A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 50. szám - Telekkönyvi hatósági végzés végrehajtása (az 1881. évi LX . t.-c. 1. 2. és 186. §-ai)

A JOG. 433 az ősiség tekintetében a választás felett áll, mert hiszen 1486-ig kinevezett királyi közegek kormányozták a megyét és másfelöl épenséggel nem a kinevezés a külföldön uralkodó irányzat, hanem a választás. E mellett bizonyit a két európai vezérnemzet, Anglia és Franciaország közigazgatásának fejlődése. Anglia az 1888. aug 13. és május 26. törvények által gyökeresen átalakította közigaz­gatását, mely a békebirói szervezeten nyugodott és a megyét tel­jesen választás alapjára fektette. A békebirák megtartják igazság­ügyi teendőiket, de összes közigazgatási hatáskörük reá száll a megyei választók által választott megyei tanácsra (county council\ Ez a megyei tanács szabadon választja elnökét, veti ki az adókat, hozza a statútumokat, választja a megye fizetéses képviselőit és a kisebb tanács tagjait (aldermen). A reform tehát teljesen keresztül­viszi a hatalmak szétválasztását. A rendőri ügyek kezelésére egy vegyes bizottság (joint comraitee) szerveztetett, melynek tagjai felerészben a megyei tanács, felerészben a békebirák által és közül választatnak. A reform a megyék hatáskörét bővítette az egészségügyi, útügyi és iskola boardok és városi tanács rovására, sőt oly ügyeket is a megye hatáskörébe utalt, a melyeket eddig a belügyi kormányszék közvetlenül kezelt. A reform a megyéket pénzügyileg is önállósította, amennyiben államsegélyüket beszünteti, de a helyett átengedi nekik a helyi engedélyek után szedendő illetékeket és az örökségi illeték egy részét. A pénzügyi nyereség a megyére nézve közel 3 millió font (70 millió frank). A reform a zavaros angol közigazgatást nagyban egyszeríísittette. Általa London is új szervezetet nyert. A reformig London a Cytyn kivül 3 megyéhez tartozott és számos egyházközség és board zavaros conglomeratuma volt. Most London egyetlen megye, melynek kebelében a Cyty bizonyos önállóságot élvez, miként azt a törvény más városoknak is megadja, ha lakosságuk 10 ezernél nagyobb és külön békeb'róik vannak. A reform ezen kivül több várost megye rangjára emelt stb. — A Franciaországra vonatkozó részt felolvasó f. hó 17-én, szerdán este !/a7 órakor fogja felolvasai. Szabad-e a vizsgáló bírónak felebbezni ? Egy csődügybei' a kecskeméti törvényszék B. G. törvényszéki birót bizta meg a vizsgálattal. A vizsgálóbíró bukott könyveit véleményezés végett a szakértőknek adta ki, ezek azonban csak 7 kérdésre válaszoltak, a többi 17 kérdésre mellőzték a vélemény-nyilvánítást, indokul azt hozván fel, hogy a könyvek hitelességgel nem birván, a 17 kérdő­pontra adandó felvilágosítás ugy sem bírhatna értékkel. Egyúttal dijuknak 10 — 10 forintban való megállapítását kérték. A vizsgáló biró erre végzést hozott, hogy a szakértők vagy érdekeltségüknek vagy avatatlanságuknak adták jeiét, a vélemény, mint értéktelen, félreteendő és ezért a szakértők dijat nem érdemelnek meg. Az egyik szakértő a vizsgáló biró ezen határozatát a törvényszékhez felebbezte és felebbezésében erős kifejezéseket használt. A törvény­szék hatályon kivül helyezte a vizsgáló biró határozatát és 10—10 forintban állapította meg a szakértők díjait. Erre azután a vizsgáló biró kiutalványozta a szakértők díjait, de az egyik szakértőre a beadványban használt sértő kifejezés miatt 5 frt bírságot szabott. Felebbezés folytán a törvényszék a vizsgáló biró ezen határozatát is hatályon kivül helyezte. Ez ellen a vizsgáló biró felebbezéssel élt a budapesti kir. táblához és felebbezésében hangsúlyozta, hogy