A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 24. szám - A végrendelkezés köréből

94 A JOü hez kúpest a bíróság által állapítandó meg; tekintve pedig, hogy alperesnek az A) alatti kölcsönügylet megkötése óta a kölcsönvett takarékpénztári könyvecskét a megjelölt célra használni eddig elég ideje volt, következőleg a kölcsönidö lejártnak tekintendő s azt, valamint a kölcsönadó, ugy azzal egyenlő joggal biró engedményes is visszakövetelni jogosítva van; tekintve végre, hogy a felperesi kereset ellen alperes egyedül annak időelőttisége miatt emelt kifogást, ennek pedig a kir. Curia a fentebb kifejtettek szerint helyét nem találja; ezek szerint tehát annak okszerű szüksége sem foroghat fenn, hogy az alsóbb fokú bíróságok az ügy érdemében újabb Ítélet hozatalára utassittassanak: a kir. Curia mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával alperest kötelezi, hogy a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület József és Ferencvárosi fiókja által 2,600 frttőke s jár.-ról 41,806/c. sz. alatt kiállított betétkönyvet 15 nap alatt felperesnek adja vissza. A perrend 111. §-a nem alkalmazható, niidön a peres fél megjelenik a kitűzött határidőben, sőt az ellenféllel tárgyalásba is bocsátkozott s csak 10 óra előtt távozott el. A szolnoki kir. járásbíróság-: Búzás Gizellának és Császi Lajos s társai elleni igényperében itélt: Felperes keresetével elutasittatik; mert a tárgyalási teremből eltávozott s 10 óráig vissza nem tért; és az alperesileg tagadásba vett kereseti állitások nem lettek bebizonyítva. A budapesti kir. itélíí tábla (1890. évi március hó 12-én 59,189. sz.) : Az Ítéletet megsemmisíti s újabb tárgyalási határidő kitűzését elrendeli. Indokok: A tárgyalási jegyzőkönyv szerint felperes a kereset tárgyalására kitűzött határidőben nemcsak megjelent, hanem alperessel tárgyalásba is bocsátkozott s a tárgyalás helyiségéből csak 10 óra előtt távozott el. Minthogy pedig a perrend 111. §. csak ott alkalmazható, a hol a íél egyáltalán meg nem jelenik az ügy tárgyalására, a kiszabott óra után következő 2 órára nem korlátozható ; minélfogva a bíróság az által, hogy ezen ügyben a tárgyalást 10 órakor berekesztette s az Ítéletet azonnal meg is hozta: oly szabálytalanságot követett el, hogy Ítéletét megsemmisitni kellett. Haz i törvényünk e?yik sarkalatos elve szerint, az özvegyi jognak (jus specíali legum privilegio gaudens) hatálya abban nyilváunl, hogy az özvegy férje javait mindaddig megtarthatja és azok jövedelmeit is húzhatja, mig özvegyi jogára egyesség vagy ítélet utján másként ki nem elégíttetik, minélfogva mindaddig, mig az emiitett szabályozás tettleg életbe nem lép, zárlat alkalmazása által az özvegyi jogban rejlő ezen megtartási jogosnltságot hatálytalanná tenni nem lehet. (M. kir. Curia (1890. április 15-én 13,326.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Ha eladó a rendeltnél több árút szállított, a vevő nem köteles a többletet átvenni. A budapesti I—III. ker. kir. jbiróság: Dr. Burger Árpád ügyvéd által képviselt K. testvérek cég felperesnek, Koilár Lajos ügyvéd által védett K. Lajos alperes elleni 75 frt 31 kr. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Okok: Alperes által aláirt s valódiság tekintetében kétségbe nem vont C. a. megrendelő jegy tartalma szerint alperes felperesnél 180 — 200 liter rumot rendelt meg. Ezen megrendelés értelme nem lehet más, minthogy felperes legkevesebb 180 és legfeljebb 200 litert szállítson alperesnek, ezen két mennyiség közti különbség, tekintettel arra, hogy felek egyező előadása szerint az árú hordókban lévén szállítandó és hogy SL hordó űrtartalma előre pontosan meg nem határozható, felperes javára szóló oly latitüdnek engedélyeztetvén, melyen belül tetszése szerint többet vagy kevesebbet is szállíthasson. A megrendelés ezen értelmezése szerint kétségtelen, hogy alperes a mennyiségileg végső határt jelző 200 literen túl többet átvenni nem köteles és tekintettel arra, hogy ezen mennyiséget meghaladó többlet visszaadása a hordóban szállított árúnak oly kezelését igényelné, a melyre a megrendelő nem szorítható, megrendelő azon jogosultságán, hogy a megrendeltnél nagyobb mennyiségben szállított árú átvételét megtagadhassa, azon körülmény, hogy felperes a többlet visszavételére állítólag késznek nyilatkozott, mit sem változtat. Felperes beismerte, hogy 221-5 liter rumot szállított és minthogy felperes saját előadása szerint is ezen rumot még alperesnek át nem adta, hanem csak átadásra felajánlotta és hogy alperes ezen alkalommal jelentette ki felperes meghatalmazottja előtt, hogy az árút a nagyobb mennyiségben való szállítás okából át nem veszi és igy alperes a keresk. törv. 316. és 347. §-aiban előirt kötelezettségnek eleget tett, a fenn kifejtett okokból jogosan tagadta meg az átvételt, minélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1888. nov. 23-án, 15,625. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s alperest 75 frt 31 kr. tőke s jár. megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes beismerése szerint is a megrendelt szeszárúnak átvételét az alapon tagadta meg, mert állítása szerint a kérdéses árút azon feltétel mellett rendelte meg, hogy az neki 1888. aug. végéig Budapesten átadassék, a mi meg nem történt, továbbá mert a megrendelt mennyiségnél több küldetett. Az átvétel megtagadása mindkét okot illetőleg törvényes alapot nélkülöz, mert alperes nem bizonyította, hogy a szállításra kitűzött ido (1888. aug. vége) a szerződésnek oly feltételét képezte, melyen túl a szerződés teljesíthető nem volt s hogy ezen időn túl az az érdek, melyhez a szállítás kötve volt, megszűnt; a 2-/. alattiban a szállitásra kitűzött idő (Ende Aug. 1888) ennélfogva a szerződés teljesítésére kitűzött határozott időpontnak (keresk. törv. 355. §.) nem tartható; minthogy pedig felperes a D. a. feladó vevény bizonyítása szerint az árút alperesnek 1888. aug. 31-én vasútra téve elküldötte, szeiződési kötelezettségének kellő időben eleget tett, alperes tehát az árút a szállítási idő tekintetében annyival inkább átvenni volt köteles, mert a ker. törvénynek itt irányadó 354. §-a szerint a szerződéstől egyszerűen el sem állhatott; mert másrészről a 2-/. a. megrendelő jegy eredeti tartalma szerint a megrendelés 180—200 literre nézve történt, az ezen felül küldött 21 liter, melynek küldését felperes állítása szerint a hordó űrtartalma tette szükségessé, a megrendelt mennyiséghez viszonyítva oly csekély, hogy jogos okot a megrendelt árú átvételének megtagadására nem képezhetett, annyival inkább, mert felperes a többletet visszavenni hajlandónak nyilatkozott. Alperes ezek szerint a kérdéses árút átvenni tartozván, ennek vételáráért felelős, miért 1 is ennek megfizetésére kötelezni kellett. (1889. évi jun. 13-án, | 8,899. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva, annyival inkább, mivel felperes tetemesen több árút szállított annál, mint a mennyit alperes a megrendelt árú leguagyobb mennyiségeként C. szerint engedélyezett volt. (1890. márc. 21-én, 1,095. sz. a.) A kereset megindítása megszakítja ugyan az elévülés folyamai, | de az elévülés a kereset beadása napjával ismét folyamatba lép és a váltótörvényben meghatározott határidők alatt befejeztetik, ha a kereset kézbesíthető nem is volt, de felperes a kézbesítés iránt ujabb lépést nem tett. A temesvári kir. tszék: Alperes tartozik a Temesvárott 1878. évi március 3-án 251 frt 25 krról kiállított váltó alapján, ! mint elfogadó, a kereseti 251 frt 25 kr. váltóösszeget felperesnek megfizetni. Indokok: A kereseti váltó megtekintéséből nyilvánvaló, hogy a fizetési időt jelző eme szavak közt: »am 12-en dieses«, szintúgy a második és harmadik sor közt Írásnak nyomai látszanak, I eme vonások azonban egymagában nem képeztek elfogadható alapot arra nézve, hogy a kereseti váltóösszeg fizetésére több különböző lejárat ki volt téve, mert a kérdéses irás oly széles vonalakkal át van húzva, hogy annak korábbi tartalma többé fel nem ismerhető. Ily körülmények közt, miután á váltónak fizetési ideje olvashatólag 1878. évi március 12-ik napjára szól, a váltó e részében előforduló törlésnek döntő befolyást csak az esetben lehetne tulajdonítani, ha alperes, a ki neve aláírásának valódiságát beismerte, beigazolta volna, hogy eme törlés, illetve igazítás elfogadó nyilatkozatának aláirása után felperes által egyoldalulag reávezetve lett a kereseti váltóra; miután azonban alperes ezt határozottan nem állítja, valamint azt sem mondja, hogy a. váltónak mily lejárattal kellett ellátva lenni, azt kell következtetni, hogy eme törlés, illetve igazítás már az elfogadáskor rajta volt s ez esetben alperes a váltónak fentebbi tartalma szerint annak kifizetéseért felelős. Egyebekben alperes azzal védekezett, hogy az A. alatti váltóra értéket nem kapott és a kereset elévült; emez érvelése azonban azért meg nem állhat, mert e váltó fizetésére alperes ellen intézett keresetét felperes még 1878. évi november 10-ik napján 18,336. sz. a. adta be, mi által a váltó; törvény 87. §-ához képest alperes irányában az elévülés meg lett