A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 18. szám - Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat tervezetére. 3. r.

174 fl JOG. tartozik-e ily esetekben a tervezet 29. és 39. §-okban foglaltakat teljesíteni, illetve arról, hogy ezek már teljes ttettek-e, meggyőződni, ismét nem szól. Az örökösödési igazolványról Ha egy az örökös, a tervezet 57. §-a alapján, ha több az örökös, a. tervezet 107. §-a alapján van helye az örökösödési igazolvány kiadásának. Ha egy az örökös és ez önjogú : a nagy- és kisközségbeliek kivételével, a mennyiben ezek, mint már fentebb kimutattam, már a halálesetfelvétel alkalmával jogositvák a leltározást kivánni s ebben egyszersmind az örökösödési igazolvány k'adása iránti kérelmet is elöterje>zteui; minden ügyvédi vagy kir. közjegyzői ellenjegyzés és illetve a kérvényen aláírásának hitelesítése nélkül a kérvényt bárki által tetszése szerint készíttetheti vagy készítheti. Ha ez az egy örökös gyámság vagy gondnokság alá tartozik, a 148. §. értelmében az árvaszék ezek képviselőjét utasítja a kérvény benyújtására. Ugy, de a 40. §. értelmében a községi (kör)-jegyző akkor is tartozik a leltározást a halálesetfelvétel alkalmával teljesíteni, ha a 39. §. b), c), e) pontjai esetei forognak fenn, t. i. ha gyámság vagy gondnokság alá tartozó személyek vannak. Az 57. §. második bekezdése szerint pedig nagy és kisközségben a kérelem a leltározás alkalmával előterjeszthető, tehát ez esetben az árvaszék a kérelem előterjesztéséről, feltéve, hogy az a leltározás alkalmával csakugyan előterjesztetett, csak a 47. §. értelmében hozott birói végzésből fog tudomást szerezni. Vájjon tehát az 57. §. második bekezdése csak akkor alkalmazható, ha az egy örökös önjogú, ha pétiig kiskorú, ez esetben a 148. § alkalmazandó? Ha nem, ugy a 40. és 57. §. második bekezdése szerint már előzőleg meg lesz téve az, mire a 148. §. szerint az árvaszék az illetékes. Ha az örökösök az örökséget együttesen magukénak tartják a 107. §. alapján folyamodhatnak az örökösö ilési igazolvány kiadásáért. Ha ezek mindannyian önjoguak s örökhagyónak leszármazói, szülei vagy testvérei, a tneanyiben nagy- és kisközségbeliek e S-nak az 57. §-ra való hivatkozás;', folytán ismét minden ügyvédi és közjegyzői ellenjegyzés és illetve aláírás hitelesítés nélkül folyamodhatnak az örökségi igazolvány kiadásáért, sőt az 57. §. 2. bekezdése alapján, ebbeli kérelmüket már a 40. §-nál fogva felvétetni kért leltárban előteijeszthetik. (Folytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. A végrendelkezés köréből. I. Dr. II e a György, kőrösbányai kartárs urnák, a »J o g« f. é. 17-ik számában közölt kérdésére, válaszom következő: S. gazda azon végrendelete, »hogy ha neje fiu-posthumust szül, vagyona kéthannadrésze legyen a fiúé, egyharmada pedig a nejéé ; ha posthumus leány lesz, akkor kapjon a nő kétharmadot és a leány egyharmadot« ; a jelenleg érvényben álló magyar végrendelkezési jog szerint érvényes akkor is, ha S. gazda halála után, neje iker-posthumusokat szült, egy fiút és egy leányt. Mert a kérdéses végrendeletnél, a végrendelkező valódi szándékát megállapító magyarázatnak s ehhez képest az öröklési hányadok megállapításánál, aránylagos levonásnak van helye. A végrendeletek ilyképeni magyarázata iránt hazai törvényeink ugyan nem rendelkeznek, de annak alkalmazását sem zárják ki; és így hazai törvény hiányában, joggyakorlatunk első sorban az osztr. polg. törvénykönyv idevágó 558-ik S-;ira kénytelen támaszkodni, mely szerint oly esetben: »ha az örökhagyó a számításban megtéved, az osztályt oly móddal kell eszközölni, miszerint az örökhagyónak akarata az egészre nézve nyilvánított arányokhoz képest, a lehetőségig teljesíttessék.* Ha már most a kérdésben forgó végrendeletben a végrendelkező szándékát kutatjuk, ugy kétségtelen, hogy a végrendelkező szándéka szerint a fiu-örökösnek kétszerannyit kell kapnia, mint a leányörökösnek ; az örökhagyó neje pedig, minthogy fia is van, csak fele annyit kaphat, mint fia ; tehát az örökhagyó neje és leánya mindegyik egyenlő részt s csak ketten együtt kapnak annyi részt, mint a fiu-örökös; mert az örökhagyó neje csak akkor kaphatott volna kétszerannyit, mint leánya, ha fiu-örökös nem lett volna. És így a fiu megkapja a hagyaték felét, a leány egy negyedét és az anya is egy negyedét, mely hányad az aránylagos levonásnak és az örökhagyó szándékának is teljesen megfelel. Dr. Kom János, ügyvéd Győrött. II. Dr. 11 e a György ügyvéd ur nagyon jól tudja, hogy a magyar végrendelkezési jog szerint a közölt végrendelet érvénytelen, mert j a leánygyermek köteles vagy törvényes osztályrésze az örökség I J/6-od részével meg van sértve és a kérdést feltevő ügyvéd ur inkább azt akarná tudni, miként vélekedik a jogász akkor vagy azon esetben, ha a végrendelet érvényes volna; én erre a kérdésre ezelőtt 15 évvel a vizsgán így feleltem : nézetem szerint a hagyatékot elintéző bírónak kell, hogy a végrendelkező intentiójával megbarátkozzék; a feltett esetben a végrendelkező világos akarata" az volt, hogy fia kétannyit kapjon, mint neje, ez pedig kétannyit, min; leánya ; a számtani müvelet tehát 1+2 + 4=7; a hányadrész e szerint egy heted; a fiu kap xji, a nő 2/i, a leány \ i részt. Pozsonyi Adolf, ügyvéd. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamarai választásokra, melyek ma fognak végbemenui, roppant agitatio készül. A mig kezdetben két párt alakult, az egyik a »r é g i kamara* híveiből, a másik a »reform« barátjaiból, kik közül kiki a maga listáját állította fel, ugy a legutolsó pereben ismét két új párt támadt, az egyik a •>f i a t a 1 o k,« vagy tán legfiatalabbak, a másik a »m i n d e n n a p i kenyerese k.« Amazok jelöltjeik közé a kar legfiatalabb tagjaiból akarnak néhányat a választmányba küldeni, emezek oly egyéneket, kik első sorban az ügyvédség aüyagi helyzetének javítását tűzték ki a kamara választmányának feladatául. Ezek mindenesetre a leggyakorlatiabb alapon állanak. A kamara választmányának, ha feladatának komolyan meg akar felelni, különben tere és alkalma elég nyílik mindezen törekvéseknek eleget tenni. De az első feltétel, mind ezt — akarni is. Kortes-stilus. Tisztelt szerkesztőség! Becses lapjuk — mely ! első, hangoztatta bátran a kamarai választmány felfrissítése szükségét | és melyé az érdem, hogy a kiröpített szó immár testet szült, tar| tozik azzal t. olvasóinak, hogy előttük ne csak a megindult nagy I elvi harcot tárja fel, de hogy e harc furcsaságait is ismertesse. Hát registrálok egy ilyen kis furcsaságot az olvasó közönség kedélyvidámitására. Az egyik párt jónak látta a választókhoz egy meglehetős öblös kifejezésü harci kiáltványban fordulni, mely ily hatalmas npostrophával kezdődik: »Az elmék forrnak, a kar feltáraadu, minek utána azután jól ledorongolta az ellenpártot, saját jelöltjei néhányát ezen isteni humorú módon jellemzi: »egy Nagy Dezső, Sík Sándor, Sztehlo Kornél, ezen szellemi faltörő kosok«. Ezen gyönyörű állattani hasonlat mellett egy másik jelöltjét, Mezei Mórt megint azon titokzatos értelmű szavakkal magasztalja, hogy »nincs más ellensége, mint az ellenzék maró kortesfogása (!)« Hát Piripócson hogy Írjanak, ha Budapesten csak ennyire mentünk stílus dolgában? No de remélhetőleg ez nem fog megártani a - jelölteknek. — Egy »reform«párti. A botbiintetés Angliában. Az angol képviselőház egyik tagja, M i 1 v a i n, javaslatot nyújtott a képviselőház elé, a bot- és korbácsbüntetés visszaállításáról. A képviselőház hajlandónak mutatkozott a javaslat elfogadására a következő szövegezés mellett. Mindenek előtt különbséget tesz a javaslat a tizenhat éven felül levő s tizenhat évnél fiatalabb bűnösök közt. Ez utóbbiakra nem alkalmazható a kilenc farkú macska, hanem csak a pálca. Kevesebbet huszonötnél és többet ötven ütésnél nem lehet itéletileg kimondani. A kilenc farkú macska legfölebb huszonöt ütésig használható. Ez a büntetés a következő büntetendő cselekményekre szabható ki: az államfő jelenlétében fegyver elsütése, vagy robbanó anyagoknak elébe vetése; lopás kísérlete, ha a tetten ért tolvaj bármely fegyvert hord ; végrehajtott lopás, midőn a tettes lőfegyver birtokában fogatik el ; garotte által elkövetett büntetendő cselekmények, midőn vagy hurok, vagy kloroform használata által valaki tehetetlen állapotba helyeztetik, hogy a tettes lopást követhessen el ; emberrablás; természet elleni ocsmány bűnök (a londoni telegrafis'a-gyermekek); tizenhárom évet be nem töltött leány ellen elkövetett erőszak. Természetes, hogy a javaslat eltörli a korbács alkalmazására vonatkozó korábbi térvényeket. Ezek egyikét 1786-ban hozták azok megbüntetésére, kik lovakat ölnek le ; másika 1824-ből származik a javithatlan kóborlók ellen. Valószínű, hogy a benyújtott bili, melynek szükségét az angolok, mint mondják, mellözhetlenuek tartják különösen a vagyon és a szemérem ellen elkövetett büntetendő cselekmények rendkívüli szaporodása és ismétlődése miatt, lényegesebb módosítás nélkül fog elfogadtatni. Lelkészek büntetőjogi szempontból a btk. 164—166. §-ai értelmében hatósági közegeknek nem tekinthetők. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségé-