A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 14. szám - Illetéki mizériák

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 14. számához. Budapest, 1890. április 6-án. Köztörvényi ügyekben. Ingatlanság birtokbavétele iráut indított perben, ha alperes a kitűzött tárgjalásra nem jelenik meg, még akkor is hely adandó felperes kérelmének, ha telekkvi kivonattal nem is Igazolta az illető ingatlan iránt tulajdonos voltát. A komáromi kir. törvényszék (1887. évi szeptember hó 7-én 4,480 p 1887.): Budán Pál ügyvéd által képviselt P. János felperesnek M. Raehel, M. Julianna és M. Mihály alperesek elleni ingatlanság birtokbaadása iránti perében itélt : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetéhez a kereset tárgyát képező ingatlanságra vonatkozó telekkönyvi hiteles másolatot be nem csatolván, nem igazolta, hogy a kereseti ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa ö volna, mi okból, habár alperesek a per felvételére szabályszerű megidéztetésük dacára nem jelentek meg, netalán harmadik személyek jogainak sérelmére marasztaló Ítéletet hozni nem lehetvén, felperes keresetével elutasítandó volt. V budapesti kir. ítélő tábla (1889. évi február hó 9-én, 3,805/p. 89.): Az első bíróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Helybenhagyandó volt a felebbezett ítélet annak indokaiból, különösen pedig azért, mert felperes birtokkeresetének az a jogalapja, hogy ö az ingatlanok tulajdonosa ebben az esetben pedig neki keresetében igazolnia kellett volna tulajdonosi minőségét a vonatkozó telekkönyvi másolatnak becsatolásával. A magyar kir. Curia (1890. február 4-én, 4,367/p. 1888.): Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik és alperesek arra köteleztetnek, hogy a 4,169. számú telekkjegyzökönyvben 1,353. hrsz. a. foglalt szőlőt felperesnek tényleges birtokába bocsássák, továbbá, hogy elvont haszon fejében 1881. évtől 1886. évig terjedő 6 évre évi 1Ó0 frttal számítva összesen 600 frt összeget felperesnek fizessenek meg. Indokok: Az 1868. évi L1V. t.-c. 111. §-a határozottan rendeli, hogy az esetben, ha alperes a per felvételére (illetve az ellenirat beadására) kitűzött határnapon meg nem jelenik, a keresetben felhozott tények és állitások, a mennyiben azok (mint jelen esetben is) felperesnek saját bizonyítékai által meg nem cáfoltainak, valóknak tartassanak s alperes a felperesi kérelemhez képest elmarasztaltassak; mihez képest a felperes tulajdoni joga e perben akkor sem lenne igazolatlannak tekinthető, ha a keresethez A) a. csatolt telekkönyvi végzés által, melylvel a kérdéses szőlőre nézve a tulajdonjog a felperes javára bekebeleztetett, bizonyítva nem volna, hogy eme szőlőnek felperes a tulajdonosa, s mert végre alperes meg nem jelenése következtében az a kereseti állítás is beismertnek volt tekintendő, hogy a ;kereset tárgyát képező szőlő 100 frton felül hoz jövedelmet. Fs minthogy az ítélet kötelező ereje csupán a perben álló felekre terjed ki: a marasztalás által nincsen sértve más perben nem álló harmadik személyek érdeke sem. «» Korcsmáltatási jog ingóság, ennélfogva zárlat alá vételét nem a kir. törvényszéknél, hanem a kir. járásbíróságnál kell kérelmezni. A szabadkai kir. törvényszék : Felperest zárlat elrendelése iránti kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes az adásvételi jogügylet létrejöttét s ebből folyólag a kérdéses korcsma-regáljoghozi igényét az általa becsatolt okmányokkal nem bizonyítván, de különösen ki nem mutatván azt, hogy a zárlat alkalmazása nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve volna, mert felperes alperesnek azon a tárgyalás során tett előadását, hogy neki Pacséron 125 katastralis hold földje, Zentán pedig egy lakháza van, tagadásba nem vette, ezen vagyon pedig felperesnek pernyertessége esetén is, a menynyiben a per tárgya időközben harmadik személyre történhető átruházás által elenyésznék is, teljes kártalanítására elégséges fedezetül szolgál; minthogy tehát ily körülmények közt az 1881. I évi LX. t.