A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 43. szám - Magánjogi fejtegetések [könyvismertetés]

374 A j o a. Az eskü-jelentkezési határidőnek vagy az eskü - letételi határnapnak elmulasztása miatt ez esetben az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. 141. §. A felebbezési biróság a bizonyítás felvételét kiküldött vagy megkeresett bíróra bizhatja, ha a szemle, továbbá a tanuk vagy a szakértük meghallgatása a helyszínén eszközlendö. ha a kihallgatandó tauu a felebbezési biróság székhelyén kívül levő járásbíróság felületén tartózkodik, vagy ha a közvetlen felvétel különben tetemes nehézséggel járna. A biróság elrendelheti, hogy a kiküldött vagy megkeresett biró által eszközölt bizonyitásfelvétel a szóbeli tárgyalás folyamán ismételtessék vagy kiegészíttessék. 142. §. Ha a bizonyitásfelvétel kiküldött biró által eszközöltetik, a bizonyitásfelvételt ilrendelö végzésben a kiküldött biró megnevezendő és a bizonyitásfelvétel határnapja kitűzendő, kivévén, ha annak kitűzését célszerűbbnek mutatkozik a kiküldött bíróra bízni. Ha a kiküldött biró a megbízás teljesítésében akadályozva van, he lyette az elnök nevez kiküldöttét A jelen törvény 56.. 58., 59 , 60. és 61. §-ai azon esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a bizonyitásfelvétel kiküldött biró által történik 143. §. A felebbezési biróság az elsőbiróságnak Ítéletét, a mennyiben az a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel meg nem támadtatott, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Ha a felebbezési tárgyalás folytatásának elhalasztása válik szükségessé, a felebbezési biróság az elsöbirósági ítélet végrehajtását a lefolyt tárgyalás eredményéhez képest kérelemre részben vagy egészben felfüggesztheti. A jelen §. alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye, 144. §. A felebbezési tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács irja alá. A jegyzőkönyvbe a tényállás (41. §. 4. p.) nem vétetik fel. A tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok azonban, a mennyiben azok a felebbezésben és az előkészítő iratban nem tartalmaztatnak, vagy azok tartalmától eltéiöleg adattak elő. bármelyik fél által a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapíthatók. Az elnök kérelemre elrendelheti, hogy kisebb terjedelmű lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. llái melyik fél kérelmére jegyzőkönyvileg megállapítandó, hogy az előkészítő iratokban tartalmazottak a szóbeli tárgyaláson változatlanul, vagy a jelen §. első és második bekezdése értelmében megállapított módosításokkal elő lettek adva. 145. §. Ha a fél ügyvéd által van képviselve, az elnök elrendelheti, hogy felebbezési vagy csatlakozási kérelmét, valamint egyéb kérelmeit, melyek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére nagyobb befolyással birnak, a mennyiben a felebbezésben va^y az előkészítő iratban nem foglaltatnak, úgyszintén az ily tárgyú kérelmek módosításait a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett írásban benyújtsa. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kivül hagyandó. 146 §. Ha a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzésileg visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségekben elmarasztalandó. A csatlakozási kérelem fölött ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha az a 130. §. értelmében önálló felebbezésnek tekintendő. Ez esetben a felebbező fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott Ítéletijén mondandók ki Ha a tárgyalási határnapot a felebbező ellenfele mulasztja el, valamint ha a felebbező fél a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a felebbezési tárgya'ás a megjelent féllel annak kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az elsőbiróság előtt megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyításra nem szorulnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyítás pedig, ha annak egyáltalán helye van, sikerültnek tekintendő. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi largyalások eredménye, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapítva vagy a biróság által egyébként megállapítható, valamint a felek távollétében is felveendő bizonyítás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik. Ha a megjelent fél a felebbezésben, illetőleg előkészítő iratban vagy a korább; tárgyaláson az ellenfellel még ntm közölt új tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módosítja, a biróság, a tárgyalás elhalasztásával ezen előadásoknak elökésziiő irattal leendő közlését rendelje el. Egyebekben a jelen törvény 49 53. §-ai a felebbezési tárgyalás elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók. 147. §. A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. Az igazolási kérelemben ugy az igazolás kérdésének tárgyalása, mint a szükséghez képest a felebbezési táigyalás is előkészítendő. Az elnök a tárgyalási határnap kitűzése alkalmával szükség esetében az iratok bekövetelése iránt is intézkedik. Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag megtartandó. Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1881. 11X. t.-c. 66. §-ának eseteiben a felülvizsgálati kérelemben lehe orvoslást keresni. Egyebekben az iga zolásra az 1881. L1X. t.-c. 61-68. §-aiban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. Ezen §. azon esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolás a jelen törvény 116. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt í kéretett. (Folyt, köv.) Sérelem. Milyen drága egy nagyváradi kir. közjegyzőnél a váltóóvás felvétel ? Az ide mellékelt váltóóvás szerint* a nagyváradi kir. közjegyzők az óvási 2 frt díjon és 1 frt bélyegen kivül az óvás másolatáért 40 krt, óvásközlésért 1 frtot, postadíjba helyben 16 krt, óvás postára adásért 50 krt, óvás haza küldésért 50 krt, vitelbér címén 60 krt, összesen 6 frt 26 krt számítanak fel; megjegyzendő, hogy az óvást kérő pénzintézetek, valamint a postahivatalok legfölebb 3 percnyi távolságra vannak a közjegyzői irodáktól. Ugy tudom, hogy a budapesti ügyvéd urak elszörnyüködnének, ha a közjegyző urak ott ily felszámításokat tennének. Óhajtanám azért tudni, mi véleménynyel lehet a tek. szerkesztőség vagy becses lapjuk olvasói ezen díjjegyzékre nézve s nagyon leköteleznének, ha becses lapjuk hasábjain engem s kartársaiinat erről tudósítani szíveskednének. Egy nagyváradi ügyvéd. Irodalom Magánjogi fejtegetések felsőbirósági határozatok kapcsán. Irta: dr. Schwarz Gusztáv budapesti ügyvéd, egyetemi magántanár, Budapest. Kiadja Singer és Wolfner. 1890. n.ra 2 frt 50 kr. 8° 300 1. Ezen mü csaknem változatlan gyűjteménye és lenyomata azon cikkeknek, melyeket szerző bizonyos elvi jelentőségű felsőbirósági határozatok kapcsán a ^jogtudományi Közlöny«-ben közrebocsátott. Bár régi ismerősökre találunk tehát, midőn e cikkeket lapozzuk, mindig haszonnal és élvezettel teszszük. Mert habár külsőleg és formailag egyes felsőbirósági határozatok egyszerű kritikai megbeszélésének tűnnek fel, de tar! talmilag egynémelyike valóságos kis értekezéssé nőtte ki magát, i mely a kérdés egészét, vagy az illető jogesetben domináló részét szövi körül fejtegetései fonalaival. Szerző világos, tiszta fölfogásé civilistának válik be e dolgozataiban; a romanista és német iskola és rendszerek tanítványa, bizonyos kizárólagosság előszeretetével idézi a német szerzőket és érveléseiben az azok által lerakott alapokon veti meg lábát. Csodálatos, hogy még oly nagyobb irodalmi látkörü jogász is, mint minő szerző, irodalmi tanulmányaiban csaknem szintén teljesen a német jogtudomány keretében mozog. A nagy francia civilistákat és mély eszű dolgozataikat vajmi ritkán, vagy egyáltalán nem találjuk idézve jogászaink tanulmányaiban. Sok túlhajtástól és német sajátlagosságoktól, melyek nincsenek mindig a dolog hasznára, szabadulnának meg jogi Íróink. Ezen általános megjegyzésünk után, csak elismeréssel teszszük le e munkát, mely szerencsésen egyesíteni tudja fejteI getéseiben a tudományos érvelés elméleti kellékeit a gyakorlati szükség mindennapi igényeivel és ez által igen utánzandó mintául szolgálhat az elmélet embereinek, miként kelljen gyakorlatiasan ] irni és a praktikusoknak miként kelljen tudományosan tárgyalni. I A gyűjtemény különben igen változatos és mind a szorosan vett magán-, mind a kereskedelmi, váltó- és csődjog köréből ölel fel ; minden érdekes, controvers kérdéseket. s. m. Megjelent „A földbirtokosok kézikönyve." Összes birtokjogviszonyaikra, mezei gazdászatra s jogi szükségleteikre vonatkozó legújabb törvények, miniszteri rendeletek s legfelsőbb bírósági s közigazgatási bírósági döntvények gyűjteménye ; magyarázattal, példákkal s iratmintákkal. Irta: Kassay Adolf. Budapest, 1891. Lampel Róbert (Wodianer F. s fiai) könyvkereskedésében. Nagy 8-ad rét, 24 ív. Ara 2 frt 50 kr. Kassay Adolfnak könyvgyártási módszere annyira ismeretes, hogy erről kár több szót vesztegetni. A hol az olló a főmunkatárs, ott megszűnik a kritika. Vegyesek. A magyar jogászegylet Csemegi Károly elnöklete alatt f. hó 18-án ülést tartott, melynek főtárgyát dr. Illés Károly előadása képezte »a szabadságvesztés büntetés reformjáról, különös tekintettel a feltételes itéletekre«. Az érdekes előadás nagy i közönséget vonzott az ügyvédi kamara nagy termébe. Ott voltak többek között: Sárkány József kir. táblai alelnök, Manoilovich Emil kúriai tanácselnök, Kelemen Mór és Székely Ferenc * Másolatban velünk közölve. A szerit.