A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az igazságügyi szervezet kérdéséhez

Kilencedik évfolyam. 45. szám. Budapest 1890. november 9. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok visszanemadatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhozintézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész éi re ... 0 frt — kr. fél • ..:]»—» negyed - .. 1 > 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. I'ARTALOM : Az igazságügyi szervezet kérdéséhez. Irta: dr. Blum Béla, pécsi kir. közjegyző. — A járásbiró hivatása. Irta: Mészöly Gyula, kir. járásbiró Enyingen. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irta : Polgár József, vámos-mikolai kir. járásbiró. — Az utóajánlat kérdéséhez. Irta : L a n g e Kálmán, Trencsén. — Nyilt kérdések és feleletek. (Egy érdekes válóper. [Felelet.] I. Irta: Hagymássy Károly, kii. közjegyző Pakson. II. Irta: Komjáthy Gyula, Budapest.) — Sérelem. (A balassa-gyarmaii kir. járásbíróság. Irta: Zeke Kálmán, balassagyarmati kir. járásbiró.) — Irodalom. (A gyámügyi közigazgatás reformja. Bosnyák Zoltántól. A magyar kath. alsó papság végrendelkezési joga. K o 11 á n y i Ferenctől.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetések. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöb'rósági határozatok és döntvények. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Készítette: dr. Plósz Sándor. Az igazságügyi szervezet kérdéséhez. Irta : dr. BLUM BÉLA pécsi kir. közjegyző. A kir. táblák szélosztásáról szóló törvény, a birói és ügyészi s/ervezet módosítására vonatkozó törvénytervezettel, melyet remélhetőleg nemsokára az elsőbiróságok székhelyeinek és területeinek végleges megállapításáról s a bírák fizetésének végleges szabályozásáról szóló törvények fognak követni: az igazságügyi szervezetnek legfontosabb részét, a birói kart egy modern európai jogállam színvonalára felemelni lesznek hivatva. De bármily fontosnak tartsuk is a birói kar színvonalának ezen felemelését, nagy tévedés volna azt hinni, hogy birói karunk regeneratiójával igazságügyünkszervezetének nagy horderejű kérdését teljesen megoldottuk. Igazságügyünk, mely alatt nemcsak a tulajdonképeni törvénykezést, hanem ugy a peres, mint a peren kívüli jogéletet általában kell értenünk, három oszlopon nyugszik. A birói (ügyészij, az ügyvédi és a közjegyzői kar képezik igazságügyi szervezetünk épületének oszlopait. Mindháromnak egyenlő magasságúnak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy biztosan nyugodjék rajtuk az épület; mint az igazságügy egyenlő factorait egyenlő magas színvonalon kell tartanunk, a mit csak ugy fogunk elérhetni, ha egyrészről birót, ügyvédet, közjegyzőt hasonló qualificatióval teszszük egyenlőkké, de másrészről mindegyiknek hatáskörét olykép szabályozzuk, hogy biztosítva az állásukhoz mért anyagi és szellemi prosperálást, saját hatáskörében mindenik a lehető legnagyobbszakértelmetfejthesse ki, alehető leglelkiismeretesebb és legjobb munkát hozhassa áldozatul az igazságügy oltárára! Mert a mig a bíró alacsonyabb qualificatióval bír, mint az ügyvéd, természetszerűleg nélkülöznie kell a birói állás nymbusát, melyet csupán a szellemi emelkedettség hatalma szerez meg és tarthat fenn ; ama nymbust, a mely előtt meg kell hajolnia annak, a ki Themis templomának küszöbét átlépi. Egyenlő qualificatio mellett a saját szakmájának tudományos művelésébe lehető legmélyebb behatóI.apunk mai száma lást biztosítani — a mit a hatáskörök lehető legpraecisebb elkülönítésével érhetünk el csupán — képezi az igazságügyi szervezet teljes regeneratiójának célját. Mert a mint az államtudományban a hatalmak megosztásának tana oszlatta el az alkotmányjogi zavarokat és biztositotta mind a három hatalomnak a kőz javára eredményes összműködését: ugy itt az igazságügyi szervezet kérdésénél is az egyes factorok hatáskörének egymástól való szoros elkülönítése képezi a kérdés helyes megoldásának kulcsát. Igazságügyi miseriáinknak legfőbb oka épen az elvi magaslaton nem álló elhibázott s z e r v e z é s vala Alkottunk királyi bíróságokat a régi választott bíróságok helyett, de sem a bírák qualificatióját, sem a bíróságok hatáskörét helyesen meg nem állapítottuk. Amazt leszállítottuk (birói gyakorlati vizsga), emezt kiterjesztettük oly térre, melyen birói ténykedésre nincs is szükség (tanúsítványok, hitelesítések, vételárfelosztások, hagyatéktárgyalások stb.). Alkottunk kir. közjegyzőséget, a nélkül, hogy hatáskörét ugy szerveztük volna, hogy az intézmény, mint egészséges szervezet azonnal beléphetett volna a nép jogéletébe s a nép — a köznép — az intézmény előnyeit élvezhette is volna. Vérszegény beteg alkotásunkat, melyet a gyámi törvénynyel majdnem agyon nyomtunk, novellaris intézkedéssel (1886: VII. t.-c.) kellett megmentenünk a végelsatnyulástól. A bíróságok vállairól levett, mert nem is oda való terhekkel biztosítottuk a közjegyzői intézmény fenmaradását, de azt ugy megalkotni, ugy szervezni nem tudtuk, hogy a maga lábán, a nép önként nyilatkozó jogi szükségleteiből megélni tudna. A nép jogéletét, mely pedig leginkább érezné a közjegyzői intézmény előnyeit, továbbra is a zugirászat sarában feledtük, sőt annak lehetőségét, hogy az onnan felemelkedjék, egyes törvényes intézkedésekkel (bagatell törvény) egyenesen megakadályoztuk ; megalkotván számára egy birói forumot a községi elöljáróságban és egy zugirászati hivatalt a községi (kör-) jegyzőségben, mely — hiába keresünk példát más nemzetek jogéletében — helyhatósági statútumokban szabályozott, de soha benem tartott és ellenőrzéssel soha sem biztosított díjtaksa szerint boldogítja a szegény népet magánjogi ügyei ellátása körül! Sem a kir. közjegyzők, sem az ügyvédek számára — bár megköveteltük tőlük a legszigorúbb qualificatiót — nem biztosítottuk a jogéletnek egyedül őket megillető, inert nehéz küzdelmek árán arra igényt nyert gyümölcseit, anép perenkivüli jogügyeinek ellátását; hanem ezeket a gyümölcsöket inkább felhasználtuk kortes szolgálatok hallgatag megjutalmazására! És ez volt egyik főoka annak, hogy a nép jogéletét a szakavatott jogászokra — a kik, mint ügyvédek, avagy kir. közjegyzők, nem voltak oly feltétlenül megbízható kortesek — reá bizni, a nép jogéletét a jogállam színvonalára felemelni nem lehetett! Ilyen és az elmúlt korszakot jellemző egyéb felfogások mellett (a birói önállóság 12 oldalra terjed.