A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 30. szám - Az új igazságügyi palota leirása

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 30. számához. Budapest, 1890. július 27-én. Köztörvényi ügyekben. \ bányarészvények, vagyis .i bányatársulati vagyonban] részletek, mint az alt. bányatörvény 140. $-a szerinti ingé dolgok tulajdona iránti keresetek az 1871 : XXXI. t.-c. 31. S-a szerint nincsenek a bányabiróság hatáskörébe utaha. hanem a íj. szerint a rendes polgári bíróságok elé tartoznak. A gyulafehérvári kir. törvényszék mint bányabiróság bányarészvények iránti tulajdoni perben a keresetnek helyet adott s alperest kötelezte, hogy felperesnek a S. Piába LII. sz. bánya részvény :'/io-ed részéhez való tulajdonjogát elismerje, birtokába átailja és tűrje, hogy az erre vonatkozó részvényjog a bányatársulati könyvbe felperes nevére bejegyeztessék. (1889. július 20. 4,939. sz.) V marosvásárhelyi kir. itélő tábla: Az ítéletet és a megelőző eljárást hivatalból megsemmisíti s a keresetlevél visszaadását rendeli el. Indokok: Mert felperes keresetét egy bányarészvény Yio-ed része iránti tulajdonjogának elismerése s elvont hasznok megtérítése iránt indítván, miután a bányarészvéuyek mint az általános bányatörvény 140. §-a szerint ingóságok jogi minőségével biró dolgok iránti keresetek az 1871 : XXXI t.-c. 21. §-a szerint nincsenek a bányabirói hatósággal felruházott kir. törvényszék mint bányabiróság hatáskörébe utalva, hanem a 22. §. szerint a rendes polgári bíróságok elé tartoznak, a bányabiróság pedig mint külön ügybiróság hatáskörét hivatalból tartozik figyelemben tartani s azt polgári bíróság körébe utalt ügyekre a felek beleegyezése mellett sem terjesztheti ki, az ítélet s az azt megelőző egész eljárás az 1852. évi ideiglenes perrendtartás 34. §-a alapján hivatalból megsemmisítendő, a keresetlevél visszaadása elrendelendő, felperes pedig a felebbezési költségek viselésére kötelezendő volt. (1889. november 18-án. 447. sz.) A in. kir. Curia : A másodbiróság végzése az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagvatik. (1890. április hó 15-én, 257. v. sz.) Végrehajtás egy gyermek átadására. Felebbvitel a végrehajtási cl járásban. A tordai kir. törvényszék : A dr. M. Ignác kir. közjegyző által 1887. évi 552/87. sz. a. kiállított közjegyző okirat alapján a kielégítési végrehajtás Tordán 1888. február ő-én született Flórián Gvula nevű fia kiadása iránt S. Gyula részére S. Gyuláné ellen elrendeltetik. (1890. febr. 24-én 804/890.) A marosvásárhelyi kir. tábla: A kir. tábla a neheztelt végzést s az azt követett eljárást hivatalból megsemmisíti, a kielégítési végrehajtási kérvényt végrehajtást kérő félnek visszaadatni rendeli. Indokok: A közjegyzői törvény ama rendelkezése, hogy közjegyzői okmány alapján birói végrehajtást elrendelő végzés ellen kifogásokban állapította meg a jogorvoslatot, az említett törvény 113. §-ának a) pontja értelmében a bíróság illetékessége esetében is. nem vonatkoztatható oly esetre, midőn a bírósági hatáskör teljes hiánya forog fenn s midőn tkrdts. 8. §. a) pontja szerint a szabálytalanul megindított birói eljárás azonnal megállítandó s a fél a további jogsérelemtől megóvandó. Tekintve pedig, hogy jelen esetben a tordai kir. tszék bírósági hatáskörbe nem tartozó ügyben járt el, a felfolyamodvány az eljárás általános szabályai értelmében elfogadandó s a neheztelt végzés és az ezt követett egész eljárás hivatalból megsemmisítendő volt, mivel az 1877 : XX. t.-c. 14. §-a félre nem magyarázható rendelkezése szerint az iránt intézkedni, hogy a kiskorú gyermek azon szülejének, ki őt a törvény, bírósági határozat vagy gyámhatósági intézkedés szerint magánál tartani jogosítva van, átadassék vagy visszaadassék, minden esetben a gyámhatóság hatáskörébe tartozván, a gyermek személye birói végrehajtás tárgya nem lehet s az 1878: XXXV. t.-c. X. fejezete a végrehajtási kérvénynek alapjául szolgált jogviszonyokra egyáltalán nem vonatkozik, következőleg azok végrehajtó közjegyzői okirat tárgyát sem képezhetik. A felfolyamodás folytán, habár az egész eljárás megsemmisíttetett, tekintettel arra, hogy a gyermek az eljáró bíróság törvényellenes intézkedései következtében a birói végrehajtás utján az édes anyjától már tényleg elvétetett és az atyjának átadatott: az előbbi állapotba vaió visszahelyezés iránt ez uton intézkedést tenni nem lehetett, miután az 1877 : XX. t.-c. hivatkozott rendelkezésig értelmében a gyermek visszaadása iránti intézkedés a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A felfolyamodás költségének viselésére, tekintettel arra, hogy a nyilvánvaló vétségért az elkövetett eljáró bíróság elmarasztaltatása nem kéretett, végrehajtó fél volt kötelezendő. (1890. márc. 26. 1,299.) A in. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik akképen, hogy panaszlottnak az elsőbiróság végzése ellen 1890. márc. 5-én 924. sz. a. benyújtott felfolyamodása hivatalból visszautasittatik. Mert: A végrehajtási eljárás során hozott bírósági végzések ellen az 1881 : LX. t.-c. 34. §. szerint csak annyiban van felfolyamodásnak helye, a mennyiben azt a törvény ki nem zárja. Miután pedig a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen a kötelezett fél az 1874: XXXV. t.-c. 113. §-a szerint kifogással élhet, miből következik, hogy ilyen végrehajtást elrendelő végzés ellen, egyedüli jogorvoslat a kifogás: az elsőbiróság végzése ellen benyújtott felfolyamodás, mint a törvény által kizárt felebbvitel, az 1881 : LIX. t.-c. 27. §. értelmében, már az elsőbiróság által visszautasítandó lett volna. (1880. május 29. 4,255/890.) liirtokbáburitás iránti visszahelyezés! kereset megindításához iziikséges, hogy az, a ki a biióság oltalmát igénybe veszi, a kereset tárgyát képezett dolognak vagy jognak tényleges birtokában lett légyen. A kivilágítandó helyiségen kivtíl alkalmazott légszeszvezetö csövek az^eladó gyáros egyedüli rendelkezése alatt állanak, következőleg az azokban alkalmazott légszesz is mindaddig, mig az a mérőbe be nem1 ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tárgyat képez. A fiumei kir. járásbíróság T889. május 22-én 2,796/p. 1889. sz. alatt dr. Vio ügyvéd által képviselt C. József felperesnek dr. Randich ügyvéd által védett »Wiener Gasgesellschaft* cég alperes elleni birtokháboritási perében érdemleges határozatot hozott. A végzés olasz nyelven van szerkesztve. A budapesti kir. itélő tábla (1889.junius 25-én 29,89ó/p.l889. sz. a. végzett. Az ítélet szintén olasz nyelvű). A m. kir. Curia (1890. február 7-én 9,231'p. 1889.): A rendkivüli felfolyamodásnak hely adatik és mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Hogy birtokháboritás iránti visszahelyezési kereset egyáltalán helyt foglalhasson, okvetlenül szükséges, hogy az, a ki a bíróság oltalmát a pprts. 28. fejezete alapján igénybe veszi, a kereset tárgyát képező dolognak vagy jognak tényleges birtokában lett légyen. Jelen esetben azonban a birtokháboritás emiitett alapfeltétele teljesen hiányzik. A világításra szolgáló légszesz vezetésére és annak a vevők részére való kiszolgáltatására nézve mellőzhetlen kezelésnek megfelelően ugyanis a kivilágítandó helyiségen kivül alkalmazott vezető csövek az eladó gyáros (itt alperes) egyedüli rendelkezése alatt állanak, következő eg az azokban tartalmazott légszesz is mindaddig, mig az a felhasznált mennyiségnek megállapítása végett az illető helyiségen kivid alkalmazott mérőbe (úgynevezett Gasuhr) be nem ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tárgyat képez. Ezekből önként következik, hogy az alperes gyáros és eladó az által, hogy a gyárából felperes vevőnek korábban kiszolgáltatott légszesz további kiszolgáltatását rögtön megszüntette, szerződésszegést elkövethetett ugyan.