A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 35. szám - Észrevétel a birói és ügyészi szervezet módositásáról készitett előadói tervezet felett

Kilencedik évfolyam. 35. szám. Budapest, 1890. augusztus 31. V. Rudolf-rakpart ;5. s/. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalasok o kiadóhivatalhoz int ézemlök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IG Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. ési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... G frt — kr. fél » ... 3 » — » negyed » ... 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Észrevétel a birói és ügyészi szervezet módositásáról ké-zitett előadói tervezet felett. Irla: Gazdy Elek, kir. járásbiró SzékesFehérvárott. — Azokról az itéletekiöl, a melyeket teljesileni nem lehet. Irta : dr. J á r o s i Károly, budapesti kir. itélö táblai kisegítő biró. — Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. (III. A rövid tartamú szabadság" büntetések pótszerei. Irta. Vargha Ferenc, budapesti kir. alügyész. IV. A feltételes elitélés eredményei Amerikában és Angliában. Irta: dr. Gruber Lajos, budapesti ügyvéd.) — Nyilt kérdésekés feleletek. (Büntetendő cselekmény-e? Irta: Ver tán Endre, kézdi-vásárhelyi tszéki joggyakornok. A bizonyítási eljárás köréből. Irta . Bentsik József, ügyvéd Aszódon.) — Sérelem. (Nyilt kérés az igazságügyi miniszter úrhoz. Irta: M. N.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a .Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog töri'énytávti« i8go. évfolyamának tisstelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi igazságügyre vonatkozó rendeletek 5. ivét (65—80. lap). As esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Észrevétel a birói és ügyészi szervezet módositásáról készitett előadói tervezet felett. Irta : GAZDY ELKK, kir. járásbiró Székes-Fehérvárott. Egészben s általánosságban a j'avaslat oly egyénre vall, kinek ugy a birák érdekéről, mint az igazságszolgáltatás igényeiről alapos tájékozottsága van s igy alkalmas arra, hogy általa valóságos jótékony hatás idéztessék elő. De világosan kitűnik belőle az is, hogy ily irányban való tovább haladás mellett az igazságszolgáltatás s azok gyakorlóira valahára derültebb nap fog virradni oly sok évi pangás s sötétben való tapogatódzás után. Nem messze az idő, midőn biró, ügyvéd s peres fél egyiránt hálára fogja magát kötelezettnek érezni az igazságügyeket vezető kéz iránt. Vannak azonban ezen javaslatnak is hiányai; de miután még nem törvény, itt az idő, hogy a felett ki-ki mondja el nézeteit, nehogy a hiányokat később a gyakorlati élet rostálja meg. Véleményem szerint gyakorlati szempontból a következők : 1. Több különböző törvények keretébe tartozó intézkedések foglaltattak egybe, ez pedig nehezíti annak megérthetését. Intézkedés történik a birói hatalom gyakorlásáról, rendbiróságról, ügyvitelről, az ügyvédségről s ügyészségről. A mi kitűnik onnan is, hogy a javaslatban hatályon kivül helyeztetnek az 1869. évi IV, 1871. évi XXXI., 1871. évi XXXIV., Lapunk mai szám | 1874. évi XXIV. és XXXIV., 1886. évi XXXIV. t.-cikk egyes §-ai. Talán jobb lenne ezen törvényjavaslatot 2, vagy 3 részre osztani s mint a vonatkozó egyes törvények módositásaképen előterjeszteni. Teszem azt, a mi a rendbiróságot illeti, ez a fegyelmi törvény módositásaképen szerepelhetne. A mi pedig az ügyvitelre vonatkozik, azt mint az ügyvitel módosítását, a többit pedig a birói s ügyészi állások betöltésére s a birói hatalom gyakorlására vonatkozó törvények módositásaiképen szerepeltetni. Nem vélem a megérthetésre nézve jónak azt sem, hogy az előző §-okban hivatkozás történik a még nem ismert s még csak később jövő §-okra. A kivételeknek mindig vagy hivatkozás nélkül a §-okra, rögtön kell előfordulni teljes szövegökben, vagy egy későbbi § ban. Mert hiszen ugy is tudja mindenki, hogy a későbbi §. mindig parancsol az előbbinek. De hiányzik ezen javaslatból a birói fizetések egyenlővé tétele. Pedig az 1890. évi XXV. t.-c, mely a budapesti tábla bírákat egyenlő fizetéssel látja el a vidékiekkel; mintegy maga után vonja azon törvényt, mely a vidéki első bírákat is egyenlő javadalmazásban részesiti a budapestiekkel. S ezen intézkedés célszerűen lett volna ezen előadói javas'atba felveendő. A részletekre nézve következő észrevételeim vannak: Az I. fejezet 3-ik §-ának 2-ik pontja nem mondja ki világosan, hogy a megtorlás minő módon történik. Hogy tehát minden félreértés kikerültessék, jó lett volna ezen pont után oda tenni: »a fenálló törvények és rendeletek alapján.« Ugyanezen fejezet 4-ik §-ában szintén kimondandó lett volna, hogy az, ki ellen panasz tétetett, ha a panasz alaposnak látszik lenni, meghallgatandó; nehogy meghallgatás nélkül, habár a panasz a bekivánt iratok által be is volna bizonyítva, téves intézkedés tétessék. A 8-ik §-ban nem helyes ezen kifejezés : »a biróság«, mert hiszen a felügyeleti jog és intézkedés nem a bíróságot, hanem a felügyeleti hatóság, vagyis a bíróságok elnökeit illeti meg; ha pedig a tanácskozás alatt a megindítandó fegyelmi eljárásban előforduló értetik ; annak nem itt, hanem a fegyelmi törvényben lenne helye. A 12-ik §-nál jó lett volna, a mennyiben az egyáltalában ide tartozónak találtatnék, intézkedést tenni arra nézve, hogy a bíróság főnökei is valamely megtorlási joggal ruháztatnának fel, a csekélyebb jellegű engedetlenségek vagy mulasztások tekintetében ; mert a mai felügyeleti jog egyébből, mint a feljelentésből nem áll. Természetesen felebbezési jog lenne megengedve a törvényszék elnökéhez. A 13., 14., 15. §-ok hiányt pótló s jótékony hatást maga után vonó intézkedést tartalmaznak. Ezen az uton előreláthatólag a legjobb erők fognak előléptetésben részesülni. Mert csakugyan a felsőbb bíróságok tanácselnökei azok, kik a 12 oldalra terjed.