A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A sommás eljárásbani felebbvitelröl szóló törvényjavaslat

Kilencedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1890. január 19. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart S. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. -/.. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP ü Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: l>r. STILLER MÓR. Meg jelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész étre 6 frt — kr fél • 3 » — » negyed » 1 » 50 • Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A sommás eljárásbani felebbvitelröl szóló törvényjavaslat. Irta: dr. Hexner Gyula, ügyvéd Liptó-Szent-Mikloson. — Elrendelendő e a biztosítási végrehajtás feltétlen marasztaló Ítélet alapján az esetben, na a kérvény elintézése előtt a kir. táblai megváltoztató Ítélet beérkezett ? Irta: dr. Szörényi Lipót, budapesti ügyvéd. — A végrendelet bemutatása a közjegyző által. Irta : dr. Weisz Bernát, kir közjegyző Bártfán. — A nyilvánosság a büntető eljárás elövizsgálati részében. Irta : dr Lukács Adolf, jogianár a pécsi jogakadémián. — Xyilt kérdések és feleletek. (Köteles-e a színházigazgató mindenkinek belépti jegyet adni a jegy árának lefizetése mellett ? Irta : Pákai László, tasnádi ügyvéd.) — Sérelem. (Igazságügyi csodabogár. I. Irta : P r o s z t János, németujvári kir. aljárásbiró. II. Irta : B o ó r Károly, Malaczkán. — Az aradi törvényszék. Irta. dr. Nemess Zsigmond, aiadi ügyvéd.) — Irodalom. (Bosznia és Herczegovina igazságügye. Eichler Edétől Irta : dr. Stiller Mór. — A keresk. törvény revisiója. dr. Riesser-től.— A házassági elválás joga Magyarországon. Irta: S z t e h 1 ó Kornél, budapesti ügyvéd.) - Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. 1. MELLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok ) 2. RENDKÍVÜLI MELLÉKLET : Felebbvitel a sommás eljárásban. Előadói tervezet a m. kir. igazságügyminister megbízásából készítette : P 1 ó s z Sándor. 1890. január lió 1-től líj előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból t. előflzütőinket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt,tisztelettel kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani. Az újonuan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év TégéTel összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban tlíjtalaitul a felsőbíróságoknál levü ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidenciában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Yégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, — sikerült a >Jog Törvénytára- megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és igrazságügryminiszteri rendeleteket még mielőtt azok a köny>kereskedésben kaphatók tolnának a hires »RATH - féle« Iegdíszesebo kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt. Lapunk előfizetési ára ; Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 írt Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Uudapest, Y. ker. Rndolf-rakpart 8. sz. A sommás eljárásbani felebbvitelröl szóló törvényjavaslat.* Irta: dr HEXNER GYULA ügyvéd Liptószentmiklóson. Az előttünk fekvő javaslat elfogulatlan bírálója azt mindenekelőtt két szempontból kénytelen vizsgálni. Az első szempont — hogy egy hasonló munka, a német javaslat indokaiban foglalt szavakkal éljek: >An Pers ö n 1 i c h k e i t e n kann das beste Verfahren scheitern und durch Persönlichkeiten ein mangelhaftes Verfahren gehoben \verden«, a személyek kérdése, vagyis a birói szervezet, a másik pedig azon kettős relatio, melyben a javaslat egyrészt az eddigi és másrészt a majdan életbeléptetendő — remélhetőleg szerves egészet képezendő — perrendhez áll. Szükségessége felett vitatni, a kétféle alapelv (szóbeliségírásbeliség) miatt jajgatni, nagyon könnyű feladat mindazok számára, a kik bár tudják, hogy az összes perek számából 80'/o a sommás: mégis »elvből« nem engednek a 48-ból. S miután mindenkinek az elveit tisztelnünk kell, a vitatkozás felesleges, célhoz nem vezető. Egyedül azokhoz fordul a kritika, kik a tényleges viszonyokkal, valamint a jogfejlődés örökké való törvényével számítva — pereink 80 százalékánál igazságot tényleg kiszolgáltatva látni óhajtják és pedig alaposan, gyorsan is és olcsón is és ezek előtt megengedi talán e lapok tisztelt szerkesztősége, hogy közvetlen tapasztalatom érlelte meggyőződésemet elmondhassam. Ennek előtte azonban lehetetlen, gyakorlatomból egy episodot elhallgatnom. Felperes több, egyenkint egy catastralis holdat meg nem haladó részletekből álló 2/s urb. telek birtoka és használata után vágyódván, alperes ellen minden egyes részletre, kisebb polgári peres uton visszahelyezési pert indított, mely az eljáró járásbiró előtt sikerre is vezetett. Alperes minden egyes Ítélet ellen a semmiségi panaszszal élt — egyúttal minden követ mozgásba hozva, hogy ügye a fennálló törvények értelmében eldöntessék, nevezetesen, hogy miután a 2/s rész — mint egy hagyaték jogilag egy egésznek tekintendő, hogy egy követelés részletekre fel nem osztható stb. stb. — a bagatell biró Ítélete megsemmisíttessék. Az előadó biró tervezete alapján a törvényszék az első biró ítéletét ugyancsak megsemmisítette, azonban még az * A szóban forgó törvényjavaslat bírálatára kétségkívül a legilletékesebbek a gyakorlat terén álló ügyvédek és bírák; ez esetben nem anynyira tudományos elvek iránt vitatkoznunk, mint az iránt kell tisztába jönnünk, vájjon megfelel-e a javaslat a gyakorlati élet igényeinek? Ez irányban tehát megnyitjuk lapunkban a discussiót és felkérjük lapunk számos barátait a birói és ügyvédi karból, hogy nézeteiket minél sűrűbben nyilvánítsák. A nagy apparátussal fellépő kritikai bírálat ép oly szívélyesen látott vendége lesz lapunknak, mint az igénytelen egyszerű, de sokévi tapasztalaton nyugvó rövid véleménynyilvánítás. Szóljon hozzá tehát az ország egész jogászsága ezen annyira életbevágó fontos kérdéshez. Nem fogjuk sajnálni a költséget, hogy az esetleg feltorlódó anyagot külön mellékletekben is mihamarább hozzuk olvasóközönségünk elé. A szerkesztőség.