A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest, 1890. november 9-én. Melléklet a >Jog« 45. számához Köztörvényi ügyekben. A tulajdonjog fentartásával és feltételesen kötött adásvevési szerződések (pactnm reservati dominii) érvényesek, A tulajdonjog tartalmából következik, hogy az azt átruházó Tél a tulajdonjog megszerzéséi bizonyos feltételekhez köthesse. Igényperben az igénylő és régrehajtást szenvedő közti jogviszony eldöntés tárgyát nem képezvén, az Ítélet ki nem mondhatja azt. hogy az inirók igénylő rendelkezése alá bocsáttatnak. A szolnoki kii*, járásbíróság: Dr. Deutsch Adolf ügyvéti által képviselt S. Lajos és neje felpereseknek, ifj. Ács Károly ügyvéd által védett G. Simon alperes elleni tulajdoni igényperében "itélt : A felperesi keresetnek hely adatik s a kértlésben forgó ingók a birói zár alól feloldatnak. Indokok: A felperesi kereset, illetve a kereset alapját képező C. a. adásvevési szerződés valódiságát a hit alatt kihallgatott M. Ignác és II. Dániel tanuk igazolták, valamint azt is, hogy a C. a. okiratban körülírt ingók a lefoglaltakkal ugyanazonosak : minthogy pedig a G. alatti adásvevési szerződés 3-ik pontja szerint igénylők mint eladók azon világos kikötés mellett adták el az igénykereset alapját képező ingókat, hogy az eladott dolgokhozi tulajdonjogukat bizonyos ideig, t. i, a vételár teljes lefizetéséig fentartották, tehát a tulajdon átadását egy, csak későbben bekövetkezendő feltételhez kötötték, a mely feltétel a vevők részéről nem teljesíttetett, a vételár teljes lefizetéséig pedig vevők nem a tulajdont, csak a használati jogot szerezték meg: ehhez képest a felperesi keresetnek helyt adni s az ingókat a birói zár alól feloldani kellett. Azon, az alperes által felhozott körülmény, hogv az igénylők a Sz. Kálmán elleni jogaikat E. Sámuelnek eladták volna, mint nem ezen igényper keretébe tartozó mellékkörülmény, Ítélkezés tárgyául nem vétethetett. (1890. évi március, hó 1-én, 8,502. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kereset alapjául szolgáló C. alatt mellékelt szerződés szerint, a felperesek az igényelt ingókra Dezve azt kötötték ki, hogy az ingók hátra lévő vételárának meg nem fizetése esetére, az ingók kir. közjegyző közbenjöttével nyilvános árverésen eladassanak, a befolyandó vételárból a felperesek kielégíttessenek, a fenmaradó felesleg pedig a vevőnek, a végrehajtást szenvedő Sz. Kálmánnak kiadassék. Ezekhez képest, minthogy a C. alatti szerződés csakis az ingók vételárának biztosítására terjed ki és ebből kifolyóan a felperesek jogaikat nem igénykeresettel, hanem elsőbbségi bejelentéssel érvényesíthetik: felpereseket az ingók iránt támasztott igénykeresetükkel elutasítani kellett. (1890. március 1-én, 8,669. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete raegváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben azzal a változtatással, hogy az igényelt tárgyak csakis a G. Simon részéről vezetett felülfoglalás alól oldatnak fel, ellenben az alapfoglalás hatálya ez Ítélet által nem érintetik. Indokok: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete általán véve indokainál fogva és még azért hagyatik helyben, mert hazai oly törvény nem létezik, melynél fogva a tulajdonjog fentartásával s feltételesen kötött adásvevési szerződések ípactum reservati dominii) érvényteleneknek volnának tekintendők és egyébként a tulajdonjog tartalmából következik, hogy az azt átruházó fél, a tulajdonjog megszerzését bizonyos feltételekhez köthesse. Az igénykereset egyedül a felülfoglaltató ellen lévén irányozva, ennek következtében az elsőbiróság Ítéletének e részben megváltoztatásával ki volt mondandó, hogy az ingók csupán alperessel szemben oldatnak fel a foglalás alól, ellenben az alapfoglaltató által eszközölt foglalás hatálya jelen Ítélet által nem érintetik. Egyszersmind figyelemmel arra, hogy az igénylő és végrehajtást szenvedő jogviszonya az igényperben eldöntés tárgyát nem képezi, az elsőbiróság ítéletének kijelentéséből azon kifejezés, hogv az ingók igénylő rendelkezése alá bocsáttatnak, elhagyandó volt. (1890. szept. 