A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

A JOG. 21 hogy minden büntetendő cselekmény büntettessék, az is csak moraj is axióma; a jog csak a jogilag bebizonyított büntetendő cselekményt bünteti és büntetheti. A hol tehát jogi eszközökkel a delictumot bebizonyítani nem lehet, ott a morál eszközeihez folyamodni nem szabad, mert az jogi bizonyosságot nem nyújt. Százszoros beismerés dacára sem lesz büntethető cselekmény, ha jogi tények nem támogatják a beismerést. Ez esetben pedig nem e felesleges minden lépése a vizsgáló bírónak, hogy a beismerést kinyerje ? Másrészt * pedig szükségtelen a •regina p r o b a t i o n u m«-ot oly nagyon sürgetni, mert a jognak száz más eszköze van a bűntettes bűnösségét bebizonyítani, csak hatályossá kell tenni azon utakat és eszközöket, melyekkel a bizonyító erők megszerezhetők. A continentalis kihallgatás tehát kiindulási pontjában téves, eszközeiben elitélendő és céljaiban tévesztett. Nyilt kérdések és feleletek. Köteles-e a színházigazgató mindenkinek belépti-jegyet adni a jegy árának lefizetése mellett? (Felelet.) A »J o g« öl-ik számában e kérdés vettetett fel : Kötelezve van-e a színházigazgató belépti-jegyet adni mindenkinek, a ki a jegy árát megfizeti? — mely kérdésre nézve közöltetett az aachen-i '^németországi) törvényszék érdekes, a kérdést tagadó értelemben eldöutő Ítélete, mely kérdésre nézetemet következőkben adom : A színházigazgató belépti-jegyet köteles adni mindenkinek, a ki a jegy árát megfizeti. Köteles, mert a színház a közművelődésnek egyik elvitázhatatlan tényezője; köteles, mert a színházat létesítő társulat a működésre vonatkozó engedélyt illetékes felsőbb helyről ilyeE elővélelem mellett nyeri; mert a színház, mint ilyen, már az ó-korban nyilvános jellegű volt s az ma is, mert nyilvános jellegű lévén, az előadások látogatására s hallgatására a követelt belépti-díj előleges lefizetése mellett mindenki jogosult; mert a belépti-díjnak előlegesen történendő lefizetése melletti szolgálatát már a nyilvános jellegűvé tétel által a színház a közönségnek felajánlotta s igy további vita nélkül az igénybevétel a közönség részéről már szabad s végre mert a működésnek illetékes felsőbb helyrőli engedélyezésében rejlő cél az igazgató önkénye áldozatául nem hagyható. Az igazgatónak a kitiltás okául felhozott azon állítása, hogy N. N.-et nem bocsátja színházi előadásaira, mert előadásait kritizálja, a kitiltás alapjául a legkevésbé sem szolgálhat, mert a kritizálás egy személyes jog, melylyel ki-ki születik s a mitől senkit megfosztani nem lehet s a mit mindenki addig és olyan mértékben jogos gyakorolni, a meddig és a milyen mértékben korlátozza abban a netaláni tételes jog. A mi a belépti-jegyet illeti, a belépti-jegyet a színház nyilvános jelleg-énéi fogva bárki válthatván vagy váltathatván, az az előmutatóra szóló s nem meghatározott személyhez kötött jegy. A félreértés kikerülése céljából kiemelem, hogy a »mindenki« kifejezés alatt nem ér^em a részegeket, magukat botrányosan viselőket, botrányosan öltözködötteket, vagy a mások egészségét kockáztató betegségben szenvedőket, tehát nem értem a rendőri hatáskörbe eső kérdéseket. Fent elősorolt okokból a kritikus ügyérdemileg sem a törvényszék, sem a főtörvényszék által keresetével nem lett volna elutasítandó. Pákai László, tasn.irii ügyved. Sérelem.* Igazságügyi csodabogár. (Válasz.) I. Miután a »J o g« folyó évi 1. számának »Sérelem« rovatában a fenti cím alatt dr. Gref József németújvári ügyvédtől egy közlemény jelent meg, melylyel a Tomcsányi Lipót szent-gotthárdi lakos gyógyszerész felperesnek, Keresztury József németújvári * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az e7en rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. I lakos közigazgatási gyakornok (jelenleg szolgabíró) alperes elleni végrehajtási ügyében az általam 2,773/1889. szám alatt hozott s a fent emiitett számban közölt végzést »minden commentár* ! nélkül, mint igazságügyi csodabogarat állítja, a t. jogászközönség elé; a tek. szerkesztőség becses