A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 15. szám - Adalék a lutri-joghoz

A JOG 149 Hogy is ne hozna az örömlázba, Mikor Német, Tót, Orosz, Horváth, Kun és Bolgár együtt van e házba' S szemem mégis szép egyetértést lát. Mikor Szabó, Kovács és Asztalos, Molnár, Varga, Hegedűs és Kulcsár Békében ülnek közös asztalhoz S irigységet szivéből mind kizár. Mikor Kis és Nagy, Polgár és Béres A Hajdúval is szépen megférnek, Farkas nem éhes, Bittó nem véres, S a P a i z s ellenáll a Hüvös-Szélnek. Mikor annak, ki Kormos, Fekete, A kedves Garam im itten vagyon; Mikor gyönyörrel csügg Ádám szeme Mezey Rósán, büszke Havaso n. S habár itt van közelben a Nyers, Vég, Csoók feledtessen el jövőt velünk. Ki tudja ily plénum lehet-e még ? Ki tudja : esztendőre hol leszünk ? ! Ragadjuk kézbe ezt a serleget, Vigan koeintva űzzünk bánatot. Gondot és bút látunk még eleget : Töltsük hát jól el ezt az egy napot. Női parlamenti tudósítók. Az angol alsóház egyik utóbbi ülésén megjelent egy hölgy a hírlapírók karzatán, ki mint egy, a nők politikai és társadalmi egyenjogúsításáért küzdő lap tudósítója mutatta be magát. A szolga, ki először látott a hírlapírók karzatán nőt, nem engedte meg neki a benmaradást, a ház elnöke pedig, kinek közbelépését kérte a hölgy, kijelentette, hogy ő ezen még eddig elő nem fordult esetben nem hozhat határozatot. A legközelebbi ülésen Bradlaugh képviselő interpellálta az elnököt ez ügyben, mire azt a feleletet kapta, hogy ámbár a házszabályok nem tiltják hölgyeknek a belépést a hírlapírók karzatára, mindazáltal az eddigi gyakorlat igazolja a n">i tudósítók kizárását és ő, az elnök, nem érzi magát feljogosítva ily ügyben, mely könnyen kellemetlen következményekre vezetne, a ház határozott beleegyezése nélkül dönteni. Ezzel az ügy el lett intézve. Minden színházra nézve fontos elvi határozatot hozott a napokban a berlini törvényszék azon kérdésben, hogy köteles-e a színész az igazgató kívánságára idegen név alatt játszani. Beaurepére színész keresetet indított a Victoria-szinház igazgatói Claudius L. és dr. Litaschy ellen szerződése lejártáig járó illetményének megfizetése iránt. Panaszos szerződtetve volt a Victoria-szinházhoz, melynek igazgatója dr. Litaschy »Stanley Afrikában« című darabban a főszerepet játszotta. November 4-én dr. Litaschynak hirtelen el kellett utaznia és Beaurepére-t szólitá föl, hogy azon estén »Stanley« szerepét játsza. Hajlandónak is nyilatkozott erre, mikor azonban megtudta, hogy dr. Litaschy neve alatt kellene föllépnie, elutasította a megbízást és Hock főrendező volt kénytelen átvenni a szerepet. Három nap múlva elbocsáttatott Beaurepére; mivel azonban szerződése csak május 1-én jár le, a bíróság segélyéhez folyamodott. A törvényszék alpereseket elmarasztalta felperesnek 1890. május l-ig járó illetménye megfizetésében. Vadnak tiltott időben való vásárlása miatt csak az büntethető, kinél a szóban forgó vad találtatott. Ily ügyben intézkedett a belügynunister X. város közönségéhez 1889. évi 7033/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának folyó évi július hó 15 én 9098. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet büntetés mérvére vonatkozó részének megváltoztatásával, Z. G. kisegítő korcsmáros és S. L. számadó korcsmáros ottani lakosok, őznek tiltott időben történt vásárlása miatt az 1883. évi XX. t.-c. 31. §-a alapján 5—5 frt pénzbüntetésben marasztaltattak el, az elmarasztaltak felebbezése folytán felülvizsgáltatván ; tekintettel arra, hogy az idézett szkasz alapján az büntetendő, a ki tiltott időben hasznos vadat lő, árul vagy vesz, ha a vad nála találtatik, vádlottaknál pedig a kérdéses vad — az iratok tanúsága szerint — meg nem találtatott, a terhökre rótt kihágás vádja s következményei alól felmentetnek. A szülők mikor tagadhatják meg beleegyezésüket a íryermek által kötendő házasságtól ? Í gy fiatal ember pert indított szülei ellen házassági engedély megtagadása miatt. A frankfurti bíróság azon kérdést intézte a szülőkhöz, mi okból tagadják meg az engedélyt. A szülök erre kijelentették, hogy ugy a leány, mint annak családja ellen kifogást nem emelhetnek, csak azért vannak a kötendő házasság ellen, mert felperes keresztény, a leány pedig zsidó. A bíróság erre kimondotta, hogy a valláskülönbség nem olyan ok, mely miatt a szülők részéről a házassághozi beleegyezés megtagadható lenne. Holttest eltemetésének a lelkész részéről való megtagadása az 1876. évi XIV. t.