A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

A JOG. 179 Indokok: Az 1871: VIII. t.-c. a kétfokú felebbezés rend­szerére lévén fektetve, miután elnöki megintési ügyekben első­tokú bíróság az elnök, másodfokú pedig az illető fegyelmi bíró­ság, mely jelen esetben a kir. tábla fegyelmi bírósága s ez mint másodfokú fegyelmi bíróság végérvényesen határoz, megintési ügyekben ennek határozatai ellen nincsen további jogorvoslat­nak helye. A m. kir. Curiii: A budapesti kir. tábla mint fegyelmi bíróságnak határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1890. szeptember 20 án, 372. sz.) Törvényjavaslat a sommás eljárásról.* (Vége.) 148. A felebbezési bíróság az elsöbiróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg. a mennyiben annak megváltoztatása kéretett. A felebbe­zési kérelem és ellenkérelem határain belül azonban a felebbezési bíróság határozata kiterjed minden kérdésre, mely e kérelmek eldönthetése végett elbírálandó, habár e kérdések az elsöbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve r.em lettek is. 149. 5;. A felebbezési bíróság az elsöbiróság Ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzésileg feloldani tartozik : 1. ha az elsöbiróság nem volt szabályszeriieu alakítva, nevezet esen ha a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem alkalmaztatott ; 2. ha a megtámadott Ítéletet érdekelt bíró hozta; 3. ha az elsöbiróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését meg­változtatja ; 4. ha az elsöbiróság az eljárást végzésileg hivatalból beszüntetni tar­tozott volna ; 5. ha a megtámadott Ítélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozatott (47. §.) és a felebbezési bíróság határozata szerint a tör­vény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn ; 6. ha alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (1881. LIX. .-cikk 24. §.) hirdetményi idézés eszközöltetett és az ilykép idézett fél meg nem jelent ; 7. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok megsér­tettek ; 8. ha a jelen törvény 45. §-ának megsértésével a tényállást nem a biró mondotta jegyzőkönyvbe. Az 1., 4. és 8. pont alatt emiitett hiányokat valamint a 2. pont alatt emlitett hiányt, ha azt már az elsöbiróság hivatalból figyelembe tar­tozott volna venni, a felebbezési bíróság hivatalból veszi figyelembe. A tövényes képviselő mellőzése, valamint a fél helyett eljárt személy meghatalmazásának hiánya a felebbezési bíróság előtt történt jóváhagyással is orvosoltitik. Ha a jelen §-ban emiitett hiányok folytán az ügy további tárgyalása válik szükségessé, a felebbezési bíróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és újabb Ítélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasítja, külön­ben pedig az eljárást beszünteti. Az elsöbiróság a folytatólagos tárgyalásra a feleket hivatalból idézi meg. 150. §. A felebbezési bíróság Ítéletében az ügyet, a mennyiben annak további tárgyalása szükséges, az elsőbirósághoz visszautasítani tartozik: 1. ha a megtámadott ítélet az alap és mennyiség szerint vitás köve­telésnek alapját a 87. § értelmében előzetesen megállapította; 2. ha a megtámadott ítélet csupán a perújítás megengedhetöségének kérdésében határozott. Az elsöbiróság a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból idézi meg. 151 §. A sikertelen felebbezés költségeit a felebbező fél viseli; ha pedig a felebbezés az elsöbiróság határozatának megváltoztatását ered­ményezi, a felebbezési bíróság ugy a felebbezési, mint az elsőbirósági eljárás költségeinek megtérítése iránt a jelen törvény értelmében intézkedik. A fél, ki a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőződése szerint már az elsöbiróság előtt érvényesít­hetett volna, a felebbezési eljárás összes költségeiben, vagy azok bizonyos részében marasztalható. 152. §. E felebbezési bíróság Ítéletét, a mennyiben az elsőbirósági ítéletet, habár más indokokból is helybenhagyja, illetőleg ítéletének helyben­hagyó részét, továbbá azon Ítéletét, a melylyel járulékok nélkül 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 99. §-a a felebbezési bíróság ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 153. §• A felebbezési bíróság Ítéletét az elnök, vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja Írásba. A megbízandó tag a tárgyalás előtt is kijelölhető. Az ítéletben az elnök és a bírák, kik azt hozták, megnevezendők és az ítélet ugyanezek által aláírandó. A felebbezési bíróság az ítéletben a tényállás előadásának kiegészí­téséül éí pótlásául a felebbezés és az előkészítő iratok, valamint az első­birósági iratok tartalmára is hivatkozhatik. * Előző közlemények a »J o g< 37., 38., 39., 40., 41.,'42. és 43. számaiban. A felebbezési bíróság határozatainak kiadmányait az elsöbiróság is kiszolgáltathatja. 