lehetetlenség meg nem ütközni az igazságszolgáltatás eme merész kompromitálásán. mely a törvénykezés alakiságának legelemibb fogalmait is nélkülözi. A vizsgáló biro mondott még ennél cifrább dolgot is, de a törvényszék nem igen törődött vele, hanem a felebbezést visszautasította. Ez ellen is felebbezett a vizs­gáló biró s igy került az ügy a budapesti kir. táblához, mely dec. 4-én 43,954. sz. a. helybenhagyta a törvényszék végzését indokai­ból és azért, mert a bírósági szervezetre vonatkozó törvényes ren­delkezések mellőzését és a bűnvádi ügyekben az eljárásra hivató't közegek egymáshoz való viszonyának teljes felforgatását jelentené annak megengedése, hogy a törvényszék részéről a vizsgálat foga­natosítására kiküldött és ebből kifolyóan neki alárendelt és uta­sításainak teljesítésére kötelezett vizsgáló biró jogorvoslattal támad­hassa meg a törvényszék ama határozatait, melyeket az törvényes hatáskörében a vizsgáló biró intézkedéseinek felülbírálása alkal­mával hozott. Egyúttal a budapesti kir. tábla az eset­ről értesítette az igazságügymini stert. »Közönséges kerités.« E napokban a berlini 90. Strafkam­mer »közönséges k e r i t é s« (einfache Kuppelei) miatt helyezte vád alá egy éjjeli kávéháznak a tulajdonosát, mert tűrte azc, hogy helyisége »félvilági« hölgyek gyülekező helye volt. Meg­jegyzendő ugyanis, hogy a német büntetőtörvénykönyv, nem mint a magyar (a 247 §-ban) a csábitásnak csak egy faját ismeri t. i. azt, ha szülő, törvényes vagy természetes gyermekét mással nemi I közösülésre vagy fajtalanságra csábítja, hanem azt is, melynek ! criteriuraa az, »ha valaki akár iparszerüen, akár szokásszerüen a fajtalanságot előmozdítja az által, hogy akár kőzvetit, akár a fajta­lanságra alkalmat ad vagy szerez « A gyógyult elmebetegeket segélyző egylet nevébe, gróf Teleki Géza elnök, Székács Ferenc elnökhelyettes és dr. Niedermann Gyula gyüjtőíveket küldtek szét. Az egye­sület rendes tagja évenkint 1 irtot fizet. Tekintve azon valóban emberbaráti célt, melyet magának ezen egylet kitűzött, csak leg­melegebben ajánlhatjuk azt pártfogásra. BckiilüVttek : Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkái: lUrak és parasztok. Budapest, 1891. R é v a i testvérek könyvkereskedése. Áia fűzve 2 frt. Mikszáth Kálmán, jeles humoristánk öszzegyüjtölt munkáinak ezen kötetét bátran ajánlhatjuk olvnzóink figyelmébe. Mint a külföld jeles humoristái : Dickens, Mark Twain stb., ugy Mikszáth munkái is annál többet nyernek, mennél többet olvassuk azokat. Hozzájárul, hogy a jelen kötet számos a jogászelelböl merített tárgygyal foglalkozik. A kiállítás a lehető legdíszesebb. — Határidő -naptár, ügyvédek, közjegyzők stb számára Kiadja Somlyói W. Ignác, Komárom. Ára 2 frt 50 kr Igen hasznavehető. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1890. november hóban. Beérkezett: Polgári 59:-!, váltó stb. 91, úrbéri 4, büntető 700, fegyelmi 28, felszólalás az országgy. képv. vál. jog. kérdésében 14, ös zesen 1,430. — Elintéztetett: Polgári 980, váltó stb. 131, úrbéri 30, bün­tető 1,274, fegyelmi S, felszólalás az országgy. képv vál. jog. kérdésében 37, összesen :i,4S8. — Hátrálék november 30-án: Polgári 4,550, váltó stb. 819, úrbéri 37, büntető 3,683, fegyelmi 37, felszólalás az országgy képv. vál. jog kérdésében 1, összesen ÍM'27. Curiai és táblai értesítések. Arad. K. 1. A f. k. Farkas F. — Tompos J. ügyet a T. f. hó 4-én hh. ; Dr. TV. J. A f. k. Reich B. K. — Sándor J. ügyet a C. f. hó 10-én hh.; Weidenfeld L. — pécskai kincst. urad. 2-rcndbeli ügye t a C. f. hó 5-én fo — Vaja. L. Zs. A f. k. Lethoffer — Lakatos ügyet a T. f. hó 4-én rhh., rinv. — T. S. A f. k Fejes J. — Szekulesz S. ügyet a T. f, hó 3-án hh. — H. Gy. A f. k. Reich F. fiai — Szutrély L. ügyet a C. f. hó 2-án hh. — Bánfa. B. J. Legányi Gusztáv bf. ügye a T-hoz érk. 45958,90 sz. a., n. e., eld. Raisz. — Békés. J. K. R. Szabó S és tsai — R. Szabó M. ügy a C.