10. 2,292.) Felfolyamodási határidő elmulasztása miatt a végrehajtási eljáráshan igazolásnak helye nincs. A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság 42. szám a. hozott végzését a 7,470/1889. szám alatt hozott végzéssel és a közben esett eljárassál együtt megsemmisíti; a 7,470/1889. szám alatt beadott igazolási kérvényt visszaadni rendeli, a 6,125'1889. szám alatt hozott végzés ellen 1890. január 9-én 185. szám alatt beadott felfolyamodást pedig hivatalból visszautasítja. Indokok: Mert az 1881. évi LIX. t.-c. 61. §-ának ama rendelkezése, mely szerint felebbezési határnapnak elmulasztása esetében igazolásnak van helye, csak perekre vonatkozik, e szabály pedig a végrehajtás folyamán a felfolyamodások beadhatására megszabott határidőkre az 1881. évi LX. t.-c. szerint kiterjesztve nincs ; tehát az eljáró biróság azzal, hogy az igazolási kérelmet, mint a végrehajtási eljárás folyamán törvény szerint kizártat elfogadta, arra tárgyalást tűzött és a megtartott tárgyalás után az igazolás érdemében határozott, az 1881. évi LX. t.-c. 34. §-ával kapcsolatos 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-a o) pontjába ütköző és hivatalból is észlelendő alaki sérelmet követett el; és mert a felhozottak szerint a 42/1890. szám alatti végzés joghatálvlyal nem bírván, a még 1889. évi augusztus hó 23-án kézbesített 6,125/889. számú végzés ellen csak 1890. évi január hó 9-én, 185. szám a. beatlott felfolyamodás nyilván elkésett s mint ilyen az 1881. évi LIX. t.-c. 26. §-a alapján hivatalból visszautasítandó volt. (1890. évi március hó ll-én, 8,593- sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Helyi ügyletről lévén szó, a kt. 346. és 347. §-ai, melyek a más helyről küldött áráról intézkednek, nem alkalmazhatók. Helyi ügyleteknél sem hagyhatja verő az eladót hosszabb ideig kétségben a megrendelt árú sorsa iránt. A vevőnek személyes viszonyai, igy telepe helyéről távolléte is, nem bírnak befolyással abbeli kötelezettségére nézve, hogy a7 árú hiányáról és ennek el nem fogadásáról az eladót késedelem nélkül értesítse, illetőleg az ilyen értesítésnek távollétében helyettese által leendő megtétele iránt idejekorán intézkedjék. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság (1889. ápr. 16. 37,214. sz. a.): Zsigmondy Jenő ügyvéd által képviselt Légrády testvérek cég felperesnek, dr. Reich József ügyvéd által képviselt Sp. D. H. alperes ellen lő frt és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Ha leteszi alperes a pótesküt arra, hogy azon időben, midőn alperes a szóban forgó nyomtatványokat átküldé, vagyis mult évi július hó közepe táján nem volt Budapesten s így a nyomtatványokat csakis hazatérte után vette kézhez s ekkor azonnal rendelkezésére bocsátá felperesnek; továbbá, hogy a 27- alatti kézirat ugyanaz, melyet nyomtatás végett felperesnek átadott és a mely a nyomtatványokkal együtt küldetett vissza neki, azon esetben felperes keresetével elutasittatik és köteles lesz a nyomtatványok visszavétele mellett alperesnek 19 frt perköltséget megfizetni. Különben vesztesnek fog nyilváníttatni és köteles leend felperesnek a szóban forgó nyomtatványok megtartása mellett a kereseti 15 frt tökét megfizetni, stb. Indokok: Alperes hallgatag beismervén a 2-/. alatti kézirat 200 példányban leendő kinyomatásának megrendelését, azon kifogással élt, miszerint a megrendelés nem a kikötött módon eszközöltetett, mert a kéziratot, nem mint lapmellékletet, hanem mint külön kiadványt kivánta kinyomatni s minthogy a C) alatti szerint a 2'/. alntti kézirat, bár rajta jelezve van a külön kiadvány (Separat-Abdruck) elnevezés, mint lapmelléklet lett kinyomatva, nem tartozik ezen nyomtatvány példányait átvenni s megfizetni és pedig annál kevésbé, mert a hiba észrevétele után a nyomtatványokat azonnal rendelkezésre bocsátá felperesnek, ki azokat az ö távolléte alatt küldte el üzletébe a 2/. alatti kézirattal együtt. Tekintve, hogy az egyszerű lapmelléklet s valamely cikk külön kiadványa közt lényeges különbség van, a