A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 37. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról

ÍL j o a. 327 után pedig visszaült a korláton belül a törvényszék mellé; ugyanesen jelenet ismétlődött, midőn a kérdéses tanú megeskettetése történt. Szilágyi Vilmos István, sombori ügyvédjelólt. Irodalom. A francia issT-iki büntetőügyi statisztika. (Compte général de l'adinmistration de la justice eriminelle pendaut l'année 1887. Imprimerie nationale 1889.) A francia igazságügyminiszternek 1887-iki terjedelmes (176 old.) jelentése fekszik előttünk, melyből egy-két adatot ide iktatunk. Franciaországban száz bűntett vagy vétség miatt elitélt közt csak 15 eset jut a nőkre, mi nagyon alacsony százalék, tekintve, hogy Németországban 23—24, Angliában 20, Skóciában 275, Irhonban 16 5 a százalék; de az u. n. vagyon elleni bűntényeknél sokkal kisebb az arány, mint a férfiaknál, ellenben az ötszörös : az élet és a testi épség elleni delictumoknál, igy száz közül 36 van | gyermeküléssel, magzatelhajtással és kitétellel vádolva. A mi a kort illeti, a férfiaknál legkedvezőtlenebb a 26—30-ig terjedő, a nőknél 21—26 közti; férfiaknál az ötvenedik életévig legtöbben lopással vannak vádolva, e koron túl pedig 100 közül 37 szemérem elleni bűntettel. A c s a 1 á d i állapotra vonatkozólag 100 vagyoni delictummal vádolt közül van 63 nőtlen, 33 nős, 4 özvegy, mig a személyellenieknél 53 nőtlen, 38 nős, 9 özvegyember. A műveltségi állapotra vonatkozólag pedig száz közül csak 22 férfi és 36 nő nem birt olvasni, irni; addig például náluuk Magyarországban * az elsőfolyamodású törvényszékek által elitéltek közt csak 43-15°/o birt irni, olvasni; a járásbíróságok által elitéltek közül pedig csak 39 52°/o. Franciaországban az analphabéták közt 44 lopással, 16 szemérem elleni bűntettel, ll gyilkossággal vagy öléssel, 8 gyujtogatással, 7 gyermeküléssel volt vádolva. Foglalkozásra nézve száz közül 33 volt földmíves (nálunk 1757) iparos (azaz hivatalnok, munkássegéddel együtt), 33 (nálunk 10-57) kereskedő, ll (3-34) köztisztviselő, szellemi foglalkozást űző (profession liberal) 4. (130.) Tartózkodási helyre vonatkozólag 100 férfi közül 37 falun, 49 a városban birt állandó lakással, mig 100 vádolt nő közül 6j a falun, 31 a városban, mig 14, illetve 3 vagy nem birt ilyennel, vagy az nem volt kipuhatolható. A büntetési tartamot a mi pedig illeti, 1887-ben örökös kényszermunkára Ítéltetett 115, öt évtől húsz évig terjedő kényszermunkára 782 (ezek közül 79 húsz évre); fegyházra (reclusion) 580, ezek közül három életfogytiglanra ; 1 —10 évig terjedő fogházra (emprisonment) 1,274, egy éven alólira pedig 303; 683 (!) halállal büntetendő cselekménynyel volt vádolva, de tényleg a halálbüntetés csak 28 esetben mondatott ki és csak 6 esetben hajtatott végre ; 4l3-szor ugyanis teljes vagy részbeni felmentő Ítélet hozatott, mig 242 esetben az enyhítő körülmények alkalmazásával (circonstances atténuants) átváltoztatott más büntetési nemre. Az 1885. május 21-iki törvény értelmében, mely a többszörös visszaesőket száműzéssel bünteti, 270 Ítéltetett száműzésre. Legnagyobb a visszaesési százalék a lopásnál, azután másodsorban a 15 éven alóliakon elkövetett fajtalansági bűntetteknél. A mi az előzetes letartóztatás idejét illeti, legtöbb esetben 44,587, csak egy naptól három napig terjedő, 32,724 esetben négy naptól nyolc napig és csak 8,3u9 esetben tovább, mint egy hónapig. A fennálló szerződések értelmében idegen államoknak kiszolgáltatott összesen 331, ezek közül Ausztria-Magyarországnak összesen 1, hamis bukás bűntetteért. Öngyilkossági eset volt 1887-ben 8,202 (2,258 csak a párisi departementben), ezek közül 1,768 nő. Legtöbb volt június hóban: 931, legkevesebb decemberben: 486; az öngyilkosság motívumai: boldogtalan szerelem 227, iszákosság 934, házasságon kivül való teherbeesés 10, féltékenység 16 esetben, legtöbb fölakasztotta (3,461) vagy vizbe fojtotta (2,213) magát. Back Frigyes, ügyvédj. »A biztosítási jog tankönyve«. (Lehrbuch des Versicherungsrechtes) Irta: Levis Vilmos greifswaldeni egyet. ny. r. tanár. E munka, mely »Juristische Handbibliothek« című könyvvállalatban jelent meg, kiterjed nemcsak a biztosítási jogügyletek minden ágára, igy tűz-, jég-, élet-, szállítási, üvegbiztositására és az e téren felmerült controvers kérdéseket alaposan taglalja, hanem ismerteti magának a biztosítási ügynek történetét, jelen állását az egyes államokban ugy de lege lata, mint de lege ferenda szempontjából — bf. — * I. F ö 1 d e s : A bűnügy statisztikája* ci'mü könyvét. »Zeitschrift f'ür das gesammeite Handelsrecht« című kiváló német szaklapnak egyik legutóbbi számában dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár behatóan ismerteti az újabb magyar kereskedelmi jogi literaturának termékeit igy Apáthy »Anyagi és alaki váltójogát,« Plosz váltójogi kézikönyvét és saját munkáját, »A pol gári törvénykezés Magyarországon«. A bányászati célokra kisajátított területek telekkönyvezése, különös tekintettel a bányászokra. Irta: Lányi Bertalan kir. táblai biró. Budapest, 1890. 8° 11. 30. Ezen kidolgozat eredetileg a »Jogi Szemlé«-ben jelent meg és tanúságot tesz szerző alaposságáról és tájékozottságáról. Ajánljuk azok figyelmébe, kiket e tárgy érdekel. Ezen dolgozat célja adatokat szolgáltatni ama codificatorius munkálathoz, melyet a kormány — a bányajog törvényhozási teljes szabályozása végett — immár komolyan megindít"" Az igazságügyminister által összehívott szaktanácskozmány megállapodásai nyomán kibocsátandó bányakönyvi rendtartással egyidejűleg el fog készülni a bányatörvénykönyv anyagi része is. Ennek első szövegezését a m. kir. pénzügyminiszter egyes szakférfiaknak küldte meg véleményezés végett. Ily felhívás szerzőhöz is intéztetett. Vegyesek. A sommás eljárás szabályozását tárgyazó törvényjavaslat, melyet más helyen teljes szövegében közlünk, kétségkívül elsőrangú törvényhozási műnek fog beválni. Csak futólagos áttanulmányozása is meggyőz mindenkit, hogy Plósz egész alapos tudásának javarészét fektette le e javaslatban és érvényre törekedett emelni mindazon elveket, melyeket hosszú irodalmi küzdelmekben mint pia desiderákat szoktunk hangoztatni. A szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elvei a legtágabb alkalmazásban, a bizonyítékoknak a biró által való legszabadabb mérlegelése, a bagatell-törvénynek sokszor követelt lényeges módosítása, a félnek tanuként hit alatt való kihallgatása; ezek mind sarkalatos elvei a törvényjavaslatnak. Semmi kétségünk, hogy e tervezet teljesen alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon perrendünk ezen részének végre-valahárá történendő kielégítő rendezésének. Vajha mielőbb érnők meg ez időt! Furcsa indokolás. A berlini lapokban egy ideig hirdetve volt, hogy itt és itt Lenormand, a híres jósnő, kártyákból megjósolja a jövőt. Lépre ment többek közt báró W.-né, ki csak azért tett ellene feljelentést, mert bosszantotta ez új Lenormand alias Eberhardt Clara ügyetlensége. Az államügyész »Grober Unfug« címén kéri a 20 márka pénzbüntetést és négy napi elzárást itéletileg kimondani, hivatkozva az Obertribunal praxisára, mely hasonló esetben mindig Grober Unfugot állapított meg. A bíróság azonban vádlottat felmentette: mert »der grobe Unfug lasse sich durch Erregung von Aergerniss nicht charakterisiren, denn die Menschen habén keinen Anspruch darauf, in dieser Welt ohne Aerger zu bleiben«. A községi illetőségi bizonyítvány a magyar állampolgái ság fentartására nézve az 1879. évi L. t.-c. 31. §-ának 3. bekezdésében előirt módozatokkal egyenlő hatályúnak tekintendő és a távollét folytonosságának megszakítását eredményezi. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek B. vármegye alispánjához 1890. évi május 18-án 30,465. szám alatt intézett következő rendeletében: Sz. községi születésű T. K. brünni lakos, állampolgársági ügyében folyó évi ápr. 29-én 2,310. szám alatt kelt jelentésének csatolmányait címednek azzal a kijelentéssel küldöm vissza, hogy miután nevezett egyén részére Sz. község elöljárósága legutóbb 1885. évi június 20-án 805. szám alatt állított ki illetőségi bizonyítványt, ezen körülmény T. K. távolléte folytonosságának megszakítására nézve, mint magyar honosságának fentartására irányuló szándék, az 187P. évi L. t-c. 31. § ának 3. bekezdésében előirt kellékekkel egyenlő hatályúnak tekintendő s igy magyar állampolgárságát távollét által el nem vesztette. Ennélfogva az ellen, hogy részére újabb illetőségi bizonyítvány kiállittassék, semmi észrevétel fenn nem forog. Megjegyzem egyébiránt, hogy a jelen rendeletem másolatának folyamodó részére leendő közlése külön honpolgársági bizonyítvány kiállítását feleslegessé teszi. A cselédtörvény által megállapított büntetendő cselekmények elévülése kérdésében a kbtkvnek az elévülésre vonatkozó határozmányai alkalmazandók. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek a városi rendőrség főkapitányához 1890. évi január hó 3l-én 5449. szám alatt kelt következő rendeletében: A cselédügyi kihágások elévülési ideje tárgyában rault évi