A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 28. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt 2. r.

A j o a. 255 elfogadta a párbajra való kihívást. Mindaddig, inig maguk a törvényhozók derüre-borura párbajoznak, mindaddig, mig a társadalmi terrorizmus ezt az »elégtétel adás és vevés« barbármódját megköveteli az állásban levő embertől nem lehet kárhoztatni egy aliigyészt sem azért, hogy öt bárki is, a párbajra való kihívás el nem fogadása esetére nyilvánosan becstelennek nevezhesse. Nem egy ismeretlen alügyészkéuek lehet a feladata egy társadalmi vészes áradat ellen állást foglalni akarni. Bolondnak vagy becstelennek tartanák. Sem az egyik sem a másik szerep nem irigylendő. De ezen tetteért ö amúgy is felelni fog a törvény (-lőtt. — De nem sajnálhatjuk söt nem eléggé kárhoztatjuk a nyilvános ülésnek — melyen e botrány történt — elnöklő bíráját, ki a botránynak ilyen elfajulását törvényes hatalmával csirájában elfojtani elmulasztá. Pedig ö a tárgyalás menetének őre, az ö törvényes joga és kötelessége lett volna öűelhatározásából a rakoneátlankodót - bárki legyen is az — azonnal sújtani. Hát bizony itt is illik a francia császárság hires ellenzéke egyik tagjának a kamarában mondott szava : coupable jusqu'á la clochette du presiilent. — A szabadkai törvényszék szomorú hírnevén ugy látszik nincs már rontani való. Igazságagyi enquétek. Egészen új módját az enquétirozásnak látszik Szilágyi miniszter meghonosítani. Eddig az volt a szokás, hogy a közönség tájékozva lett valamely enquéte egybehivásáról, az ott történtekről, az egyes tagok véleményéről stb. Így azután a szaksajtó is hozzászólhatott és ez által a szakbeli közvéleményt előkészíthette. Szilágyi miniszter elégnek tartja, mikor mindennek vége, egy kis hivatalos közleményben tudatni az ámuló világgal, hogy tanácskozott ennyi meg ennyi ideig, a többi — nem érdekel senkit. Szokatlan mindenesetre ez eljárás, az áll, de hogy helyes is volna, azt már kétségbevonni bátorkodunk Mi és velünk a jogászság különben Szilágyinak ministeri hires programmbeszédében hangoztatott azon nyilatkozatát, hogy reformterveinek sikerét az által kivánja biztosítani, hogy a közvéleményt elő akarja készíteni, helyesen interpretáljuk Szilágyi ellenében, midőn Szilágyi miniszternek ezen enquétirozási módját kereken helytelenítjük. Bujdósdit játszhatik a közvéleményuyel az, kinek vagy nincs komoly mondanivalója, vagy ki kicsinyli a közvéleményt és érdemesnek sem tartja arra, hogy vele szóba álljon. Ha más magyarázatot adhat azon enquétirozási eljárásnak valaki, ugy kérjük, közölje velünk, a — Szilágyi miniszter ur iránti bizalom érdekében. Az esküdtszék. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt és tevékeny közreműködése mellett, már egész június hónapban dolgozott egy bizottság a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatnak egy fejezettel való kiegészítésén. E kiegészítéssel lehetségessé válik esetleg az esküdtszéki intézménynek parciális behozatala és egyúttal a sajtó esküdtszéki eljárásra is az egész fejezet alkalmazható. A bizottság, mely az országgyűlés elé terjesztett bűnvádi eljárásról szóló javaslatnak szerkesztőin: Schedius, Wlassits és Tárnáin kivül Székács Ferenc és Chorin Ferenc tagokból állott, tegnap fejezte be munkálatát Az igazságügyminiszter már november hónapban tárgyaltatni óhajtja az igazságügyi bizottságban a kiegészített és részben módosított bűnvádi eljárási javaslatot, ugy, hogy ez országgyűlés utolsó ülésszakában az már a ház plénuma elé is kerülhessen. Az első javaslat, melyet az igazságügyminiszter már az őszi ülésszakban fog benyújtani a képviselőháznak, a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat lesz, a melynek tárgyában szeptember elején szűkebb körű szaktanácskozmányt fog a miniszter tartani. Hirdetmény. 2,643/1890. cin. sz. A vezetésem alatt álló budapesti kir. törvényszék polgári és büntető osz'álya, valamint a budapesti V. és IV —X. ker. kir. járásbíróságok az V kerületben fekvő alkotmány-, Koháry-, Markó- és sólyom-utezák által övedzett törvénykezési épületbe folyó évi július hó 15-én átköltözködnek s ott az emiitett bíróságok iktató-hivatalai folyó július hó lG-án délelőtti 9 órától kezdve működésüket megkezdeni fogják. Budapesten, 1890. évi július hó 5-én. Bog isi ch s. k., elnök. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre f. hó 9 én tartotta folytatólagos alakuló közgyűlését az ügyvédi kör helyiségeiben. Az alapszabályok részletes megvitatása volt a közgyűlés tárgya s a benyújtott tervezetet el is fogadták. A heted fél órakor megnyitott közgyűlés még éjfélkor is a legnagyobb odaadás és kitartás mellett folyt. A közgyűlésen ez alkalommal P a y e r Imre ügyvédjelölt elnökölt, ki megnyitó beszédében józan tárgyilagosságra és higgadtságra intette társait. Az alapszabályok elfogadása után a következőkép alakították meg a tisztikart: elnök : I'ayer Imre, alelnökök: Kiszely László dr., Salczer Béla dr., titkár: Farkasházi Fischer Hugó dr., jegyzők ; Madár Imre dr., Madarassy Béla, pénztáros : Révész Károly dr., ellenőr : Kelemen Dezső dr., könyvtáros: Berényi Sáudor dr., segédkönyvtáros : László Lénárd, háznagy: Szilárd Ferenc dr., másodháznagy: Fejér Ferenc dr. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási birósáir ügyforgalmi kimIItatása 1S90. év első feléről. I. Klnöki ügyekben: Mult évi hátralék 0, 1890. év első felében beérkezett 90, összesen 90 darab, elintézve lett 88, maradt elintézetlen 2 — II. Pénzügyi vitás ügyekben: Mult 1 89. évről maradt hátralék 252, 1890. év első felében érkezett 5,2 '3, összesen elintézendő volt 5,455 ügydarab. Ebből elintéztetett 1890. év első felében elintéztetett 5,136. Maradt 1890. év első felében elintézetlen 319. Az elintézett ügydarabok közül elintézést nyert : 1. Tanácsülésben : a) ítélettel helybenhagyva 1.953, megváltoztatva 876, összesen 2,829 ügydarab ; /') végzéssel helybenhagyva 280, megváltoztatva 48, megsemmisítve 282, egyébként elintézve 386, összesen 996, tehát tanácsülésben összesen 3,825 ügydarab. 2. Tanácsülésen kívül rendelvényileg kiadatott 1,311 ügydarab. 3. A tanácsülésben elintézett 3,825 vitás ügyben a felebbezés benyujtatott : a) a felek állal 3,769, /') a kincstári képviselő által 56, összesen 3,825 esetben. 4. A tanácsülésben Ítélettel elintézett ügyekből esik és a megfelebbezett összeg tesz tekintettel a birói határozat eredményére : Adónem [•Ylrblic zett összeg Helybenhagyott összeg Irt kr Leszállítva Felmo„ ti emelve meg" .megállaallapitott pitott összeg fit kr Földadóban 10 691629 6130^09 Házadóban ' 14 772051 47557 I. o. ker. adói d 3250 26 II. » III. » IV. » Fegyveradó. 1 122 1 1 67176 67176 17475 371 1390688 1675 1675 2 Bélyegilletékben 1314 260203!) Tökek. s jar.-adój 72 V, , > Bánya-adó 3 119140 Ny.sz. köt. adója 25 1845125 I Ált. jöv. pótadó 12 164841 Hadment. díj ... 4 1 Jogilletékben ... 1172 720667 70 518821 19 2 12497 05 6640 1242265 164841 1831850 288 38 1519 78 799 469 19117 641 5E085 frt kr — 78620 — 93 3(1 233 Ezek alapján összesen kevésbe- i, szaporodás frt kr. frl kr - 324999 233 332 73 36358 450882 64 73 21 9330 33273 Bírságokban 73 8233017 2932 04f Í l'/f ~\ Összesen ... 282989398973j58875243 8258215110834*22265515 110834 5. A m. kir. pénzügyi közig, bíróság döntvényt hozott • bélyeg- és lleték-ügyekben 1 esetben. A m. kir. Cnria ügyforgalma és tevékenysége 1890. évi június hóban. I. B e ér k e z e 11 : Polg.'u i 1,000, váltó 118, úrbéri 21, büntető 1, :J60, fegyelmi 38; összesen 2,637. — II. Elintéztetett: Polgári 1,117, váltó 165, úrbéri 25, büntető 1,246, fegyelmi 60; összesen 2,l>13. — III. Hátralék 1890. június 30-án : Polgári 3,980, váltó 547, úrbéri 65, büntető 2,830, fegyelmi 30 ; összesen 7,452. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék Sgykimutatása 1890. évi június havában. Érkezett 5,930, mult havi hátralék 810, volt elintézendő 6,746. Elintéztetett: ülésben (ülés tartatott 31) 5,256, ülésen kivül 1,1:9, összesen 6,375, maradt hátralék 371. Az ülésben előadatott 5,256 drb. közt volt: 1. per 233, 2. sürgős ügy végr. bizt.) 1,201, 3. rendes ügy 3,822. Az elintézett 2 3 drb. per között volt: 1. kereskedelmi per 124, 2. váltóper 108, 3. csödper 1. A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: 1. érdemleges Ítélettel 1"29, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 66, 3. meg nem jelenés indokából 38. Csőd nyittatott 1, megszüntettetett 2. Felsőbb bíróságoktól érkezett 145, ezek közt volt: 1. helybenhagyó 10">, 2. megváltoztató 18, feloldó j, 4. rendelvény és elállás 6, 5. Curiai határozat 12. Curiai és táblai értesitések. Arad. Dr. St. P. A f. k. Winter S. — nadrági vasipar-társulat ügyet a T. f. hó 2-án hh. — Baja. H. <«y. A f. k. Hesser I. — Hüttei A. és neje ügyet a Ti f. hó 1 én hh. ; ad 6. Weidinger G. és tsa — özv. Schönwald J.-né érk. 4622 90 sz. a., n. e., eld. Kaszay ; ad 2. Utry F. — Karagits D. és tsa ügy még be nem érk. a C.-hoz ; ad 8. Kardos J. — özv. Barna J.-né érk. 5235/90 sz a., n. e., eld. Marczeglia; ad 9.