A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 1. szám - A perre utasításról

Rendkívüli melléklet »A J0G« i. számához. Budapest, 1800. évi január hó l-én. Felebbvitel a sommás eljárásban. Előadói tervezet .-v m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készítette : PLÓSZ SÁNDOR. (Folytatás.) 37. §. A bíróság elrendelheti, hogy egy keresetben érvényesített több követelés külön tárgyaltassék. A bíróság a tárgyalást egyelőre a megosztható követelés egy részére, vagy a követelés előkérdésére szoríthatja. Elrendelheti, hogy a tárgyalás ugyanazon követelés megalapítására, vagy megerötleuitésére szolgáló vitapontok egyikére, vagy többjére szorittassék. A bíróság, ha előtte ugyanazon, vagy különböző felek között több oly per van folyamatban, melyek egymással összefüggésben állanak, azoknak egyesítését közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti. Az idézések, melyek az egyesítés folytán netalán szükségessé válnak, hivatalból eszközlendők. 39. §. A bíróság az elkülönítés és egyesítés tárgyában hozott határozatait hivatalból is megszüntetheti. Az egyesítés, elkülönítés, vagy ezek megszüntetése tárgyában hozott határozatok ellen nincs helye perorvoslatnak. 40. §. A bíróság a bezárt tárgyalást az ítélet kihirdetése előtt újra megnyithatja. A feleknek netalán szükséges megidézése az újból megnyitott tárgyalásra hivatalból eszközlendő. 41 §. A fél az eljárás szabálytalanságát, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibáit nem érvényesítheti, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha dacára annak, hogy a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett, az ügynek tárgyalásába bocsátkozott, vagy azt folytatta, a nélkül, hogy a hibát érvényesítette. Ezen intézkedés nem terjed ki az oly eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. 42. §. A felebbezési tárgyalás a felebbezési kérelem és ellenkérelem előadásával kezdődik. A kérelmek a felebbezésből, illetőleg az előkészítő iratból, ha pedig a kérelem a közölt kérelemtől eltér, egy külön iratból olvasandók fel, mely a jegyzőkönyvhöz melléklendő. Ugyanez áll az előterjesztett kérelmek minden utólagos módosítására nézve is. E szabály meg nem tartása esetében a kérelem figyelmen kívül hagyandó. Az elismerés és visszavonás akkor is hatályos, ha csupán szóval adatott elő. 43. §• Az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéséig a felebbezéshez csatlakozhatik. A csatlakozást a felebbezésről törtéut lemondás sem gátolja. 44. §. A csatlakozás elveszti hatályát, ha a felebbezés, mint megengedhetlen, visszauta^ittatik. (55. §.). Ha azonban a csatlakozás a felebbezési határidő alatt a bíróságnak és az ellenfélnek be lett jelentve, az önálló felebbezésnek tekintetik. 45. §. A felebbezési kérelemben vagy ellenkérelemben a keresetet az ellenfél beleegyezésével sem lehet megváltoztatni. Nem tekintetik megváltoztatásnak: 1. ha a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapítására újabb tények hozatnak fel, vagy a felhozottak kiigazittatnak ; 2. ha a kereseti kérelem a főtárgy vagy a járulékok tekintetében felemeltetik, vagy leszállittatik, vagy a kérelem eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjesztetik ; 3. ha az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás folytán más tárgy, vagy a tárgy ér.éke követeltetik. 46. §. A felebbezési kérelem és ellenkérelem a véghatáro zatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható. A megváltoztatás folytán netalán keletkezett költségek azonban az ellenfélnek megtérítendők. 47. §. A felebbezés a végitélet kihirdetéséig visszavonható. Ha azonban az ellenfél a felebbezéshez csatlakozott, a felebbezés az ellenkérelem előterjesztése után csak az ö beleegyezésével vonható vissza. A visszavonás a szóbeli tárgyaláson szóval, különben pedig a felebbezésre nézve előirt példányszámban benyújtandó irat által történik. A visszavonás a felebbezés hatályát megszünteti és a felebbezés által az ellenfélnek okozott költségek megtérítésére kötelez. K következmények az ellenfél kérelmére végzésileg kimondanak. 48. §. A kérelmek előterjesztése után a felek előadják a megtámadott Ítéletet és az ítéletet megelőző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyitásfelvétel eredményét, a mennyiben ez a felebbezési kérelmek megérthetéséhez és a megtámadott határozat felülbirálhatásához szükséges. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére hivatalból felügyelni és a bíróság az elsőbiróság előtti eljárás eredményét hivatalból figyelembe venni köteles. 49. §. A felek a felebbezési bíróság előtt oly tényállításokat és bizonyítékokat, valamint védelem és ellentámadásként oly új jogokat is felhozhatnak, melyeket az elsőbiróság előtt nem érvényesítettek. 50. §. Tényállításokra, okiratokra és az eskükinálásra nézve az elsőbiróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. 51. ij. Az elsőbiróság előtt tett beismerés, továbbá az eskünek elfogadása és visszakinálása a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, feltéve, hogy ezen nyilatkozatok a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétettek. A beismerés azonban ez esetben is visszavonható, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik, vagy ha a fél valószínűvé teszi, hogy beismerése tévedésből eredt és egyszersmind bebizonyítja, hogy az a valóságnak meg nem felel. 52. §. Tényállítások, valamint az ellenfél tényállításaira való nyilatkozatok, a bizonyítékok megnevezése és felmutatása, valamint az azokra vonatkozó nyilatkozatok azon tárgyalás bezárásáig, mely a fenforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi, rendszerint bármikor felhozhatók. A fél azonban, ki előterjesztései által, melyeket a bíróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségekben még akkor is marasztalandó, ha az ügyben nyertes volna. 53. §. A biróság a félnek az előbbi §-ban emiitett oly utólagos előadásait, melyek figyelembe vétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenfél indítványára figyelmen kívül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. K §. rendelkezése nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadások alapján az 1881 : LIX. t.-c. 69. §. 1. és 2. pontja értelmében perújítással élhessen. 54. §. Az elsőbiróság által a per bármely szakában hivatalból figyelembe vendő pergátló körülményeket, melyek miatt az érdemben határozni nem lehet, hanem a per végzésileg beszüntetendő (mint az 1868 : LIV. t.-c. 8. és 53. § nak eseteiben) vagy félbenszakasztandó (1868 : LIV. t.-c. 11. §.), a felebbezési biróság is hivatalból figyelembe venni köteles. Pergátló körülmények, melyeket az elsőbiróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni nem tartozott, a felebbezési biróság előtt csak akkor érvényesíthetők, ha már az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesíttettek. Az első vagy a felebbezési bíróság előtti eljárásban felmerült pergátló kifogások alapján a felebbezés érdemének tárgyalása meg nem tagadható, a biróság azonban azok elkülönített tárgyalását hivatalból is elrendelheti. 55. §. A felebbezési biróság a tárgyalás alkalmával hivatalból vizsgálni tartozik, vájjon a felebbezésnek egyáltalán helye van-e és vájjon az törvényes időben és alakban nyujtatott-e be. E részbeni hiány esetében a felebbezés a tárgyalás bármelv szakában a felek meghallgatása után végzésileg hivatalból visszautasítandó. Ha a felebbező fél ellenfele a szóbeli tárgyalásra megjelent, a felebbezés az alak hiánya miatt csak akkor utasítható vissza, ha a 11. §. 2., .'!. és 6. pontjában előirt kellékek meg nem tartattak. 56. §. Ha a tárgyalás napján a felebbezési idő még lenem járt, a tárgyalás az ellenfél kérelmére a felebbezési határidő leteltéig elhalasztandó. Ha pedig az tűnik ki, hogy a felebbezetl ítélet ellen igazolás nyújtatott be, a tárgyalás az igazolás elintézéséig hivatalból is elhalasztandó. 57. §. Az előzetes végrehajthatóság kérdése kérelemre előzetesen tárgyalandó és eldöntendő. E részben a tárgyalás elhalasztásának a megelőző §. alapján nincs helye. A felebbezési biróság az elsőbiróságnak ítéletét, a mennyiben az a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel meg nem támadtatott, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. I la a telebbezísi tárgyalás folytatásának elhalasztása válik szükségessé, a felebbezési biróság az elsőbiróság által előzetesen