A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 16. szám - A mentelmi jog [könyvismertetés]

64 gyújtotta fel szándékosan, ezen beismerését azonban a vizsgálat és főtárgyalás folyamán visszavonta, s illetve oda módosította, hogy midőn egy bunda darab keresése céljából — a lámpát magasra tartva, a mestergerenda alatt keresgélt — a tűz egy pókhálón a padlás nyílásán felszaladt s az ott levő szalmába belekapott. Ezek előrebocsátásával — kérdés tárgyát csak az képezheti, — vájjon a tüzeset vádlottnak szándékos, vagy csak gondatlan cselekményéből származott; tekintettel pedig arra, miszerint a vizsgálat során a csendőrség előtt tett beismerésén kivül oly támpont, mely a szándékosság megállapításának alapjául szolgálhatna, fel nem merült, s igy a szándékosság — vádlott tagadásával szemben, ellene megállapítható, — ezek figyelembe vétele mellett vádlottat a 11. T. K. 422. §-ának 2. pontjába ütköző gyújtogatás bűntettének vádja alól felmenteni, ellenben a B. T. K. 425. §-ába ütköző tűzvész-okozás vétségében vétkesnek kimondani kellett; mert önmaga beismerte, hogy tudva azt, hogy a padon szalma van fel halmozva, az égő lámpát a kellő elővigyázat nélkül tartotta a padlás alá, s igy a keletkezett tűzvésznek gondatlanságbóli okozójává vált. A szándékosság hiányát s a gondatlanság fenforgását valószinüsiti egyébként M. Mihály tanúnak hittel erősitett azon állítása is, hogy vádlott a tüz kiütése után, annak elfojtása céljából a padlásra vizet hozott. Vádlott ellen sem sulyositó sem enyhítő körülmények fenn nem forogván, a törvényileg megállapított büntetés középmérLéke volt alkalmazandó. (1888. évi augusztus hó 14-én, 5,223. sz.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla a P. Istvánra elsőbiróságilag a B. T. K. 425. §-a alapján főbüntetésként kiszabott hat havi fogház-büntetést — tekintettel a vádlott fiatal korára — három hónapi tartamra leszállítja s e változással a kir. törvényszék ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. (1889. január 21-én, 38,893. sz.) A m. kir. Curia: Azzal a meghatározással, hogy a vádlott ellen kiszabott fogházbüntetés a jelen Ítélet foganatba vételétől számítandó, a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhozott és az elsőbíróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. november 26-án, 4,217. sz.) Horvát-Szlavonorszásr büntetőjogi hatáskör és illetőség szempontjából is a magyar állam területének alkatrészét képezi. A budapesti kir. itélő tábla: Meg kellett semmisíteni az elsőbiróság Ítéletét azért is, mert M. S. J. Il.-r. vádlott a 3. n. sz. alatt fekvő adatok szerint nem magyar honos, az őt terhelő büntetendő cselekményt sem azon területen követte el, melyre nézve a magyar bünt. törvénykönyv hatálya kiterjed és bár a btkv. 9. §-a szerint e törvény határozatai szerint büntetendő ama külföldi is, ki a 7. §. a) pontjában meg nem határozott bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, de mindazonáltal oly esetben a büntetőjog gyakorlása attól van föltételezve, hogy az igazságügyminiszter a nemzetközi jogokra tekintettel, a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli-e vagy sem; minthogy pedig a fenfoigó esetben az igazságügyminisztertől felhatalmazás e végből kikérve nem volt s a kaposvári kir. törvényszék III.-r. vádlott felett az igazságügyminiszternek ily rendelete nélkül hozott ítéletet, a kir. tábla az e. b. ítéletét megsemmisiteni ez okból is indokoltnak tartotta. Végre a jelen bűnügyben közvetlen végtárgyalásra leendő idézés mellőzésével, jogos vádlás felett határozatot hozni a kir. tábla azért látja szükségesnek, mert a közvetlen megidéztetésnek feltételei nem mindenik vádlott irányában forognak fenn. A m. kir: Curia: Tekintetbe véve, hogy Magyaiország Morvát-Szlavouországokkal egy és ugyanazon oszthatatlan állami közösséget képezi (1865: XXX. t.-cikk 1., 2., 3. §-ai); tekintetbe véve, hogy az állampolgárság a magyar állam összes országaiban egy és ugyanaz; (1879: L. t.-c. 1. §.); tekintetbe véve, hogy Horvát-Szlavonország ezek és a btkv. 5. §-ának világos kijelentése szerint büntetőjogi hatáskör és illetőség szempontjából is a magyar állam területének alkatrészét képezi; tekintetbe véve, hogy a btkv. 6. §-a értelmében magyar honosok mindazok, kik a nfagyar állam területén honossággal bírnak; és tekintetbe véve, hogy ezeknél fogva M. S. J. kőrösmegyei Virjo születésű és molvai lakos és illetőségű kétségtelen magyar honos irányában a btkv. 9. § ának intézkedései épen semmi vonatkozással nem birnak; de másfelől tekintetbe véve azt, hogy eme vádlottnak terhére eső horvátországi Kőrösmegyében elkövetett, az ottan érvényben levő büntetőjog szerint elbírálandó orgazdaság vagy vagyonbiztonság elleni kihágás ténye, mely az itten, Somogymegyében Marcaliban elkövetett lopás bűntettével oly okozati összefüggésben nincsen; mely M. S. J.-nak a terhére eső cselekmény elkövetésének helye szerinti, valamint személyes rendes birájától való elvonását igazolná; ezen okokból a kir. itélő tábla határozata, mennyiben az e. b. ítéletnek M. S. J.-t a m. btkv. 370, és 371. §-ai alapján orgazdaság bűntette miatt 6 havi börtönre elmarasztaló részét megsemmisítette, helybenhagyatik ugyan, mennyiben azonban nevezett vádlottat nem magyar honosnak nyilvánítva, a bűnvádi eljárás folytatását csak az esetben rendelte el, a mennyiben az igazságügyminiszter azt elrendeli, a kir. tábla végzése megsemmisíttetik és utasittatik az e. b., hogy az ügyet annak idején a MS. J. vádlott elleni eljárás folyamatba tétele végett az illető horvátországi bírósághoz áttegye. Egyéb, nem felebbezett részében a kir. itélő tábla végzése érintetlenül hagyatik. (1889. dec. 30. 10,493.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. IJ99- i- Liqiieurgyárosnak a cukor adómentes használatának engedélyezése végett benyitjtott kérvénye: az ül. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott bélyegilleték alá esik. 2. Az e kérvényt megtagadó végzés elleni felébbe zés: az ill. díjj. íj. tétel IV. 13. pontjában megállapított bélyeggel látandó el. (1889. évi 5,942. sz.) 1.400. Ha az irni és olvasni nem tudó örökös tagadásával szemben nem igazolható az, hogy a keze vonásával ellátott hagy. leltár előtte felolvastatott és neki megmagyaráztatok, az örökösödési illeték megállapításánál a leltárban felvett becsérték az örökös által bevallottnak tekinthető. (1889. évi 7,368. sz-) 1.401. Postamesterek szállítási áfalányából eredő tiszta jövedelme • III. oszt. ker. adó tárgyát képezi. (1880. éri 7,449. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Mnnn Lajos e., nagyváradi tszék, bej. máj. 16, félsz. jun. 3, csb. Jelentsik István, tmg dr. Duma Flórián. — Nagel Pinkusz e , nyitrai tszék, bej. ápr. 30, félsz máj. 13, csb. Névery Ignác, tmg. Csernyák Károly. — TeVilár Manó e , pozsonyi tszék, félsz. máj. 23, csb. Keifel József, tmg. Pfeiffer Károly. — WeiSz László e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 22, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. dr. Berényi Ármin. — Gyorgyevics D. e., pancsovai tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 9, csb. Theil Albert, tmg. dr. Weil Adolf. — Lippnrt Gyula e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 25, csb. dr. Karay Lajos, tmg. dr. Kenedi Géza. — AdamOvits János e., bpesti ker. és vtszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 24, csb. dr. Karay János, tmg. Hajdin Károly. — líozsits testvérek e., temesvári tszék, bej. máj. 12, félsz. jun. 9, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr. Szidon Miksa. — Uook Gynla hagyatéka e., soproni tszék, bej. május 24, félsz. jun. 9, csb. Thirring Béla, tmg. dr. Winkler Adolf. — SikOvszky és Abram e., budapesti keresk. és váltóiszék, bej. jun. 14, félsz. jul. 9, csb. Ney Aladár, tmg. dr. Oesterreicher Mór. — Dencs János e., beregszászi tszék, bej. máj.'5, félsz, május 17, csődbiró Tolvay, tömeggondnok Makk Antal Pályázatok : A Vízakna székhelylyel rendszeresített közjegyzői áll. ápr. 29-ig. — A gyulafehérvári tszéknél és a vízaknai jbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 10-ig. — Az ungvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 26-ig. A budapesti tszéknél díjas joggyakornoki áll.'ápr. 20-ig. - A békési jbságnál albirói áll. ápr. 26-ig. — A gyulafehérvári tszéknél aljegyzői áll. ápr. 26-ig. — A győri kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. ápr. 24-ig. — A székesfehérvári tszéknél b i r ó i áll. ápr. 27-ig. — Az egri tszéknél, továbbá a soproni jbságnál egy egy díjas joggyakornoki áll. ápr. 29-ig. — A nagyigmándi járásbíróságnál járás bir ói áll. ápr. 30-ig. — A kecskeméti tszéknél, valamint a rozsnyói jbságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. máj. l-ig. — A budapesti tszéknél bir ói áll. máj. l-ig. — Az újvidéki tszéknél díjas joggyakornoki áll. máj. 2-ig. — A rimaszombati jbságnál, esetleg ugyanazon tszéknél díjas j oggyakornoki áll. máj. 2-ig. — A nagy| szebeni tszéknél díjas joggyakornoki áll. máj. 16-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)