154. §. Ha az Ítélet tényállásában a 105. §. alá nem vonható hibák, továbbá hiányok, ellentmondások vagy homályosságok fordulnak elő, azok kiigazítását az ítélet kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt bármelyik fél kérheti. A kiigazítási kérelem felett a bíróság a felek szóbeli meghallgatása után bizonyítási eljárás nélkül határoz. A határozathozatalnál csak azon birák vesznek részt, kik az Ítéletet hozták. Ha valamelyik biró akadályozva van, az elnök és ennek akadályozása esetében az idősebb biró szava­zata dönt. A kiigazítás csak a szóbeli tárgyaláson már felhozottakra szoritkoz­hatik. A kiigazítás elrendelése az ítélet egyéb részeit nem érinti. A kiigazí­tást elrendelő határozat az eredeti Ítéletre és annak kiadmányaira fel­jegyzendő. A kiigazítási kérelem felett hozott végzés külön perorvoslattal meg nem támadható. A kiigazítási eljárás költségeinek viselésére a 106. §. szabálya alkalmazandó. 155. §. A felebbezési bíróság határozatának jogerőre emelkedése után az összes iratok az elsöbiróságnak megküldendők. MÁSODIK FEJEZET. Felülvizsgálat. 156. §. Felülvizsgálatnak a kir. törvényszékek, illetőleg a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint felebbezési bíróságok ítéletei ellen van helye. 157. §. Felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ha a felülvizsgálati kérelem tárgya járulékok nélkül 200 fit értéket meg nem halad. A felülvizsgálati kérelem tárgyának értékét a felülvizsgálatot kérő fél a felülvizsgálati kérelemben valósziníísiteni tartozik. Egyebekben az érték megállapítására nézve a jelen törvény 3. és 4. §-ai alkalmazandók. 158. §. Az 1881 : LIX. t.-c. 13. §-ának ÍJ pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. 159 §. A másodbiróságnak az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyó Ítélete, illetőleg az Ítéletnek helybenhagyó része ellen azon fél, ki az elsö­biróság Ítéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. 160. §. A felülvizsgálat jelen törvény 112. §-a értelmében az ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed, » másodbiróságnak az illetőséget megállapító végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen bíróság illetékesnek mondatott ki. 161. §. A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető, hogy valamely jogszabály az Ítéletben vagy az annak alapul szolgált eljárásban épen nem, vagy nem helyesen alkalmaztatott. 162. §. A felülvizsgálati bíráskodást a magyar királyi Curia az elnökön kívül négy bíróból alakult tanácsban gyakorolja. 163. §. A felülvizsgálati eljárásban a feleknek magukat meghatal­mazott ügyvéd által kell képviseltetniük, Ügyvéd aláírása nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelem és egyéb beadványok hivatalból visszautasitandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintetik. Az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ának második kezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazást nyer. jj^ 164. §. A felülvizsgálati kérelem a felebbezési bíróság ítéletének kihirdetésétől számítandó 15 nap alatt a felebbezési bíróságnál a felebbezésre nézve előirt példányszámban írásban benyújtandó. A felülvizsgálati határidő azon félre nézve, kinek a felebbezési bíróság ítélete kézbesítendő, a kézbesítéstől számíttatik, a felülvizsgálati kérelem azonban az ítélet kihirdetése után az utóbbi esetben is be­nyújtható. 165. §. A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LI X. t.-c. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye. Az igazolási kérelem a felülvizsgálati kérelemmel összekapcsolandó. 166. §. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni: 1. a felülvizsgálandó Ítélet megjelölését; "l. annak kijelentését, hogy a fél az ítéletet egészben vagy mely részé­ben támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri; 3. a meghatalmazott ügyvéd aláírását. 167. §. A jelen törvény 121. és VII. §-aínak a felebbezés hatályára és a pertársak értesítésére, valamint a 123. §-ának a perbehivott és avat­kozó felebbezési jogosultságára vonatkozó határozatai a felülvizsgálati kére­lemre is megfelelően alkalmazandók. 168. §. A felülvizsgálati kérelem felterjesztésére nézve a jelen törvény 117. §-a megfelelően alkalmazandó Az ügyre vonatkozó iratok szükség ese­tében az elsőbiróságtól bekóvetelendők. 169. §: A felülvizsgálati tanács elnöke az iratok beérkezése után az ügy előadására és tárgyalására határnapot tűz és erről a feleket értesiti. A határnap akként tűzendő ki, hogy az értesítésnek az ellenfél részére való kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalási időköz 15 napra megrövidíthető. Egyebekben a felülvizsgálati kérelem elintézésére a 119. és 120. §-ok megfelelően alkalmazandók. 170. §. Az ellenfél a tárgyalási időköz első kétharmadában a felül­vizsgálati bírósághoz meghatalmazott ügyvéde által aláirt válasziratot nyújt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom