A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 17. szám - Nevezetesebb bűnesetek [könyvismertetés]

G8 ÍL JOG. tekintve, hogy ezen közelebbi meghatározásnál fogva a physikai erő alkalmazásával véghezvitt fenyegetés — a törvény szerinti értelmében és helyeztetésében az erőszaknak csekélyebb fokát — ellenben ugyancsak a physikai erő — azon minőségében és súlyában, a melyben az a megtámadottat a szenvedő magatartás kényszerére - az eltűrésre — birja: az erőszaknak súlyosabb fokát — a vis absolutát állapítja meg; tekintve, hogy az eljárás tárgyát képező vizsgálat eredménye szerint B. V. neje — később fia — az udvarokat megszállott fegyveresek által kifejtett physikai erő nagyságával szemben minden ellenállás lehetőségét — ezek megjelenésével és hatalmaskodó fellépésével azonnal kizárva látván, kényszerülve voltak mindegyik megszálláskor egy-egy ólnak szétszedését, elvételét és a tettes, illetőleg fegyveresei által való elvitelét tétlenül eltűrni; tekintve, hogy e cselekedetekkel — feltéve a tényállásnak a végtárgyaláson lényegben változatlanul maradását — a zsarolásnak erőszak által való véghezvitele teljes kifejezésre jut : a zsarolás vétségét illetőleg két zsarolás vétségeinek anyagi halmazát megállapítottnak kell elfogadni. Tekintve mindazonáltal az »erőszakot«, mint a concret esetben a cselekmény egyik tényező ismérvét; tekintve, hogy az erőszak mindkét esetben azért használtatott, hogy a megtámadott az ellentállás lehetetlenségét belátva, a támadók cselekvését akadálytalanul eltűrje, hogy tehát az erőszaknak — már ennélfogva is a személy ellen irányzottnak kellett lennie : tekintve végre, hogy a mint a tényállás mutatja — vádlottnak, illetőleg fegyvereseinek a cselekvősége nem abban állott, hogy a házigazdát — vagyis családjának a helyszínén jelen volt tagját — az erőszak megfélemlítő és az elhatározást kényszerítő hatása által az ólnak átadására bírták volna, süt azt — ezen öntevékenységre fel nem is szólították : hanem ellenkezőleg erejük túlsúlyának tudatában ők maguk menvén az ólnak, azt saját kezeikkel szedték szét, vették hatalmukba s hatalmaskodással, tehát jogtalan eltulajdonitási szándékkal vitték el vádlott részére ; tekintve e három elemnek találkozását és ez által az elkövetett cselekmény összfoglalatját, mint idegen ingó dolognak, a személy elleni erőszakkal jogtalan eltulajdonitási célból való elvételét; tekintve végre — a kiemelt három elem szempontjából a B. T. K. <540. §-át, különösen a »személy elleni erőszakkal való elvételt«; nem mellőzhető annak indokolása, hogy a fenforgó cselekmény nem rablásnak, hanem zsarolásnak minősíttetett; tekintve ugyanis a technikai jelentményében vett erőszaknak — mint vis absoluta — a B. T. K. egész területén — tehát annak 344. és 350. §§-aiban is azon értelemben vett azonosságát, hogy a hol a törvény szövege — vagy rendelkezésnek természete annak tágitó vagy megszorító értelmet nem ád: az erőszak mindenütt ugyanazon béltartalommal bir ; tekintve ezen most említett tényezőnek, mint fentebb kifejtetet t,—u gy a zsarolás, valamin t a rablás esetében — e cselekmények természete szerint szükségszerüleg személyelleni irányzatát akként, hogy a támadó cselekvőségnek a zsarolásban közvetve vagy közvetlen ül, de mind két esetben a személy ellen — ennek szabadakarata megvalósitásaellen — a rablásban pedig mindig közvetlenül, de mindig a személy ellen kell irányozva lennie; tekintve a fenforgó esetben az idegen ingó dolognak egyenesen a tettes és fegyveresei által foganatosított elvételét: az eljárás tárgyát képező büntetendő cselekményt — az esetben, ha a zsarolás és a rablás között jellemző különbség egyik részen a kényszeritett átadás, másik részen az elvétel által lenne megállapítva — a többi elem találkozván — rablásnak kellene minősíteni; tekintve azonban, hogy a rokon természetű e két cselekmény között a jellemzők különbséget nem az elvétel, illetőleg az átadás, hanem amindkét cselekményben közösszemélyelleni erőszaknakmindegyik cselekményre vonatkozólag különböző irányzata állapítja meg; tekintve nevezetesen, hogy mig a 350. §. esetében az erőszak a megtámadott személy szabad akaratának meghiúsítására irányul és tulajdonképen az akaratnak kényszer alá helyezését eszközli, addig a 344. §. esetében az erőszaknak egyenesen a megtámadott személynek teste ellen kell alkalmaztatnia, minélfogva