A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 30. szám - Az új igazságügyi palota leirása

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 30. számához. Budapest, 1890. július 27-én. Köztörvényi ügyekben. \ bányarészvények, vagyis .i bányatársulati vagyonban] részletek, mint az alt. bányatörvény 140. $-a szerinti ingé dolgok tulajdona iránti keresetek az 1871 : XXXI. t.-c. 31. S-a szerint nincsenek a bányabiróság hatáskörébe utaha. hanem a íj. sze­rint a rendes polgári bíróságok elé tartoznak. A gyulafehérvári kir. törvényszék mint bányabiróság bányarészvények iránti tulajdoni perben a keresetnek helyet adott s alperest kötelezte, hogy felperesnek a S. Piába LII. sz. bánya részvény :'/io-ed részéhez való tulajdonjogát elismerje, birtokába átailja és tűrje, hogy az erre vonatkozó részvényjog a bánya­társulati könyvbe felperes nevére bejegyeztessék. (1889. július 20. 4,939. sz.) V marosvásárhelyi kir. itélő tábla: Az ítéletet és a megelőző eljárást hivatalból megsemmisíti s a keresetlevél vissza­adását rendeli el. Indokok: Mert felperes keresetét egy bányarészvény Yio-ed része iránti tulajdonjogának elismerése s elvont hasznok megtérítése iránt indítván, miután a bányarészvéuyek mint az általános bányatörvény 140. §-a szerint ingóságok jogi minőségé­vel biró dolgok iránti keresetek az 1871 : XXXI t.-c. 21. §-a sze­rint nincsenek a bányabirói hatósággal felruházott kir. törvényszék mint bányabiróság hatáskörébe utalva, hanem a 22. §. szerint a rendes polgári bíróságok elé tartoznak, a bányabiróság pedig mint külön ügybiróság hatáskörét hivatalból tartozik figyelemben tartani s azt polgári bíróság körébe utalt ügyekre a felek bele­egyezése mellett sem terjesztheti ki, az ítélet s az azt megelőző egész eljárás az 1852. évi ideiglenes perrendtartás 34. §-a alapján hivatalból megsemmisítendő, a keresetlevél visszaadása elrende­lendő, felperes pedig a felebbezési költségek viselésére kötele­zendő volt. (1889. november 18-án. 447. sz.) A in. kir. Curia : A másodbiróság végzése az abban fog­lalt indokoknál fogva helybenhagvatik. (1890. április hó 15-én, 257. v. sz.) Végrehajtás egy gyermek átadására. Felebbvitel a végrehaj­tási cl járásban. A tordai kir. törvényszék : A dr. M. Ignác kir. közjegyző által 1887. évi 552/87. sz. a. kiállított közjegyző okirat alapján a kielégítési végrehajtás Tordán 1888. február ő-én született Flórián Gvula nevű fia kiadása iránt S. Gyula részére S. Gyuláné ellen elrendeltetik. (1890. febr. 24-én 804/890.) A marosvásárhelyi kir. tábla: A kir. tábla a neheztelt végzést s az azt követett eljárást hivatalból megsemmisíti, a kielé­gítési végrehajtási kérvényt végrehajtást kérő félnek visszaadatni rendeli. Indokok: A közjegyzői törvény ama rendelkezése, hogy közjegyzői okmány alapján birói végrehajtást elrendelő végzés ellen kifogásokban állapította meg a jogorvoslatot, az említett törvény 113. §-ának a) pontja értelmében a bíróság illetékessége esetében is. nem vonatkoztatható oly esetre, midőn a bírósági hatáskör teljes hiánya forog fenn s midőn tkrdts. 8. §. a) pontja szerint a szabálytalanul megindított birói eljárás azonnal meg­állítandó s a fél a további jogsérelemtől megóvandó. Tekintve pedig, hogy jelen esetben a tordai kir. tszék bírósági hatáskörbe nem tartozó ügyben járt el, a felfolyamodvány az eljárás általános szabályai értelmében elfogadandó s a neheztelt végzés és az ezt követett egész eljárás hivatalból megsemmisí­tendő volt, mivel az 1877 : XX. t.-c. 14. §-a félre nem magyaráz­ható rendelkezése szerint az iránt intézkedni, hogy a kiskorú gyermek azon szülejének, ki őt a törvény, bírósági határozat vagy gyámhatósági intézkedés szerint magánál tartani jogosítva van, átadassék vagy visszaadassék, minden esetben a gyámhatóság hatáskörébe tartozván, a gyermek személye birói végrehajtás tárgya nem lehet s az 1878: XXXV. t.-c. X. fejezete a végrehaj­tási kérvénynek alapjául szolgált jogviszonyokra egyáltalán nem vonatkozik, következőleg azok végrehajtó közjegyzői okirat tárgyát sem képezhetik. A felfolyamodás folytán, habár az egész eljárás megsemmi­síttetett, tekintettel arra, hogy a gyermek az eljáró bíróság törvény­ellenes intézkedései következtében a birói végrehajtás utján az édes anyjától már tényleg elvétetett és az atyjának átadatott: az előbbi állapotba vaió visszahelyezés iránt ez uton intézkedést tenni nem lehetett, miután az 1877 : XX. t.-c. hivatkozott rendelkezésig értel­mében a gyermek visszaadása iránti intézkedés a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A felfolyamodás költségének viselésére, tekintettel arra, hogy a nyilvánvaló vétségért az elkövetett eljáró bíróság elmarasz­taltatása nem kéretett, végrehajtó fél volt kötelezendő. (1890. márc. 26. 1,299.) A in. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik akképen, hogy panaszlottnak az elsőbiróság végzése ellen 1890. márc. 5-én 924. sz. a. benyújtott felfolyamodása hivatalból vissza­utasittatik. Mert: A végrehajtási eljárás során hozott bírósági végzések ellen az 1881 : LX. t.-c. 34. §. szerint csak annyiban van felfolya­modásnak helye, a mennyiben azt a törvény ki nem zárja. Miután pedig a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen a kötelezett fél az 1874: XXXV. t.-c. 113. §-a szerint kifogással élhet, miből következik, hogy ilyen végrehajtást elren­delő végzés ellen, egyedüli jogorvoslat a kifogás: az elsőbiróság végzése ellen benyújtott felfolyamodás, mint a törvény által kizárt felebbvitel, az 1881 : LIX. t.-c. 27. §. értelmében, már az elsőbiróság által visszautasítandó lett volna. (1880. május 29. 4,255/890.) liirtokbáburitás iránti visszahelyezés! kereset megindításához iziikséges, hogy az, a ki a biióság oltalmát igénybe veszi, a kere­set tárgyát képezett dolognak vagy jognak tényleges birtokában lett légyen. A kivilágítandó helyiségen kivtíl alkalmazott légszeszvezetö csövek az^eladó gyáros egyedüli rendelkezése alatt állanak, követ­kezőleg az azokban alkalmazott légszesz is mindaddig, mig az a mérőbe be nem1 ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tár­gyat képez. A fiumei kir. járásbíróság T889. május 22-én 2,796/p. 1889. sz. alatt dr. Vio ügyvéd által képviselt C. József felperesnek dr. Randich ügyvéd által védett »Wiener Gasgesellschaft* cég alperes elleni birtokháboritási perében érdemleges határozatot hozott. A végzés olasz nyelven van szerkesztve. A budapesti kir. itélő tábla (1889.junius 25-én 29,89ó/p.l889. sz. a. végzett. Az ítélet szintén olasz nyelvű). A m. kir. Curia (1890. február 7-én 9,231'p. 1889.): A rendkivüli felfolyamodásnak hely adatik és mindkét alsóbiró­sági végzés megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Hogy birtokháboritás iránti visszahelyezési kere­set egyáltalán helyt foglalhasson, okvetlenül szükséges, hogy az, a ki a bíróság oltalmát a pprts. 28. fejezete alapján igénybe veszi, a kereset tárgyát képező dolognak vagy jognak tényleges birtokában lett légyen. Jelen esetben azonban a birtokháboritás emiitett alapfeltétele teljesen hiányzik. A világításra szolgáló légszesz vezetésére és annak a vevők részére való kiszolgáltatására nézve mellőzhetlen kezelésnek megfelelően ugyanis a kivilágítandó helyiségen kivül alkalmazott vezető csövek az eladó gyáros (itt alperes) egyedüli rendelkezése alatt állanak, következő eg az azokban tartalmazott légszesz is mindaddig, mig az a felhasznált mennyiségnek megállapítása végett az illető helyiségen kivid alkalmazott mérőbe (úgynevezett Gasuhr) be nem ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tárgyat képez. Ezekből önként követ­kezik, hogy az alperes gyáros és eladó az által, hogy a gyárából felperes vevőnek korábban kiszolgáltatott légszesz további kiszolgál­tatását rögtön megszüntette, szerződésszegést elkövethetett ugyan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom