A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 41. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 5. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 41. számához. Budapest, 1890. október 12-en. Köztörvényi ügyekben. Haszonbéres Ingatlan vevője a haszonbérletet ellenkező kikötés és uyilváukönyvi bekebelezés hiányában előzetes felmondás mellett a folyamatban lévő gazdasági év végével megszüntetheti. A felmondási idő törvényeinkben meghatározva nem lévén, alábbi esetben a budapesti itélö tábla kisebb haszonbérletnél három havi felmondást eusred meg. mig a kir. Curla szerint csak fizetési határIdőre történhetik a felmondás. Ha tehát bérlő féléves részletekben fizet, félévi lesz a felmondás is. A mezőtúri kir. járásbíróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetével elutasítandó volt, mert maga sem állítja, hogy az alperes és az ö jogelőde között kötött haszonbéri szerződésben felmondási határidő lenne kikötve s ekként helyi szokás hiányában azon általános szabály szolgál irányadóul, hogy a felmondás csakis a fizetési határidőben eszközölhető olvkép, hogy ez a legközelebbi határidővel szűnjék meg. E szerint pedig felperes nem jun. 28-án, hanem még ápr. hóban, mint fizetési határidőben, lett volna köteles felmondani, hogv a haszonbérlet szept. 28-én megszűnjék. (1889. jan. hó 18. 258. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s alperest az általa haszonbérben birt, a puszta-poói 34. számú telekjegyzőkönyvben a + 26/a. 2. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlannak elhagyására, illetve felperes birtokába leendő bocsátására kötelezi. Indokok: Valamely ingatlan vevője a jogelőde által kötött haszonbéri szerződést, a mennyiben annak fentartása az eladó által ki nem köttetett s a haszonbérleti jog a nyilvánkönyvbe bekebelezve nincs, annak lejárta előtt a gazdászati év leteltére figyelemmel eszközölt előzetes felmondás mellett megszüntetheti. Alperes nem vonta kétségbe, hogy az előde G. József által H. Tamástól haszonbérbe vett s engedményezés folytán általa haszonbérben tartott kereseti ingatlant felperes H. Tamástól megvette s azt, hogy ezen alkalommal a haszonbérlet fentartása az eladó által kiköttetett, vagy hogy a haszonbérleti jog a haszonbéres ingatlanra bekebelezve volna, nem is állította; miből következik, hogy felperes a haszonbérletet, tekintet nélkül annak szerződési tartamára, felmondani jogosítva volt. S miután a felmondás az A. alatti szerint megtörtént 3 miután alperes azt, hogy a gazdasági év a szerződés módozatai értelmében szept. 29-én végződik, kétségbe nem vonta s azt, hogy a szerződés a felmondás és kibocsátásra vonatkozólag külön rendelkezéseket tartalmazna, nem is állította s tekintve, hogy a három havi felmondási idő, figyelemmel a bérlemény csekélységére, elégségesnek mutatkozik, a fentjelzett felmondást szabályszerűnek elfogadni s a haszonbéri szerződést 1888. évi szept. 29-én lejártnak tekinteni s ennek alapján felperesi keresetnek helyt adni kellett. (1889. ápr. 25. 13,036. sz.) A Dl. kir. Curia : A másodbiróságnak ítélete megváltoztatik s az elsőfokú bíróságnak ítélete hagyatik helyben az abbén felhozott indokokból. (1889. július 10-én 5,932. sz.) Azon körülmény, hogy a keresetnél kisebb összeg Ítéltetett meg, oly esetben, midőn követelés csak a perben volt megállapi-. tandó, a perköltség kölcsönös megszüntetésére nem szolgálhat oknl. A szabadkai törvényszék Állaga Ottó ügyvéd mint felperesnek M. Jakab s társai ellen 168 frt 15 kr. ügyvédi követelés iránt indított perében felperes részére 44 irtot s 85 krt ítélt meg s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette ; mert felperes azt, hogy ügyvédi munkálatokat s kiadásokat alperesek részére teljesített, igazolta ; s habár igazolási kérelmével eluttasittatván, a per megszüntetését kérte s így azt pervesztéssel fejezte be, a munkadíj mégis megítélendő a perr. 252. §. értelmében, mely azt rendeli, akár nyertes, akár vesztes a fél; az azonban fenti módon mérséklendö volt, mivel az 1—21. tétel alattiak teljesítését felperes nem bizonyította be. A budapesti kir. tábla az első bírósági Ítéletet a perköltségekre nézve megváltoztatta s alpereseket 32 frt költség fizetésére kötelezte; mert alperesek feltétlenül pervesztesekké válván, a perr. 251. §-hoz képest a perköltség fizetésére kötelezendők; miután az a körülmény, hogy felperes követelése a keresetinél kisebb összegben Ítéltetett meg, a perköltség kölcsönös megszüntetésére indokot azért nem képez, mert a kereseti összeg mennyisége, a követelés természeténél fogva a jelen perben volt megállapítandó (1890. ápr. 29-én 27,371. sz.) A vendégfogadósok a vendéglőjükben az ntazők részéről bevitt dolgokért felelősek lévén, a törvényes joggyakorlat szerint azon kárért, mely az utasnak ily ingóiban akár eltűnés által. akár más módon okoztatik, felelősséggel tartoznak. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság- (1888. december 29-én, 25,553/p. 1888.) : Dr. Rott Jakab ügyvéd által képviselt R. Bertalan felperesnek, dr. Róth Miksa ügyvéd által védett S F.de alperes elleni 58 frt iránti perében ítélt: ha felperes főesküt tesz arra, hogy ő akkor, midőn alperes szállodájába beszállt, a B. alatt körülirt szalonkabátot a szálloda szobájába bevitte és hogy az onnan előtte ismeretlen módon elidegenittetett, illetve eltűnt: az esetre köteles lesz alperes kártérítés címén 58 forintot megfizetni. Indokok: A vendégfogadósok a vendéglőjükbe az utasok részéről bevitt dolgokért letéteményesekként felelősek lévén, a törvényes joggyakorlat értelmében azon kárért, mely az utasok ily ingóiban akár eltűnés által, akár más módon okoztatik, felelősséggel tartoznak. Ha tehát felperes igazolni képes azt, hogy szalonkabátja, mely a B. a. számla és N. Mór tanú vallomása szerint 58 frtba került, alperesnek szállodájában tűnt el: akkor alperes ezen kabát eltűnéséért felperest kárpótolni tartozik és pedig 58 frttal tartozik kárpótolni azért, mert az előadottak szerint felperes tényleges kára annyit tesz ki. S felperesnek ezen kárpótlási igénye ez esetben annál is inkább megáll, mert alperes egyrészt nem is vitatta, hogy a kérdéses szalonkabát eltűnésére a felperes által elmulasztott köteles gondosság, például szállodai szobájának általa történt nyitva hagyása szolgálhatott volna okul, s mert másrészt a kabát eltűnéséül oly elhárithatlan akadályt vagy véletlent nem hozott fel, mely mint ilyen, alperest a felelősség alul felmentené. Felperes azt, hogy szalonkabátját alperesnek szá llodájába bevitte s hogy az onnan ismeretlen módon eltűnt, a prts. 235. §-a értelmében felajánlott egyoldalú főesküjével kívánta igazolni. Ezen főesküt tehát, tekintve, hogy ennek megítélését a per során kifejtett körülmények, jelesen az eltűnt kabát tekintetében a C. szerint annak idejében megindított bűnügyi nyomozat, továbbá R. Miklós felperesi tanú vallomásai is támogatják, más szóval az egyoldalú főesküben foglalt tények megtörténtét valószinüsitik, megítélni s annak le- vagy le nem tételétől a kereseti követelés 58 frtnyi részére nézve a per kimenetelét függővé tenni kellett. A kifejtett tényállás szerint a főeskü letétele esetén alperes a tényleges kárt tartozván megtéríteni; azon kifogása, hogy a szalonkabát annak eltűnése idejében az egy évi használat folytán már 58 frtot nem ért, figyelembe nem vehető. Az 58 frt tőke után követelt kamatokra nézve felperes azért volt keresetével feltétlenül elutasítandó, mert a kártérítés fejében megállapított kárösszeg csak a kabát vissza nem adhatása esetén volna fizetendő, a kabát természetben való visszaadhatása esetén pedig kamat nem járna. A budapesti kir. itélö tábla (1889. október 11. 1,916. p. 1889.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasitja. Indokok: Felperes a kereset alapját képező azt az állítását, hogy a szalonkabátját alperes szállodájába vitte s az onnan elveszett, alperes tagadása ellenében nem bizonyította be. az e tekintetben felperes által egyoldalúlag kínált főeskü helyt nem foghat, mivel felperes semmi oly adatot, mely állítását valószínűvé tenné, fel nem hozott. Ennélfogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. A m, kir. Curia (1890. május 29. 9,143/p. 1889.): A másodbíróság ítélete raegváltoztatik s az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva helybeuhagyatik.