-hoz érk. 6925/90 sz. a., n. e , eld. Firkas ; G. Varga G.-né — Szatmári R. és tsai érk 5430/90 sz. a., n. e, eld. Vághi; Salamon A. (Békés város) — Valiinger A. érk. 7188/90 sz. a., n. e., eld. Keresztszeghy ; Kis J. és tsai — Kósa A. és tsai örökösöd, ügy a T.-hoz érk. 41049/90 sz. a, n. e., eld. Dualszky ; ugyanezen felek közötti 600 frt hagyomány ir. ügy érk. 47119/90 sz. a., n. e., eld. Bócz; Turi Csurka M. — özv. Turi M.-né és tsai érk. 32530/90 sz. a., n. e., eld. Gottl ; özv. Debreczeni A.-né — Debreczeni K. érk. 58268/90 sz. a., n e., eld. üroszy. A többiről jövő számlnn. — K. J. Ad 1. Lavatka I. — Freund csődt. érk. 6862/90 ker. sz. a., n. e., el<l. Ternovszky ; ad 2. Hajdú J. — Szeles J. érk. 40243,9 l sz. a, n. c, eld. Garam; ad 3. Barz J. — Turcsán M. ügyet a T. 52293/90 sz a. nov. 24-én fo. ; ad 4. Balázs A. — Turzó S. ügyet a T. 51237/90 sz. a. nov. 28-án hh ; ad 5. Herzog M.-né — Tóth S. érk. 3/549/90 sz. a., n. e., eld. Veber; ad 6. Békési népbank — Székely M.-né és tsa ügy a C.-hoz érk. 2641/90 sz. a., a. c, eld. Pásztély ; ad 7. Geiringer B. — Stern S. csődt. érk. 1625/90 ker. sz a., n. e., eld. Lehoczky. — b.-CNaba. I)r. S. Y. Ifj. Pardi özv. Bagóné ügy elintézetlen. — Belényes. I. Y. A f. ki Dregics T.-né — Dregics M. és P. ügyet a T. f. hó 2-án hh. ; Kárczis F. — Czigány G. ügyben f. hó 3-án ms. az e.-b. határozatát. — Buziiis. Dr. B. S. A f. k. Gurbán T. — Smbu J. ügyben a T. f. hó 4-én részben ms. az e.-b. határozatát, részben fo. — N. F. A f. k. Barka P. és tsai — Palikucsevni A. ügyet a C. f. hó 5-én mv. ; Neumann L és tsai — Kepét község tagosítása urb. ügy még n. j. fel a C.-hoz. — Büd-Szt.-Millály. F. I. Tőkés J. — Tótfalusi F.-né végreh. ehend. végzés ell. ügy még n. j. fel a T.-hoz. — Csáktornya. S. L. A f. k. Hirschmann S. — Dvorcsák J. ügyet a C. f. hó 9-én mv. - Derecske. S/. S. A f. k. Szokol Gy. — Berényi B. és tsai ügyet a T. f. hó 4-én módosítással hh. — Detta. Sch. D. A f. k. Szorinka íPetrika) M. — Szorinka D. és A. ügyet a C. f. hó 10-én hh. — Dcvn. 0. E. A f. k. Br. Bornemisza T. — Szőts R. és tsa ügyet a C. f. hó 5-én mv. — Esztergom. If. P. Miklosovics — Hamza ügyet a T. dec. 10-én rhh., rmv. — Érsekújvár. Dr. W. B. A f. k. Blumenstein Gy. — Pollák R. ker. ügyet a T. f. hó 3-án rend. — Dr. T. D. Guth K. — Ethey K. érk. 57896,90 sz. a., n. e, eld. Ludvig. — Gyöngyös. F. S. A f. k. Ballá J. - Braun M. és L. ügyet a T. f. hó 3-án hh. — Györ. B. L. Waldner — Biss ügy elintézetlen. — Hajdu-Böszörmény. Dr. B. B. Ad 6. Pongor M — Erdélyi J. érk 52021/90 sz. a, n. e., eld. Mikos ; ad 7. Frieder M. — Edelstein M. ügyet nem találhattuk ; ad 8. Péter S. és tsai — Kovács S. és neje ügyet (azonban ez nem a debreczeni, hanem a beregszászi jrbságtól 1234 sz. a. terjesztetett fel) a T. 10424/90 sz. a. f. hó 10-én fo. ; ad 9. K. Tóth M. — Fuchs A. érk. 7360/90 v. sz. a., n. e., eld. Járossy ; ad lo. Dr. Brüll B. — vb. Frieder M. ügyet a T. 8268/90 sz. a. f. hó 1-én hh. ; ad 11. vb. Frieder M. — Dr. Klein J. ügyet 8267/90 sz. a. szintén hh. Folytatjuk. — Kaposvár. L. L. A f. k. özv. Kubassy A.-né — özv Laky J.-né ügyet a T. t. hó 2-án mv. — Kapuvár. Dr. R. N. A f. k. Kovács F. - Kovács E ügyet a T. f hó 4-én hh. — Kecskemét. P. L. A f k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom