette, azonban a 9,000 frt vételárt nem fizette ki, hanem betudta az eladók tartozásába ; tekintettel arra, hogy ezen körülmenyek között nem alperes, hanem felperes tartozott volna alperesnek tagadása ellenében igazolni, hogy neki az eladók s azok között H. Salamon ellen 9,000 frt vételárt meghaladó követelése volt s igy a kereseti 1,000 frt váltóösszeg fedezve az által nem lett, azonban ezt fel­peres meg sem kísérelte igazolni ; az alperes részéről megkínált eskü általi bizonyításnak mel­lőzésével felperest keresetével elutasítani s mint pervesztest a perköltségek megfizetésére kötelezni kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla 188!>. nov. 11. 421. sz. a.): Az elsőbiróság Ítéletét, a mennyiben felperes követelésének valódi­sága felett határozott, hivatalból megsemmisíti, a mennyiben pedig felperest a 13,547. sz. keresetben előterjesztett kérelmével elutasí­totta s alperes csődtömegek részére perköltség fizetésére kötelezte, megváltoztatja, felperes követelését 1.000 váltóösszeg erejéig a közadós H. Salamon és fia cég, ugy H. Salamon csődtömegéből a II. osztályba sorozandónak, illetve kielégitendönek kimondja és a most nevezett csődtömeggondnokot, dr. Malesevits István ügyvédet felperes részére 25 frt perbeli stb. költségek fizetésére kötelezi stb. Indokok: Azok a követelések, melyek a csődnyitás előtt jogerejííleg megítéltettek, az 1881 : XVII. t. c. 10. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak az osztályozás tekintetében esnek bejelentés alá, a 145. §. értelmében pedig az ily követelések valódiságának megtámadása esetén a tömeggondnok vagy a meg­támadó hitelező tartozik felperesül fellépni. A 13,347/1886. sz. keresettel érvényesített követelés tekinte­tében 1885. okt. 29-én 12,83.'V1885. sz. a. sommás végzés hoza­tott, mely az elmarasztalt feleknek 1885. nov. 15-én kézbesittetvén, tekintve, hogy a csőd H. Salamon és fia cég, ugy H. Salamon ellen van, nem — mint az elsőbiróság tévesen mondja — 1885. okt. 12-én, hanem jogérvényesen csak 1886. január 26-án nyit­tatott meg és a csődhirdetmény is az nap lett kifüggesztve, a csődnyitást megelőzőleg rég jogerőre emelkedett. Felperes a tömeggondnoknak a felszámoláskor tett kifogása folytán külön pert tett ugyan folyamatba, de jogerős határozattal megállapított követelése valódiságának elismerését nem, hanem annak csupán II. osztályba sorozását kérte. A kir. törvényszék tehát az által, hogy a valódiság tekinte­tében ítélet tárgyává tenni nem kért, de az 1881 : XVII. t.-c. 145 §. szerint a hitelező által nem is érvényesítendő követelés valódisága felett határozott, alaki szabálytalanságot követett el, mely miatt a határozatnak e részét megsemmisíteni kellett. Ellenben, minthogy a követelés osztályozása ellen a tömeg­gondnok tüzetes kifogást nem tett, egyébként pedig felperesnek az osztályozás iránti kérelme az 1881 : XVII. t.-c. 62. §. rendel­kezésének megfelel, az elsőbiróságnak a felperesi ezzel a kérel­mével is elutasító Ítéletét megváltoztatni, felperes osztályozási kérelmének helyt adni s az e részbeni pervesztes csődtömeg­gondnokot a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia (1890 szept. 25. 418.. sz.): A kir. ítélő tábla ítélete megváltoztattatik és a kir. itélő tábla urasittatik, hogy a kereseti követelés érdemében az osztályozásra és a per­költségre is kiterjedő Ítéletet hozzon stb. Indokok: A csődtörvény 1. §-a szerint a csődnyitás jog­hatálya azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett. A kifüggesz­tésnek a csődtörvény 90. §-a szerint a csődnyitás utján kell meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom