A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 22. szám - Igazságszolgáltatásunk fogyatékossága

a JOG tényében, hogy szóval engedélyezett halasztás után a pénzbüntetés lefizetését nem teljesítő H. Józsefet, a beregszászi törvényszék újabbi sürgetése következtében a rendőrség által 1889. március 28-án elővezettette, a hivatali hatalommali visszaélés vétségének és igy egyáltalában büntetendő cselekménynek jelenségei ugy K. Gyula, mint Sz Lajos albirák irányában annál kevésbé mutatkoznak, mert mint magánvádló H. József feljelentéséből is kivehető, ugyanakkor egy újabbi halasztási határnapot is nyervén, az albirónak ezen ténye már magában a jogtalan, vagyis ártani való szándékot kizárja abban az ügyben, mely a kir. főügyészség részéről még a fegyelmi eljárás megindítására sem találtatott alkalmasnak. Mindezeknél fogva büntetendő cselekmény és igy a bünvizsgálat megindításához törvényszerű alap teljes hiányában a másodbirósági végzés megváltoztatik és a btk. 1. §-a értelmében az elsőbiróságnak H. József feljelentését elvető végzése hagyatik helyben. Vádlottat a vád s következményeinek terhe alól felmenteni s egyidejűleg a vád következményeihez tartozó költségekben elmarasztalni nem lehet. A temesvári kir. törvényszék: A hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt P. Tima az ellene emelt vád s következményeinek terhe alól felmentetik, azonban a panaszos Pap Vazul részére fizetendő 20 frt költségben elmarasztaltatik. A budapesti kir. itélő tábla (1890. évi március hó 18-án 48,445 sz.): A kir. ügyész felebbezésére vizsgálat alá vévén, az Ítéletnek második részét megsemmisíti. Indokok: A törvényszék Ítéletének felmentő részét azért helybenhagyta, mert maga az a végrehajtási eljárás, melynek erőszakos meghiúsítása panaszoltatott, a végrehajtási iratok tanúsága szerint, törvényes alappal nem birt, miután az elárverelni szándékolt ingók foglalására vonatkozó eljárás már a kir. tábla 50,710. számú végzésével hatályon kívül volt helyezve. Minthogy azonban vagyonjogi marasztalást a büntető biróság vádlottal szemben csak a bűnösség megállapítása esetében, annak folyományakép van jogosítva kimondani; minthogy továbbá az Ítéletnek második, vagyis marasztaló része, annak első s főrészével logikailag össze nem egyeztethető, mert vádlottat a vád s következményeinek terhe alól felmenteni, egyidejűleg pedig költségek viselésére, melyek nyilván a vád következményeihez tartoznak, kötelezni nem lehet; a törvényszék Ítéletének erre vonatkozó részét tehát mint nyilván szabálytalant s az eljárási gyakorlatba ütközőt, a kir. ügyész felebbezése folytán vizsgálat alá venni és megsemmisíteni kellett. A bűnvádi feljelentés elutasítását tartalmazó bírósági határozat közlendő e a feljelentett féllel? A. m. kir. Curia: Annak előrebocsátása után, hogy a kir. törvényszéknek a bűnvádi eljárásra nem alkalmasnak talált bűnfeljelentés félretételét elrendelő határozata a feljelentett felet egyáltalán nem érinti; a feljelentésnek netalán polgári vagy fegyelmi eljárás céljából más bírósághoz vagy hatósághoz való áttétele pedig, ez utóbbi hatóságnak intézkedéséig, mint csupán a különböző államhatóságok között fennálló viszonyból kifolyó, a felek befolyásától független belkezelési intézkedést képez ; tekintve, hogy a bűnfeljelentés félretételét vagy annak más bírósághoz való áttételét elrendelő határozatoknak közlése' a feljelentett féllel, a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint nem kívántatik; de ezen közlésnek törvénykezés szempontjából célja sem lehet; tekintve, hogy a közlés mellőzése, a feljelentés félretételét, tehát az eljárás mellőzését elrendelő végzésnek, a feljelentett, de eljáráson kivül helyezett fél által felebbezhetését kizárja; az iratoknak más hatósághoz való áttétele ellen pedig, addig, mig azon hatóság netalán sérelmes intézkedést tenne vagy sérelmesen határozna, az egyszerű áttétel által nem érintett felet sem felszólalás, annál kevésbé felebbezés nem illeti; tekintve, hogy ezeknél fogva a K. Gábor által tett, de az elsőfokú biróság által a bűnvádi eljárásra nem alkalmasnak talált bünfeljelentésnek félretételét, illetve annak a polgári törvényszékhez leendő áttételét elrendelő és dr. B. Miklóssal, mint feljelentett féllel, hibásan közlött végzés a másodfokú biróság érdemleges felülbírálása tárgyát nem képezhette : a kir. itélő tábla végzésének megsemmisítésével dr. B. Miklósnak helyt nem fogható felebbezése visszautasittatik. (1890. március 19-én, 8,961/1889.) Sem az üzlet nagy forgalmával való dicsekvés, sem a pillanatnyilag töltött pénztárcának mutogatása nem képeznek oly ténykedéseket, a melyek a csalá. bűntettének tényálladékához megkívánt ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést képezhetnének. (M. kir. Curia 1890. április 23-án 10,723.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,419. Hitközség a lelkésze magántulajdonát képező ház után a lelkész terhére kivetett adó ellen felebezni akkor sincs jogosítva, ha annak kifizetését elvállalta. (1889. évi 8,918. sz.) 1,4.20. Temetkezési egyletek ingó vagyona: illetékegyenérték-mentes. (1880. évi 8,504.. sz.) 1.421. Gőzmalmok bérbeadásánál, a házbér-adó csakis az épületekre eső bérösszeg alapján vethető ki, a felszerelések bérbeadásából eredő jövedelem pedig a járadékadó tárgyát képezi. {1889. évi 9,784. sz.) 1.422. Adóbehajtási illetékek elévülésére nézve is irányadó az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. J-a. {1889. évi 6,823. sz.) 1.423. Beadványok, melyekkel az adóköteles felek a pénzügyi közig, biróság által tőlük bekivánt adatokat beterjesztik, valamint e beadványak mellékletei: bélyegmentesek. (1889. évi 9,992. sz.) 1.424. Utazási előleg kiutalványozása iránti kérvények: bélyegkötelesek, (1889. évi 8,126. sz.) 1,423. A leletfelrevő nincs jogosítva az illetékkel megrótt felet felmentő másodfokú határozat ellen felebbezni (1889. évi 9,137. sz) 1.426. Az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai után járó tőkekamat-adót a kamatokat kifizető belföldi társulat akkor is köteles a kincstárnak beszolgáltatni, ha az elsőbbségi kötvények külföldi lakosok birtokában vaunak. (1889. évi 9,937. sz.) 1.427. Az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-c. értelmében alakított felszólamlási bizottság határozata ellen beadott felebbezése az ill. díjj. 14. t. p) pontjában meghatározott bélyegilletek alá esik. {1889. évi 9,893. sz.) 1,428. Ha az adásvételi szerződésben a vételár-hátraléknak eladó javára az eladott ingatla?ira leendő bejegyzése kiköttetett, ez a bejegyzés akkor is illetékmentes, ha nem a tulajdonjog átíratásával egyidejűleg és nem közvetlenül a vételi szerződés, de külön kiállilott kötelezvény alapján eszközöltetett. (I889. évi 9,174. sz.) 1,429. 1. Az ügyvédek ellen képviseltjeik által az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 66. $-a alapján indított panaszos ügyekben felvett jegyzőkönyvek az ill. díjj. 32. t. B. II. pontjában megállapított bélyegilleték alá esnek. 2. Az ily ügyekben elkövetett bélyegröviditések miatt, a megrövidített egyszeres illetéknek csak négyszeres összege róható ki. (1889. évi 9,308. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Glücksthal Hermán e., szabadkai tszék, bej. jun. 6, félsz, jun 13, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. Brestyánszky Kálmán. — Rosenberger Betti e., belovari tszék, bej. jul. 10, perügyelő és ideiglenes tmg. dr. Pavelic Mátyás. — Hettesheimer Frigyes e., zombori tszék, bej. jul. 28, félsz. aug. 26, csb. Jusits Antal, tmg. *Henneberg Sándor. — Hartmann Sámuel e., miskolci tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 26, csb. Pották Lajos, tmg. dr. Laurencz. — Amsei Simon e., beregszászi tszék, bej. jun. 16, félsz. jun. 24, csb. Tolvay Gyula, tmg. Meisels János. — Guggenberger E. A. e., erzsébetvárosi tszék, bej. jul. 24, félsz. aug. 19, csb. Sándor Frigyes, tmg. Lemény József. Pályázatok: A gyulafehérvári tszéknél és a vízaknai jbságnál díjas j o g gy a k o r n 0 k i áll. jun. 21-ig. Az érsekújvári jbságnál albirói áll. jun. 8-ig. — A debreceni tszéknél aljegyzői áll. jun. 10-ig. — A karánsebesi tszéknél birói áll. jun. 13-ig. — A trencséni tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 12-ig. — A soproni tszéknél és a lippai jbságnál aljegyzői áll. jun. 12-ig. — A ceglédi jbságnál díjas j o ggyakornoki áll. jun. 13-ig. — A m.-láposi és a komáromi jbságoknál albirói áll. jun. 13-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)