a »rablás« csak akkor van a személy elleni erőszak által elkövetve, ha physikai erő egyenesen a sértett teste ellen irányoztatott és az ez által egyszersmind szabadságát illetőleg is kényszer alá helyeztetett: tekintveennekfolytán — hogyazidegeningó dolognak jogtalan eltulajdonitási célból — habárerőszakos elvitele — ha az erőszak nem a megtámadottnak teste ellen foganatosíttatott — nem állaptja meg a rablást; tekintve, hogy a vádbeli esetben az erőszak nem alkalmaztatott a megtámadottnak teste ellen: az idegen ingó dolognak — illetőleg dolgoknak — a személy elleni erőszakkal és jogtalan tulajdonítási célból való elvétele dacára sem lehetett a rablást megállapítottnak elfogadni, hanem a zsarolást — a kiemelt ismérvek által létrejöttnek megállapitani. Minthogy azonban vádlott és fegyveresei két izben hatoltak be B. V. udvarába és mindkét izben a házigazda, illetőleg családjának tagja tiltakozása dacára sem távoztak el onnan mindaddig, mig a célba vett bűnös merényletet végre nem hajtották; tekintve, hogy mindkét izben a behatolás és benmaradás erőszakos volt; tekintve, hogy ez utóbbi cselekedetek a magánlaksértés bűntettének s a B. T. K. 331. §-a 3. pontjában meghatározott ismérveit merítik ki, mely cselekményre három évig terjedhető börtönt állapit meg a törvény; tekintve, hogy az erőszakos behatolás mindkét esetben egy-egy ól elvitele céljából határoztatott el és e célból hajtatott végre; tekintve, hogy e körülménynél fogva a zsarolás és magánlaksértés a B. T. K. 95. §-a alá eső eszmei halmazatban állnak egymással; tekintve, hogy ez esetben a súlyosabb törvénysértés büntetése lenne alkalmazandó ; tekintve, hogy a zsarolást illetőleg ennek csakis a B. T. K. 350. §-ában meghatározott — tehát vétséget képező esete foroghat fenn, mig a magánlaksértésnek a B. T. K. 331. §-a alá eső bűntettet képező eset mutatkozik megvalósitottnak s ennélfogva ez utóbbi lévén túlsúlylval biró törvénysértés, a mennyiben a végtárgyaláson a bizonyítási eljárás az ellenkezőt nem derítené ki — a B. T. K. 95. §-a alapján ennek büntetése lévén alkalmazandó : mindkét alsóbbfokú bíróság végzése megváltoztatik s vádlott W. M. a zsarolás vétségével eszmei halmazatban levő magánlaksértés bűntettének két izben elkövetése miatt — e szerint kétszeres eszmei halmazat által képzett vétségnek és bűntettnek a B. T. K. 96. §-a szerinti anyagi halmazata miatt vád alá helyeztetik. (1889. december 4-én 4,207. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4.02. Külföldi lakosoknak kamatjövedelme még akkor sem vonliató a magyar korona országaiban tökekamatadó alá, ha azoknak belföldön ingatlan birtokuk és uradalmi igazgatóságuk van. {1880, évi 8,716. sz.) I,$OJ. Orökhaszonbéres telken emelt házaknak és az illeték megállapításánál alapul veendő legkisebb értékét: az 188J. évi XLV t.-c. 4. §. 2. pontjában meghatározott érték képezi. {i88g. évi 6,580. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>-"-böl. Csődök : DeilCS JiinOS e., beregszászi tsék, bej. máj. 5, félsz. máj. 17, csb. Tolvay Gyula, tmg. Makk Antal. — Rentka István e., rózsahegyi tszék, bej. jun. 10, félsz. jun. 27, csb. Mattyasovszky Hónor, tmg. Országh Pál. — Turley Lajos e., bpesti ker. és váltótszék, bej. máj. 31, félsz, jun. 17, csb. Horvay Árpád, tmg dr. Gyurkovits Gyula. — Auslíinder Lipótné e., szegedi tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 21, csb. Huszka Ödön, tmg. Fáry István. — Weisz Márton e., tordai tszék, bej. máj. 14, fölsz. máj. 28, csb. Pozsoni Antal, tmg. dr. Horváth Miklós —Messer Siímuelné e , szatmár-németi tszék, bej. jun. 14. félsz. jul. 3, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Vajay Károly. Pályázatok : A bpesti tszéknél b i r ó i áll. máj. l-ig. — Az újvidéki tszéknél és a rimaszombati jbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 2-ig. — A bpesti IV—X. ker. jbságnál albirói áll. máj. 3-ig. — A s.-a.-újhelyi és a fehértemplomi tszékeknél aljegyzői áll. máj. 6-ig. — A sopronitszéknél jegyzői áll. máj. 7-ig. — A debreceni tszéknél j b i r ó i áll. máj. 7-ig. — A b.-bányai tszéknél bírói áll. máj. 7-ig. — A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. máj. 7-ig. — A kassaitszéknél | birói áll. máj. 7-ig. — A veszprémi tszéknél bir ói áll. máj 9-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társa9áq"-uál. (Hold-utcza 7. ezám.1