-cikkben foglalt és az 1879. évi XL. t.-cikk 123. §-a szerint büntetendő intézkedésekbe ütköző kihágást képez. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek 1889. évi 2,430/kih. szám alatt kelt következő rendeletében: A vármegye alispánjának 1886. évi október hó 20-án 3,508. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a k—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. M. x —i görögkeleti lelkész egy gyermekhulla eltemetésének megtagadása miatt az 1876. évi XIV. t.-c. 115. és 7. §-ai alapján 100 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá 5 frt 50 kr. eljárási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva azon változtatással hagyatik helyben, hogy panaszlott cselekménye az 1879. évi XL. t.-cikk 123. §-ába ütköző kihágásnak minősittetik s ennélfogva a büntetés ugyanezen törvényszakasz alapján az 1887 : VIII. t.-cikk 2. §-ában meghatározott célra fordítandó 50 frtban, behajthatlanság esetére 5 napi elzárásban állapittatik meg s tartozik elmarasztalt az esetleg felmerülendő tartási költségeket is viselni. Mert panaszlott az által, hogy a szóban levő hulla eltemetését megtagadta, a holttest eltemetésére vonatkozólag az 1876. évi XIV. t.-cikkben foglalt intézkedéseket szegvén meg, ezen cselekménye az 1879. évi XL. t.-cikk 123. §-ába ütköző kihágást képez. A nagyváradi és biharinegyei rabsegélyző egylet 1889. évi jelentését vettük. Az egyleti vagyon 1890. év január 1-én 11,850 frt 01 krra rúgott. Az egylet elnöke Beliczay Ferenc nagyváradi tszéki elnök, titkára K. Nagy Sándor ugyanottani tszéki biró. Nagyon örvendetes volna, ha ezen humánus egylet vidéki városainkban mindinkább elterjedne. Kötelezhető-e a nazarénus eskü letételére ? A kir. Curia egy büntető ügy kapcsán kimondta, hogy miután az 1877 : XXII. t.-c. az eskü helyett a fogadalmat is elismeri az esküvel egyenlő hatású bizonyító eszköznek, ezt pedig a törvényhozásnak általános érvényességű elvi kijelentésének kell tekinteni, bármely ügyben mellőzhető az eskü kivétele és pótolható a fogadalommal, ha az esküre kötelezett, vallási okokból vonakodik az esküt letenni. A közös hadsereg tiszteinek szenvedő váltóképessége. Tudvalevő, hogy egy 1852. évi július 3-án kibocsátott osztr. császári rendelet értelmében (az akkor még császári) hadsereg összes combattansai nem birnak szenvedő váltóképességgel. Az 1876. évi magyar váltótörvény nem ismeri a váltóképesség e megszorítását. Most azonban az osztrák legfőbb törvényszék a két alsóbiróság határozatának helybenhagyásával, egy nagyfontosságú határozatot hozott. Kimondta ugyanis, hogy ama császári rendelet a hadsereg fegyelmére vonatkozván, annak minden tagjára hatásos. Azon körülmény tehát, hogy az alperes tiszt magyar állampolgár, figyelembe nem jöhet, mert a hadsereg belső életére vonatkozó szabályok nemcsak annak osztrák és magyar honosságú tagjaira, hanem bármely állam polgáraira kiterjednek, ha a cs. és kir. közös hadseregben szolgálnak, annál inkább, mert a fennérintett rendelet nem vonatkozik a polgári viszonyokra, hanem a katonai szolgálatra. (1890. január 28., 127. sz. a.) A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1889. évi március hóban. I. B e é r k e z e 11: Polgári 952, váltóstb. 201, úrbéri 16, büntető 1,300, fegyelmi 58, összesen 2,527. — II. E 1 i n t é z t e t e 11: Polgári 927, váltó 182, úrbéri 18, büntető 1,378, fegyelmi 68 ; összesen 2,572. — III. Hátralék 1890. március 31-én: Polgári 3,865, váltó 605, úrbéri 28, büntető 2,830, fegyelmi 54; össze-sen 7,382. A budapesti Kir. keresk. és váltótörvényszék ügy kimutat tisa 1890. évi március havában. Érkezett 6,358, mult havi hátralék 904, volt elintézendő 7,262. Elintéztetett: ülésben (ülés tartatott 35) 5,474, ülésen kivül 1,179, összesen 6,653, maradt hátralék 609. Az ülésben előadatott 5,474 drb. közt volt : 1. per 342, 2. sürgős ügy (végr. bizt,) 1,213, 3. rendes ügy 3,898. Az elintézett 342 drb. per között volt: 1. kereskedelmi per 205, 2. váltóper 134, 3. csödper 3 A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: 1. érdemleges Ítélettel 119, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 168, 3. meg nem jelenés indokából 55, csőd nyittatott 2, megszüntetteteU 0. Felsőbb bíróságoktól érkezett, 138 drb., ezek közt volt: 1. helybenhagyó 71, 2. megváltoztató 28, 3.' feloldó 9, 4. rendelvény és elállás 3, 5. curiai határozat 27.