A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 37. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról

ftJOG. 325 6. §. A birói illetőséget az 1868. évi LIV. t.-c. 44. §-ában a telekkönyvi hatósághoz utasított perekben, a telekkönyvi hatósággal fel nem ruházott járásbíróságoknál az 18'iS : LIV. t.-c. 42. és 43. ij-ai értelmében az ingatlan fekvése határozza meg. 7. §. A sommás eljárásban a felek perbeli cselekményeket személyesen v;igy meghatalmazott által végezhetnek. Kiskorúak, kik a per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetnek, a sommás eljárásban törvényes képviseletre nem szorulnak. A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, mely jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesített vagy az 1S68 : LIV. t. c. 167. és 168. §-nak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. 8. §. Ha a fél, ki önképviseleti jogosultsággal nem bír, törvényes képviselője nélkül lép fel, vagy ha valaki a fél helyett kiván eljárni, a nélkül, hogy törvényes képviselői minőségét vagy meghatalmazását igazolná, a bíróság a hiány pótlására rövid záros határidőt tüz ki, vagy pedig a tárgyalást elhalasztja. A bíróság az önképviseletre nem jogosult felet, illetőleg a fél helyeit fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre is bocsáthatja, a kitűzött idő letelte, illetőleg az eljárás jóváhagyása, vagy a hiány pótlása előtt azonban véghatározatot nem hozhat. Ha a hiány a kitűzött idő alatt nem pótoltatik, vagy az eljárás jóvá nem hagyatik, az eljárás a törvényes képviselő mellőzése vagy igazolásának hiánya esetében végzésileg beszüntetendő, a meghatalmazás hiánya esetében pedig a fél ellen a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók és egyúttal mindkét esetben a fel helyett eljárt személy a fellépése állal az ellenfélnek okozott költségekben elmarasztalandó. 9. § A bíróság a feleket vagy meghatalmazottakat, kik érthető előadási képességgel nem bírnak vagy a tárgyalást ismételt illetlen viseletük által akadályozzák, úgyszintén a meghatalmazottakat, kik e tevékenységet iparszerüleg gyakorolják, a további előadástól eltilthatja. Ha ennek folytán a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalás a fel költségére oly meghagyással halasztandó el, hogy az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe mellett ügyvéd által tartozik megjelenni. 10. §. A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, a polgári peres eljárás általános szabályai a sommás eljárásban is alkalmazandók. MÁSODIK FEJEZET. Kereset és idézés. 11. !j. Sommás eljárásban a fél a keresetet és minden a szóbeli tárgyaláson kivül előadandó kérelmet a per bírósága előtt jegyzőkönyvije mondhatja. A bíróság a felet a szóbeli előadás esetében a szükséges utasítással ellátni és a cselekmény hiányaira figyelmeztetni tartozik, a cselekmény jegyzőkönyvbe vételét azonban, a mennyiben ahoz a fél a ligyelmeztetés dacára ragaszkodik, meg nem tagadhatja. írásbeli beadványok, melyeket a felek, vagy mcgbizotijaik peres, illetve végrehajtási ügyekben ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 168. ij-nak megfelelően állitandók ki, vagy szabályszerűen hitelesitendök. Az ezen kellékeket nélkülöző beadvány kijavítására nézve a 14. í;. szabályai alkalmazandók. 12. §. A keresetnek magában kell foglalni : 1. a bíróságnak megjelölését; 2. a feleknek megjelölését, nevük, polgári állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli szerepük és lakásuk szerint. Hasonló módon megjelölendők a felek képviselői is ; 3. az ügy megjelölését az ügybeli kérelem és annak megalapítására szolgáló tények és bizonyítékok előadásával. A keresetben hivatkozott okiratok eredetben vagy másolatban, ha pedig az okiratnak csak egyes részei bírnak jelentőséggel, legalább kivonatban csatolandók ; 4. a kérelmet, hogy alperes az ügy sommás tárgyalására megidéztessék. Ha a kereset tárgyát nem pénzösszeg képezi, annak értéke, a mennyiben az a sommás eljárás megállapithatása végett szükséges, a keresetben szintén előadandó. Az írásbeli kereset két példányban és egy felzettel és ha az alperesek többen volnának, annyi példányban nyújtandó be, hogy mindenik alperesnek egy példány jusson. 13. §. A kereset valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének, úgyszintén valamely okirat valódiságának vagy valótlanságának birói megállapítása iránt is megindítható, ha e megállapítás felperes jogállapotának biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Felhívási pernek a sommás eljárás alá tartozó ügyekben nincs helye 14. §. Ha a keresetből kitűnik, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a biróság nem illetékes, a kereset idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasítandó. Ha a kereset szóval adatott elő, a visszautasító végzés a jelenlevő felperesnek csak kívánatra kézbesítendő. Ha a kereset egyéb hiányok miatt, nevezetcsen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése, az aláírás vagy a képviselő igazolásának hiánya miatt az idézés kibocsátására nem alkalmas, a biróság a keresetet rövid záros határidő kitűzése mellett kijavítás végett visszaadja. A biróság a helyben lakó felet a kereset kijavítása végett maga elé is idézheti A jelen §. egyéb beadványokra is alkalmazandó. 15. §. Az idézésben a biróság mindkét félnek meghagyja, hogy a kijelölt helyen, határnapon és órában az ügy sommás tárgyalására személyesen, vagy igazolt meghatalmazottjuk által a törvényes következmények terhe mellett jelenjenek meg. Egyúttal felhivandók a felek, hogy a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti okirataikat és a lehetőség szerint egyéb bizonyítékaikat, nevezetesen tanúikat is magukkal hozzák. A tárgyalási határnap akként tűzendő ki, hogy alperesnek a megjelenésre elegendő idő maradjon. Sürgős esetekben a tárgyalás az idézés keltének napjára is kitűzhető. 16. §. Az idéző végzéssel ellátott kereset első példánya a bíróságnál megtartandó, másodpéldánya pedig alperesnek kézbesítendő. Ha a kereset szóval adatott elő, alperes a jegyzőkönyv másolatával idéztelik nieg. Felperes az idézésről felzeten nyer értesítést. Ha a kereset szóval adatolt elő, felperesnek ?z idézés a kereset felvétele alkalmával kézbesítendő, vagy ha a kézbesítést nem kívánja, szóval tudtára adandó. 17. §. A felek a biróság által meghatározandó és közzéteendő rendes I lörvénynapokon idézés nélkül is megjelenhetnek a biróság elölt ügyük tárgyalása végeit. Ez esetben a kereset a tárgyalási jegyzőkönyvbe vezetendő. (Folyt, köv.) Ausztria és külföld. Kiiltörvényhozás. — Ingatlan árverési eljárás. Franciaországban a reformmozgalmak,különösen a polgáiI jogi törvénykezés intézményei körül csoportosulnak. Míg mi I csak áhitozunk a közvetlenség rendszerének meghonosításáért s tényleg csak ábrándozunk ezen gyökeres reformról ; addig Franciaországbau már egy újabb szóbeliségi rendszeren dolgoznak. Uj perrend-code van munkában. De ez alatt is komolyan foglalkozik a törvényhozás s jogi kormányzat a törvénykezés kirívóbb bajainak "orvoslásával. Ilyenek a törvénykezési árverések körüli eljárás gyöngeségei is, főkép az ingatlanokra vonatkozólag. E tekintetben 1884. évben külön törvény által reformáltatott az árverési intézmény. Most azonban 1890-ben az igazságügyi miniszter rendeletileg is intézkedett az 1884. évi törvény helyesb alkalmazása, illetve hiányainak pótlása iránt. Különösen a miatt, hogy maga az igazságügyér beismerése szerint ! az 1884-iki reformtörvénynek főcélja: a költségesség apasztása, I a gyakorlatban nem lett elérve. Ez okból a min. rendelet szigorú őrködésre hivja fel a bíróságokat arra nézve, hogy különösen ott, hol a végrehajtási l ügy gyors lefolyásához a feleknek ugyanazon érdekeik kapcsolvák, az meg ne hiusittassék ; mi gyakorta történik, midőn az a v o u é k (nem az ügyvédek) összebeszélve, a szerepeket egymás közt felosztva, az incidenseket szaporítják, új pereket teremtenek s az ügy lefolyását hosszas időre elhúzzák. Szintén a költségesség elhárítására sürgettetik, hogy az árverési hirdetmények rövidek, sommásak legyenek, a mennyiben csak azt a nyilvánossá-tétel érdeke megengedheti, mi a legtöbb esetben lehetséges. Valamint az is, hogy a piacatok bélyegilletékére nézve a kellő mérték túl ne haladtassék. Kötelességévé tétetik a törvényszékeknek, illetőleg elnökeiknek bizonyosságot szerezni arra nézve, hogy az állami hivatalnokok kellően teljesitik az előirt rendelkezéseket. »J'espére — mond az igazságügyi miniszter idézett rendeletében que les tribunaux sauront desormais user plus largement des facultés, qui leur sönt offertes, dans l'intérét des justic'ableí.* II. Kültörvéiiyhozási szemle. — A reeidivek. A büntetőjogi reformok Európaszerte folyvást napirenden vannak. Legújabban különösen azon szomorú bűnvádi jelenség foglalkoztatja az államférfiakat s jogászokat, miszerint a visszaesések mindenfelé nagy számban mutatkoznak, sőt aggasztólag növekednek. Ennek oka abban rejlik-e, hogy a nyugot-európai büntetési rendszert nagymérvben, talán túlságosan is a humanismus jellemzi, főkép a fegyházak szervezetébeu, vagy a töke s kereset, a vagyonosság és szegénység közötti abnormis aránytalanság, vagy korunk túlságos realisticus iránya s ennek kapcsában az erkölcsök sülyedése, a családi fegyelem s nevelés elhanyagolása? ezt könnyen eldönteni nem lehet, de tény, hogy a mint a legvakmerőbb büntettek, ugy a visszaesések is napjainkban feltűnően emelkedőben vannak. Ez indította a jeles francia jogtudóst, Berenger-t arra, hogy e baj orvoslására törvényjavaslatot nyújtson be a törvényhozótestület elébe. Ennek tárgyalását a francia senatus 1890. július első napjaiban be is fejezte. Berenger javaslatának reformja abban összpontosul, hogy a visszaesők progressiv súlyosbítandó büntetések alá vonattassanak; az első ízben elkövetett bűnesetekben