A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 22. szám - A jogi okiratok fontosságáról

Kilencedik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1890. június 1. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart:?. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-ralipart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások o kiadóhivatalhoz intézendŐK. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél » ... 3 » — » negyed » ... 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A jogi okiratok fontosságáról. Irta: Zimányi Alajos, bpesti kir. közjegyző. -- Hol sorozandó az ingatlan árverés-kérési költség ? hta : dr. Gerhauser József, ügyvéd Kőszegen. — A nyilvánosság a büntető eljárás elövizsgálati részében. Iita: dr. Lukács Adolf, jogtanár a pécsi jogakadémián. — Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre. Irta: dr. Révész Károly, Budapesten. — Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdésék az eljárásból. I. és II. Irta : —y.) — Sérelem. (Igazszolgáltatásunk fogyatékossága. Irta. Bárra Károly, szilágy-csehi kii. aljbiró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA: AZ aszódi javitóintézet. Irta: Back Frigyes, Budapesten. MKLLÉKLEI: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »,Tog törvénytára* iSgo. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvények 14. ivét (így —214. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A jogi okiratok fontosságáról. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS, bpesti kir. közjegyző. A királyi tábla szétosztása t-s az országban több királyi táblának szervezése által a kormány és törvényhozás elejét akarja venni egyrészt ama vádaknak és megszólalásoknak, melyeket a külföldön a magyar igazságszolgáltatás rosszasága és megbizhatlansága tekintetében hirdetnek és mely igazságszolgáltatási nyomoruságokat mi magunk közvetlenül szemeinkkel látunk és folyvást panaszlunk, másrészt megelőzni, illetőleg elhárítani akarja a bíróságoknál felszaporodott és folyton szaporodó hátralékokból az ország jogéletére, vagyis a közgazdaságra, a kincstári viszonyokra, a közhitelre és forgalomra egyaránt háramló káros következményeket. Hogy mennyiben fog ez sikerülni, ezt előre látni nem lehet, ezt csak a jövő fogja megmutatni. A sikeres eredmény reménye vezethette a törvényhozást a királyi táblák szaporítására, mert ily remény nélkül eme szaporításba bele sem fogott volna. És mégis — mélyebbre ható tekintettel hazai jogéletünkre és a magyar nemzet jogviszonyainak állapotára — alapos aggodalmunk van az iránt, hogy a törvényhozásnak eme nagy horderejű szervezési intézkedése által magában véve a kitűzött cél, a gyors, olcsó és jó igazságszolgáltatás nem fog eléretni, ha csak már a jogviszonyok keletkezése és megkötése körüli eljárás szabályozására nem fordítja figyelmét a törvényhozás ; mert a gyakorlati jogélet megfigyeléséből szerzett tapasztalás mondatja velünk, hogy a bírósági ügyhátralékok épen nem a bíróságok ügybuzgalmának és a birák ügyességének s képzettségének hiányából származnak, hanem főkép abból, mert Magyarországban a jogügyletek megkötése körül való közreműködésre mindenki teljes joggal bír, a zugirászat teljes szabadságnak örvend, sőt a törvény támogatásában részesül, mert nyiltan meg vau engedve minden értelmetlen embernek jogi okiratokat mások részére szerkeszteni. Kimoudhatlan sokaságban vannak elterjedve az országban a hivatás nélküli egyének által szerkesztett jogi okiratok, holott épen ily okiratoknak némelykor csak egy szavától, egy betűjétől I Lapunk mai száma függ az érdekelt fejeknek vagyoni élete és az okirat hibás volta, a törvényes alaknak és lényegnek meg nem felelő szerződések váratlanul tönkretehetik a vagyonos embert is. Kérdezze meg az igazságügyminiszter ur a bíróságokat, vájjon az előttük folyamatban levő peres és perenkivüli jogügyekben felhozott okiratok mily arányban szabályszerűek és mily arányban szabályellenesek. Bizonyára arról kap jelentést, hogy a folyamatban levő perek legnagyobb része abból keletkezett, mert a kérdéses jogügylet keletkezése és megkötése alkalmával készült okirat helytelen, szabálytalan, sokszor értelmetlen és hogy a perek legnagyobb részénél ily okiratok elbírálása képezi a bíróság feledatát. Kétségkívül így lesz ez ezután is mindaddig, mig a törvényhozás a zugirászatot megtűri, támogatja és a jogászilag nem képzett egyéneknek, különösen a községi jegyzőknek nyíltan megengedi, hogy a jogügyletek keletkezésénél és megkötésénél a felek részére szabadon készíthessék a jogi okiratokat, melyeknek törvény által előirt szabályosságát s alakszerűségét ők nem is ismerhetik ; pedig épen az okiratok szabályosságától és jogászi kifejezések helyességétől függ nagy részben a jog megállapítása, érvényessége. Több izben volt alkalmunk hazai jogéletünk ezen súlyos betegségére az illetők figyelmét felhivni, de ez hasztalan fáradtság maradt mindeddig, mert a bírósági restantiák szaporodását mégsem erre való tekintetből akarták elháritani, hanem az volt a vélekedés, hogy a bíróságok létszáma szaporítandó. Ebből kiindulva, a bíróságok létszáma már több izben különfélekép szaporittatott, kisegítő birák alkalmaztattak, a behívás rendszere behozatott s több eféle kisérlet tétetett. De mind hasztalan, mert a hátralékok csak nem fogynak, sőt mindig szaporodnak. Most tehát újabban kisérlet tétetik a királyi tábla szétosztása és szaporítása által. Távol legyen tőlünk, hogy ezen törvényhozási szervező intézkedést hibáztatni akarnánk, sőt inkább, ha csupán a szóbeliség és közvetlenség elvének a törvénykezési eljárásnál mind az alsó-, mind a felsőbíróságoknál való behozatala szempontjából indul ki a törvényhozás; ugy a másodbiróságok szétosztása elkerülhetlen is. Ámde a bíróságok hátralékait ez magában véve nem fogja kevesbíteni, sőt inkább szaporitandja és igy a magyar igazságszolgáltatás állapota nem fog javulni és az nem lesz sem olccó, sem gyors, sem jó. Ezen állítást sokfélekép lehet indokolni. E helyütt csupán azon körülményre kívánunk hivatkozni, hogy a szabálytalan és értelmetlen okiratok serege az országban folyton szaporodik és ez a jogviszonyok összezavarodását, tehát a perek keletkezését folyton tömegesen fokozza. Továbbá, hogy a szóbeliség és közvetlenség életbeléptetése esetén az ügyfelek jó nagy része az ügy előadása és védelmezése körül nem bírván szónoki jártassággal, ily'en felek a hibás védelem által a rosszul szerkesztett okiratok mellett ügyöket elvesztik, még ha az alapjában jogos is. A ki pedig beszélő képességgel bir, ez a szóbeliség mellett el nem áll időrabló dictiózásától, vagy az általa megbízott képviselőtől megvárja, hogy az ellenfél okiratának minden szavat hosszas beszéddel tegye tönkre. De még az is figyelembe veendő, hogy a szóbeliség elvére fektetett törvénykezésnél, melynél a felsőbíróság is nem Írásbeli adatokból, hanem közvetlen szóbeli előadás nyomán itél az első13 oldalra terjed.