A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 51. szám - A mozaiko-talmudikus örökösödési jog [könyvismertetés]

£L JOG. Az örökhagyó jogai és kötelezettségei az örökhagyó halálával szállnak át az örökösre, a ki jogositva van a hagyatéki va- j gyónnál annak birói átadása előtt a törvény által meghatározott korlátok között szabadon rendelkezni és arra vonatkozó igényeit per ntján is érvényesíteni. A szabadkai kir. törvényszék (1888. nov. 27. 17,123. sz. a.) Szakics Bertalan tszéld ügyész által képviselt Zeuta város közönsége felperesnek Matkovich József ügyvéd által képviselt Sz. Róza alperes 15 darab takarékpénztári részvénynek mint alapítványi tökének Zenta város házi pénztárába lctéteményezése iránti perében következő Ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja stb. Okok: Felperes keresetét, a zentai takarékpénztár által j 493., 590., 601., 602. és 605. sz. a. kibocsájtott 100 frt névértékű névre szóló, továbbá a zentai általános takarékpénztár által 299., 305-309., 622., 1,038., 1,250. és 1,381. sz. a. kibocsájtott 50 frt ! értékről és névre szóló részvények birtoka iránt indította az A. | alatt másolatban csatolt néhai M. János által kiállított végren- ! delet alapján, mely szerint nevezett örökhagyó azon részvényeknek haszonélvezeti jogát alperesnek hagyta haláláig, azok tulajdonjogát pedig és alperes halála utáni birtokot is M. Menyhértnek. Minthogy M. Menyhért a B. alatt egyszerű másolatban csa- , tolt közokirat szerint a kereseti 15 db részvényt alapítványként a Zenta városi gymnasiumnak engedte át: felperes város a kereseti és alperes birlalatában levő részvényeknek házi pénztárába leendő letételére kötelezését kérte alperesnek. Tekintettel arra, hogy alperes tagadta felperesnek kereseti jogát; tekintettel arra, j hogy felperes nem igazolta s a csatolt hagyatéki iratokból sem | tűnik ki, hogy a kereseti részvényekre nézve M. Menyhért örökö- ! södési joga bíróilag elismertetelt volna, mert a M. János hagyatéka tárgyában 5,946/1882. sz. a. kelt átadási végzés a budapesti kir. itélő táblának 21,508/1883. sz. végzése szerint megsemmisíttetett ; tekintettel arra, hogy felperes mint hagyományos, az i alapítványt tevő M. Menyhértnél több joggal nem bir; tekintettel arra, hogy felperes részéről a csatolt haláleset szerinti oldalági rokonok mint érdekeltek perbe nem vonattak s a tulajdonjog azoknak megidézése nélkül meg nem ítélhető, sőt felperes annak megítélését nem is kérte : a kir. törvényszéknek felperest keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. okt. 10. 2,784. sz. a.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperes kereshetőségi jogát megállapítja, az ügyet érdemlegesen elbirálandónak kimondja stb. In dokok: Felperes mint M. Menyhért jogutóda keresetét az abban jelzett 15 db takarékpénztári részvénynek Zenta város házi pénztárába való beszolgáltatására intézte. Alperes a keresethez A. alatt csatolt végrendelet valódiságát nem tagadván, vele szemben igazoltnak veendő, hogy néhai M. János 10 db zentai általános takarékpénztári és 5 db zentai takarékpénztári részvényt M. Menyhértnek hagyott örökségképen. E 15 db takarékpénztári részvényre nézve tehát M. Menyhért végrendeleti örökösnek tekintendő lévén, alperesnek az a kifogása, hogy a takarékpénztári részvények M. Menyhértnek hagyatékbiróságilag átadva nincsenek s hogy r.éhai M. [ános örökhagyónak oldalági rokonai perben nem állanak, nem képezhet jogi akadályt arra nézve, hogy a kereseti részvények birtoka iránti igény érdemileg elbíráltassák, mivel törvényeink szerint az örökhagyó jogai és kötelezettségei az örökhagyó halálával szállnak át az örökösre, a ki jogosítva van a hagyatéki vagyonról annak birói átadása előtt a törvény által meghatározott korlátok közt szabadon rendelkezni és arra vonatkozó igényeit per útján is érvényesíteni. Minthogy pedig felperes a keresethez B. alatt csatolt alapítványi oklevél szerint a kereseti részvényekre nézve M. Menyhért örökösnek jogaiba lépett, őt ugyanaz a jog illeti, mely M. Menyhértet illette. Ezekhez képest stb. A m. kir. Curia (1890. szept. 11. 398. sz. a.) a kir. itélő Ítélete mind okolásánál fogva helybenhagyatik. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Oly esetben, mikor az eladó, bár még a szerződésileg meghatározott teljesítési idő beállta előtt, de egész határozottsággal magát az adásvételi ügylet létrejöttét veszi tagadásba, a dolou természetéhez képest a vevő, miután önkényes teljesítésre többé nem számithat, a kt. 353. §-ban meghatározott jogokat a kikötött teljesítési idő beteltének bevárása nélkül azonnal gyakorolhatja. A keresk, törv. 356. §. 2. pontja által nincs kizárva az, hogy a vevő az eladó szerződésszegéséből származó kárát s annak összegét illetőleg a piaci árt perrendszerü bármi módon bizonyíthassa. A m. kir. Curia: A m.-b. ítéletének nem felebbezetl része érintetlen marad, annak felperes által felebbezett azon része, mely által követelésének 240 frt árkülönbözetet tárgyazó részével elutasíttatott s a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, megváltoztatik s e tekintetben az elsöbiróságnak alperest elmarasztaló rendelkezése hagyatik helybeli. Indokok: A mindkét alsóbiróság Ítéleteiben ide vonatkozólag kifejtett indokoknál fogva kétséget nem szenved, miszerint a szerződés, melyre a kereseti követelés alapítva van, felek között tényleg és feltétlenül, úgy mint felperes előadta, megköttetett és hogy alperes azt megszegte. Tekintve pedig, hogy oly esetben, mikor az eladó bár még a szerződésileg meghatározott teljesítési idő beállta előtt, de egész határozottsággal magát az adásvételi ügylet létrejöttét veszi tagadásba, a dolog természetéhez képest a vevő, miután önkénytes teljesítésre többé nem számithat, a kt. 353. §-ban meghatározott jogokat a kikötött teljesítési idő beteltének bevárása nélkül azonnal gyakorolhatja ; tekintve, hogy a kt. 356. §. 2. pontja által nincs kizárva az, hogy a vevő az eladó szerződésszegésből származó kárát s annak összegét illetőleg a piaci árt perrendszerü bármi módon bizonyíthassa ; és tekintve, hogy az e részben kihallgatott tanuk vallomása teljes bizonyítékot képez arra nézve, hogy a kérdésben forgó árúnak a kínálat és kereslet befolyása alatt képződött közép folyó ára, tehát piaci ára, a szerződés teljesítése helyén és idejében s illetőleg azon időpontban, mikor alperes a teljesítést határozottan megtagadta, mázsánkint 3 frt volt: ezen és az abban foglalt vonatkozó egyéb indokoknál fogva a kereseti követelés felebbezés tárgyát képező részére, úgy a perköltségre nézve az e.-b. ítéletét kellett helybenhagyni. (1890. okt. 31-én, 480.) Ha a váltó nem az elfogadás előtt az elfogadó által, hanem később egy harmadik személy által önkényesen telepíttetett — felperesnek, a kivel a váltószerződés eredetileg létrejött, joga volt a telepítést kitörülni és a törlés által a váltó eredeti tartalmát visszaállítani. Minélfogva a törült telepilés ugy tekintendő, mintha nem is léteznék és a váltó erre való tekintet nélkül, tartalmának egyéb részei alapján bírálandó el. A szabadkai kir. törvényszék, mint váltóbiróság (1889 december Í4-én 21,395/p. 1889.J: Szabó László ügyvéd által képviselt zentai takarékpénztár felperesnek, Kozits István ügyvéd ugy is, mint K. Mária s társa alperesek elleni 905 frt s jár. iránti váltóperében itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A kereseti váltó egyszerű megtekintése alapján és azon körülménynél' fogva, hogy azon a fizetési hely megjelölésére szolgáló előlapon jelenleg áthúzás folytán kitörölve, fizetési helyül »Budapest« és telepesül az »elsö magyar iparbank« van megnevezve és csak ezen megjelölés és megnevezés alatt és attól oldalt fordul elő más telep és telepes, — nyilvánvaló, hogy a váltónak eredeti tartalma szerint a váltótörv. 3. §-a értelmében fizetési helynek Budapest tekintendő és minthogy ezen fizetési . hely kitörlése által a váltó eredeti tartalma megváltoztatott, — minthogy továbbá felperes nem igazolta, hogy ezen változtatás megállapodás folytán történt, a másod- és harmadrendű alperes elleni részkereseti jog fentartása céljából a váltót fizetés végett Budapesten az iparbanknál kellett volna bemutatni, tekintve pedig, hogy ezt felperes elmulasztotta, tekintve továbbá, hogy a váltótörvény 43. §-a ellenére a telepesként megjelölt iparbankná! a váltót kellő időben nem óvatolta, felperest így a másod- és harmadrendű alperesek elleni visszkeresetével, valamint az elfogadó első rendű alperes elleni keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét annak indokainál fogva annyival inkább helybenhagyja, raeit felperesnek az 1889. december 6-án tartott póttárgyaláson tett előadásából nyilvánvaló, hogy alperes ellen a kereseti váltónak tele| pitésére kifejezett megállapodás nem jött létre, felperes pénzintézetnek eljárása ennélfogva önkényes és mint ilyen, alpereseket nem kötelezi, mert továbbá, ha a felperesnek kérdéses póttárgyaI láson tett, de alperesek tagadása ellenében nem bizonyított álli-