A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 32. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 4. r.

128 ÍL JOG. fosztotta meg étetétöl, mégis a vádlott határozott tagadásával szemben és tekintettel ana, hogy a gyermek hulla meg nem találtatott és mert ekként a lehetőség kizárva nincsen, hogy a gyermek halva is születhetett: ez alapon öt a btk. 284. §-a szerinti vád terhe alól felmenteni; ellenben tekintettel arra, hogy az orvost 40 frttal arra rábirni akarta, hogy kötelessége ellenére öt meg ne vizsgálja, illetve a leletet elhallgassa, őt a btk. 222. §-a szerinti vétségben és mert a holttest eltakarítása körüli, a kbtk. 123. §-ban előirt szabályokat be nem tartotta, azon kihágásban vétkesnek kimondani s enyhítőül tekintetbe véve a büntetlen előéletet, a szégyenérzetet s azt, hogy két kiskorú gyermek ellátását gondoznia kell, azon súlyosítóval szemben, hogy bűnhalmazat forog fenn, a btk. 91. §-nak alkalmazása mellett az ítéletben megállapított büntetésre ítélni kellett. II. rendű vádlott ellenében hamis tanuzásra való reá bírás bűntette miatt folyamatba tett büntető eljárást a közvád elejtése folytán megszüntetni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. nov. 11. 38,520/1889. b. sz.) : Tekintve, hogy özv. Km., szül. H. Mária vádlott a btk. 322. §. alapján terhére rótt, hamis tanuzásra való rábírást bűnvádi, még pedig súlyos beszámítás alá eső bűncselekményt tárgyazó bűnvádi ügyben, t. i. az ellenében gyanúba vett gyermekölés felfedezésére irányzott intézkedések meghiúsítása céljából követte el, ennélfogva a kir. tábla eme vádlottat az előbb hivatkozott törvényszakasz első bekezdésében meghatározott hamis tanuzásra való reá birás bűntettében mondja ki bűnösnek s ennek megfelelően a btk. 222., valamint 223. §-ai és a kbtk. 123. §-a értelmében egy évi börtönre ítéli. Egyebekben a kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. A in. kir. Curia (1890. máj. 28. 1,53-1/1890. b. sz.): Minthogy az 1876. évi XIV. t.-c. szerint közegészségi ügyben a községi szülésznők és községi orvosok szolgálatuknál és hivataluknál fogva a község hatósági teendőjének teljesítésére vannak kötelezve, ennélfogva azok e hatáskörükben annál is inkább közhivatalnokoknak tekintendők, minthogy az érintett törvénycikk 147. § a szerint a szülésznők mulasztásai a tisztviselők mulasztásaira megállapított fegyelmi szabályok alá esnek, a községi orvos pedig azonfelül, hogy a 145. §. szerint a község orvosrendőri ügyeit végezni köteles, az 1876, évi XXII. t.-c. 63. §-a szerint még az elöljáróság tagja is; minthogy akár rendészeti, vagy megelőzési, akár valamely cselekmény vagy mulasztás megállapítása végett hatósági teendővel megbízott közhivatalnoknak kötelessége a szakmájához tartozó eljárás alkalmával észlelt törvénybe ütköző cselekményeket az illetékes hatóság vagy bíróságnak bejelenteni; minthogy e kötelesség megszegésére irányzott ajándék Ígéret a btk. 470. §-ába ütköző vétséget állapítja meg ; özv. Km., szül. H. Mária pedig H. Júlia községi szülésznőnek mindenféle ajándékot, J. János községi orvosnak pedig az asztalára letett 20 frton felül még 20 frtot abból a célból igért, hogy meg ne vizsgálják s ebből folyólag titkolt szülését fel ne jelentsék ; ezeknélfogva özv. Km., szül. H. Mária a közegészség elleni kihágáson felül nem a btk. 222. §-ába ütköző hamis tanuzásra csábítás bűntettében, hanem a btk. 470, § a szerint minősülő két rendbeli megvesztegetés vétségében nyilvánittatik bűnösnek, e miatt a btk. 96. §. értelmében összbüntetésképen hat hónapi fogházra, továbbá a btk. 102. és a kbtk. 123. §. alapján három rendbeli 10, összesen tehát 30 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete indokolásának vonatkozó tartalmánál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ügyvéd cselekményéből vagy mulasztásából támaszthaló kártérítési keresetekre nézve az 1874: XXXIV. t.-c. 71.§-anem szabja elő azt, hogy a mulasztás és a kárra okot szolgáltató cselekmény fenforgása előzetesen a fegyelmi utón állapittassék meg; e kérdés tehát szintén a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. A zalaegerszegi kir. jbiróság (1888. jun. 4. 3,315. sz.): M. Kálmán felperesnek, R. Károly ügyvéd alperes elleni 279 frt 18 kr. tőke és járulékai iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, ha alperes pótesküt tesz arra, hogy felperes akkor, midőn alperest a H. D. és fia cég által 1884. évi 4,174. sz. a. ellene 279 frt 18 kr. iránt indított sommás perbeni védelmével megbízta, elismerte és kijelentette, hogy H. D. és fia cégnek a kereseti követelés egy részével adós. Ha alperes ezen eskü letétele végett nem jelentkezik s le nem teszi, akkor tartozik felperesnek a kereseti 279 frt 18 kr. tőke és járulékai kiegészítéséül 280 frt tőkét megfizetni. Indokok: P. Károly határozott vallomást tett arra nézve, hogy felperes akkor, a mikor a H. D. és fia cég által ellene indított sommás perbeni védelmével alperest megbízta, elismerte, hogy a beperlő cégnek bizonyos összeggel tartozik s igy valótlan a vonatkozó per során tett azon bemondása és védelme, hogy a kereseti összeggel egyáltalán nem tartozik s ha valóságos tartozását beismeri, a per sorsa is egész más lett volna. Minthogy tehát igazolva van, hogy felperes a neki itélt főesküt a valósághoz hiven le nem tehette volna, mert csakugyan adósa volt a beperlő cégnek, alperes hátrányára nem szolgálhat azon mulasztása, hogy az eskü letételre idejében nem jelentkezett s mivel felperes alperes irodájában nem mondta meg, hogy mennyivel tartozik a peresített követelésre, illetőleg azon összegnek, a mit adósságául beismert, nagysága számszerűleg igazolva nem lön, felperes hátránya, hogy a tárgyalás alkalmával az iránt határozottan nem nyilatkozott. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott tanú vallomása csupán félbizonyitékot képez, annak kiegészithetése végett alperes részére a pts. 236. §. értelmében póteskü volt oda ítélendő s annak le- vagy le nem tételéhez képest volt felperes keresetével elutasítandó, illetőleg keresetének hely adandó, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. jun. 24. 36,582. sz.): A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével ezúttal elutasítja, azonban a perköltségeket peresfelek között kölcsönösen megszünteti; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 8. fejezetében foglalt jogszabályok értelmében annak a kérdésnek fegyelmi uton való előzetes megállapítása nélkül, vájjon alperes neheztelt mulasztása képez-e oly fegyelmi vétséget, hogy e miatt felperes állítólagos káraira nézve alperestől az idézett törvény 71. §. alapján birói utor. kártérítést igényelhet, felperes keresete érdemlegesen el nem bírálható és mert felperes nem is állította azt, hogy az alperest terhelő állítólagos vétkes gondatlanság minősitése végett panaszát a törvény által kitűzött záros határidőn belül az illetékes ügyvédi kamara, mint alperes fegyelmi hatósága előtt folyamatba tette s kártalanítási jogát emez eljárás után megállapította : felperest idő előtt indított keresetével ezúttal el kellett utasítani ; a perköltségeket pedig kölcsönösen azért kellett megszüntetni, mert felperes alap nélkül perlekedőnek nem tekinthető. A m. kir. Curia (1890. máj. 2. 7,507. sz.): A másodbiróság ítélete megváltoztattatik, a per érdemileg elbirálhatónak kimondatik és a másodbiróság a per érdemleges elintézésére utasittatik ; mert ügyvéd cselekményéből vagy mulasztásából támasztható kártérítési keresetekre nézve az 1871: XXXIV. t.-c. 71. §-ában, a mely e tekintetben a birói illetőséget szabályozza, nem szabja elő azt, hogy a mulasztás s a kárra okot szolgáltató cselekmény fenforgása előzetesen a fegyelmi uton állapittassék meg; e kérdés tehát szintén a rendes bíróság elbírálása alá tartozván, a jelen per érdemileg elbirálandónak volt kimondandó. Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Szathmáry György e., debreceni tszék, bej. szept. 9, félsz. okt. 4, csb. Rottler Béla, tmg. Vályi Nagy Gusztáv. — Bureseh E. K. e., nagy-kikindai tszék, bej. szept. 10, félsz, szept. 23, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. Viszkidenszky Gyula. — Kaildersz Dávid e., bpesti tszék. bej. szept. 10, félsz. okt. 9, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Posszert Gyula. — Löwy Antal e., szegedi tszék, bej. szept. 24, félsz, okt 18, csb. Nagy Ferenc, tmg. Nyáry János. — Weisz Károly e., veszprémi tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 81, csb. Köves János, tmg. dr. Kőnigsberger Kornél. — Zikic Pajo e., karlócai jrbság, bej. szept. 11, perügy és id. tmg. dr. Krasojevic Gyordje. — Ifj. Schwartz Lajos e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 24, csb. Raisz Béla, tmg. dr. Haas Bernát. — „Tóth testvérek" e., pozsonyi tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 21, csb. Keifel József, tmg. dr. Kuncz Rezső. — Wittmann Sándor e„ szombathelyi tszék, bej. okt. 1' félsz. okt. 20, csb. Tura József, tmg. dr. Rhorer Ödön. — Klein József e., szegzárdi tszék, bej. okt. 11, félsz. okt. 25, csb. Borsody György, tmg. dr. Haidekker Béla. Pályázatok: A bpesti főügyészségnél fogalmazói áll. aug. 12-ig. - A pestvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 17-ig. — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. aug. 24-ig. — A zombon tszéknél bírói áll. aug. 19-ig. — A miskolci kir. ügyészi áll. aug. 15-ig. — A dicső-szt.-mártoni kir. közjegyzői áll. aug. 27-ig. — Az újvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. szept. 4-ig. — A szászkabányai jrbságnál aljegyzői áll. aug. 22-ig. — A szegzárdi tszéknél aljegyzői áll. aug. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomfIa-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)