-c. 237. §-ának a) pontjára alapított kérelem a csatolt bizonyítékokkal támogatást nem nyer : kellett felperest zárlat elredelése iránti kérelmével elutasitani. (1887. évi július hó 30-án I 8,406. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A neheztelt elsőbirósági végzést az azt megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-ának a) és b) pontja alapján hivatalból megsemmisíti s a zárlati kérvényt az azt benyújtónak visszaadatni rendeli; mert a zárt kérő maga a zár alá vétetni kívánt korcsmáltatási jogot zárlati kérvényében ingóság természetével bírónak jelentvén ki, oly esetben pedig, midőn a zárlat tárgya ingó vagyont képez, a zárlati kérelem feletti intézkedés a végrehajtási törvény 238. §-a második bekezdésében foglalt rendelkezéshez , képest a zárlat foganatosítására hivatott járásbíróság hatásköréhez 1 tartozván s ettől eltérésnek helye nem lévén, a kir. törvényszék az 1881. évi LI. t.-c. 39. §-ának a) és b) pontjába ütköző, hivatalból is figyelembe veendő semmiséget követett el az által, hogy az ingó vagyonra irányult zárlati kérvényt elfogadta, tárgyalta s ér; demileg is eldöntötte, a helyett, hogy azt, mint hatásköréhez nem tartozót, az azt benyújtónak további intézkedés nélkül visszaadta volna. (1888. április 9-én, 1887. évi 40,949. sz.) A m. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasitatJ tátik. Mert végrehajtási ügyekben, melyekhez a zárlati ügy is sorolandó, a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak csakis az 1881. évi LX. t.-cikkben különösen megjelölt esetekben van helye; a másodbiróság neheztelt végzése azonban ezek közé nem tartozik. (1890. február 6-án, 545. sz) A férjhezmenetel alkalmával a szülök által leánygyermekeik i nek adott ingók, az ellenkezőnek bizonyítása hiányában, hozoi mánynak tekintendők. iMagy. kir. Curia 1890. január 30. 2,012.) A törvényhatóság tisztviselőinek tényeiért s az ezek által okozott károkért, a kir. kincstár felelősséggel s kártérítéssel nem tartozik. (M. lcir. Curia 1890. január 8-án 5,992. sz. a.) Ellátásért, ha azért előzetes díj kikötve nem volt, fizetés nem követelhető, különösen rokonok közt, mintán ily esetben nem fizetés melletti ellátás föltételezhető. A nagyenyedi kir. járásbíróság Í1888. dec. 26. 2,985.): Dr. K. R. János felperesnek Bíró Miklós ügyvéd által védett özv. R. Lajosné szül. K. R. Gizella alperes elleni 438 frt iránti perében itélt: Alperes köteles 279 frt tartásdíjt s jár. megfizetni. Indokok: alperes nem vonta kétségbe, hogy az 1872. évi október 12-ig egy kis fiúval és egy cselédjével együtt 20 hónapig, 1873. évi október 12-étöl kis fia elhalálozása következtében 1874. évi április végéig, vagyis 61/2 hónapig egyedül felperesnek gyulafehérvári lakásán lakott és hogy a lakáson kívül fűtés, világítás és élelmezésben részesült. Ennélfogva mivel maga alperes sem állítja, hogy ezen idő alatti tartásért felperesnek valamit fizetett volna, tekintve, hogy felperes a tartási költségek megfizetését követeli, azoknak megfizetésére alperest kötelezni kellett. A tartási költségek összegének megállapítása a szakértők véleményén alapszik. Minthogy pedig a szakértők azon időre járó tartást, midőn alperes kis fiával és egy cselédjével tartózkodott felperesnél, hónaponkiut 12 frtban állapítják meg, tehát 20 hónapra 210 frtot, azon időre járó tartásdíjt pedig, mely ideig alperes csak egyedül volt felperesnél, havonkint 6 frtban határozván meg a szakértők, ezen 6'/2 hónapra eső tartási költség összege tehát 39 frt és e szerint az egész időre eső tartási költség 279 frtot tesz ki. A kereseti követelés további részével, minthogy az megállapítva nem lett, felperes elutasítandó volt. Alperesnek azon állítása, hogy ő felperesnél a közös édesanyával együtt lakott és az ő költségét az anya fedezte, sőt hogy ö vezette volna felperesnek háztartását, mint nem igazoltak, tekintetbe nem voltak vehetők. Ennek ellenkezőjét bizonyítják a kihallgatott tanuk K. Jánosné és M. Lászlóné