engedelmével tárgyilagos válaszómat s egyúttal dr. Gref József ügyvéd hangzatos sérelmét a valódi tényállásnak megfelelőleg a következőkben vagyok bátor elmondani. Keresztury József volt közigazgatási gyakornok ur ellen 400 frt váltótőke és jár. erejéig végrehajtás rendeltetett el, melynek foganatosítása végett bírósági végrehajtót küldöttem ki; 1 azonban a végrehajtás alkalmával lefoglalt ingókat Tomcsányi Lipót végrehajtatónak sajátkezüleg irt és aláirt két tanúval ellátott és végrehajtást szenvedett által az 1,967/1889. számú kérvény mellett benyújtott nyilatkozata folytán az ezen kérvényre hozott s dr. Gref József ügyvéddel is közölt jogerős végzéssel a bírói zár alul feloldottam. Ezt követöleg dr. Gref József, mint végrehajtató képviselője 2,773/1889. sz. a. kérvényt adott be a végrehajtási iratoknak a végrehajtás újbóli foganatosítása v é g e 11 a végrehajtónak leendő kiadása iránt, a mely kérelmet nagyon természetesen elutasítottam, elég sajnosán minden kitanitás nélkül, mert azon hitben voltam, hogy nevezett ügyvéd tévedésből nyújtott be ily kérelmet; azonban arról kellett meggyőződnöm, miszerint a végzésemben sérelmet látó ügyvéd, a végrehajtási törvény alapos ismerete hiányában nem nyugodott meg határozatomban, miután 3,019/18 i9. szám alatt az én jogtudományomat becsmérlő felfolyamodást adott be, melynek folytán a tek. budapesti kir. ítélő tábla 38,635/1889. szám alatt az i általam hozott végzést felülbírálván, helybenhagyta s egyúttal kitanította a többször nevezett ügyvédet arra is, hogy ily esetekben szabályszerűleg felszerelt folyj tatólagos végrehajtási kérvényt kellbenyujtani. Már-már kezdtem az ily módon szerzett babérokon pihenni, de megzavart ebben dr. Gref József »alapos sérelmének« olvasása, melyet szó nélkül hagyni önmagam elleni véteknek tartanék; miért is a dr. Gref József ügyvéd által szándékosan mellőzött, de szükséges commentárt én bocsátom a nagy jogászvilág bölcs ítélete alá s hiszem és remélem, hogy a nagy I hű-hóval szélnek eresztett »Csodabogár« ő hozzá röpittetik vissza, I a hol hogy biztos menhelyet nyer, nem kétlem. Proszt János, németújvári ktr. aljárásbiró. II. Dr. Gref József németújvári ügyvéd ur a »J o g« ez évi 1-sö számában »igazságügyi csodabogárként« mutatta be a németújvári kir. járásbíróságnak 2,773. számú végzését. A jogi érzetében sértett fent nevezett ügyvéd ur a nagy jogászvilág bölcs ítéletére bízta a közlött esetet, meg lévén szentül győződve arról, hogy a nagy jogászvilágban nem akad senki, a ki a jogot tipró törvénytudatlan (?) németújvári kir. aljárásbiró védelmére kelne. A megtámadott aljárásbiró ur nem szorul védelemre, mert intézkedésében egy parányi sérelem sem fedezhető fel, de a »J o g« olvasó jogászközönsége tartozik magának azzal, hogy a felhozott vélt sérelmet hallgatása által valóságos sérelemnek el ne fogadja, mert ha igaz, hogy a panaszolt esetben a felperes javára lefoglalt ingóságok a birói zár alól jogerejűleg feloldattak, a végrehajtási iratoknak egyszerű kérvény folytáni kiemeltetése s azoknak a végrehajtás folytatása céljából való kiadatása egyenesen törvénybe ütközött volna. Végrehajtási iratoknak az eljárás folytatása végetti kiemelése és kiadása csak akkor történhetik, ha azok a végrehajtásnak nem szorgalmazása miatt visszaterjesztettek, vagy ha a végrehajtási jegyzőkönyvben összeirt tárgyak e 1árvereztetése céloztatik. Tertium non datur. Sehogysem tudom magamnak elképzelni, hogy miként I vélte a közlő ügyvéd ur az iratoknak egyszerű kiemeltetése által a végrehajtást újabban foganatosittatni. A végrehajtási törvény 24-ik §-a értelmében a birói kiküldött a végrehajtás foganatosításának megkezdése előtt a végrehajtást elrendelő végzést a végrehajtást szenvedőnek kézbesíteni köteles lévén, a jelen esetben a végrehajtó csakis az első foglalásnál visszatartott birósági példányt kézbesíthette volna alperes| nek, ez pedig csak nem lett volna helyes ? Vagy talán ugy jártak volna el, hogy az újabbi végrehajtást i szorgalmazó kérvényhez csatolt felperesi levélnek felolvasása és