A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 14. szám - Fontos-e a pénzügyi jog s azzal rokonjogi tudományok tanítása?
Kilencedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1890. április 6. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ uiim mm únmm, A mm ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél > 3 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Fontos-e a pénzügyi jog s azzal rokonjogi tudományok tanítása? Irta: Vörös s Sándor, kir. pénzügyminiszteri osztálytanácsos. — Az 1877. évi XXII. t.-c. 78. §-a alapján beadott panaszok elintézésének illetékességéről. Irta : Polgár József, vámos-mikolai járásbii ó. — A »budapesti ügyvédi kamara* és a sbudapesti ügyvédi kör*. Irta : KonkolyT h e g e József, budapesti ügyvéd. — Felebbvitel a sommás eljárásán. Irta : K ö 1 1 ő Ignác, kir. jbsági aljegyző Csík-Szent-Mártonban. — Nyilt kérdések és feleletek. (Az örökösödési jogból. I. Irta: Jakab Géza, budapesti kir. közjegyzőhelyettes. — II. Irta : dr. Rohrbacher Miklós Budapesten.) — Sérelem. (Illetéki mizériák. Irta: dr. Stefanovics Milos, pozsonyi ügyvéd.) — Irodalom. (Vélemény Plósz Sándor törvényjavaslatára a »Fölebbvitelröl a sommás eljárásba n«. Irta : dr. Herczegh Mihály, egyetemi jogtanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: A sKlucSÍk«. Irta: Trencséni Csák. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny c-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től új előfizetést, nyitottunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük mult végével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 írt Egész évre 6 frt. A »Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. kcr. Rudolf-rakpart 3. sz. A »*Iog törvénytúvu« i88(). évfolyamának tisztelt előfizetőijeién számunkhoz mellékelve 7<eszik az i88g. évi igazságügyministeri rendeletek iS-ik befejező ivét (2óg — 28o. lap), tartalomjegyzékét, címlapját és a Curia és pénzügyi közigazgatási bíróság teljes üléseiben az I88Q. év folyamán hozott döntvényeit, mely csatolmányokkal mult évi illetményük teljesen befejezve van. Az I8QO. évi törvényekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes folyam előfizetési ára 2 frt. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Fontos-e a pénzügyi jog s azzal rokonjogi tudományok tanítása ? Irta: VORŐSS SÁNDOR, kir. pénzügyministeri osztálytanácsos. A » Budapesti Hirlap« m. évi 339. számában »A jogtanitás reformja« című vezércikkében felette figyelemre méltólag szól a jogtanitás jelenlegi állapotához hazánkban. Felhozza, hogy »egy kisebb jogászi kör már hetek óta tárgyalja és vitatja közállapotaink javításának egyik legjelentékenyebb kérdését: a jogtanitás reformját*:. De a nagyközönség nem vesz tudomást a jogászok eme működéséről »és legtöbben bizonyára még ma is közönynyel Lapunk mai száma teszik félre az oly cikket, mely a jogtanitással, mint kizárólag a jogászokat érdeklő tárgygyal foglakozik« ; pedig szerinte ezek csak rövidlátást s tájékozatlanságot tanúsítanak, mert »hisz ma már mindenki az igazságszolgáltatás reformját, a közigazgatás javítását, a bírói és ügyvédi kar színvonalának emelését sürgeti«. De mondja tovább, imiként érhetjük el ezt, ha nincs meg hozzá a szükséges ember-anyag, ha nincsenek tudományosan képzett, hivatásuk magaslatán álló jogászaink, kik közül a birói és ügyvédi kart s általában a közhatalom kezelőit toborzani és kiegészíteni lehetne, s honnan vegyük a közszükség igényeinek megfelelő elméleti és gyakorlati jogászokat, ha a jogtanitás érvényben lévő rendszere manapság nem képes ilyeneket produkálni«. »Már pedig a tény az, hogy alkotmányos életünk fellendülése óta az iskolából kikerült jogász-nemzedék nem elégíti ki a jogállam fokozottabb igényeit, nem képes kellő színvonalon fentartani az időközben életbelépett jogi intézményeket, melyeknek sorsa az ő kezükbe van letéve. A független állami bíróságok megerősödését, az ügyvédi kar regenerálását mindenki az újabb jogász-nemzedéktől várta, s ez a nemzedék immár ott van a működés terén, de a várt javulás helyett még mindig hanyatlást észlelhetünk.* Előadja tovább a jelzett cikk, hogy a jogász-gyülések behatóan foglalkoznak e fontos kérdéssel és hogy »P 1 o s z Sándor, ki nemcsak a tanszéken tölti be méltóan hivatását, hanem ő, mint reformer is meg tudta jelölni a helyes utat, melyen a mai rendszer posványából kigázolni lehet*. Plósz Sándor szerint ugyanis »a magyar jogásznak első sorban a magyar magánjogot, a büntető jogot és eljárást és a per jogot kell tudnia. Ezek mellett a római jognak is nagyfontosságot tulajdonit, mert az tanit meg jogászilag gondolkozni s abban ismerhet meg a tanuló egy teljesen bevégzett jogrendszert; ellenben az észjog, a politika, a nemzetgazdaság és pénzügytan, a statistika s részben az európai jogtörténet és az egyházjog forrásai csak feleslegesen megterhelik a tanuló elméjét, a nélkül, hogy eme tárgyaknak, mint jogász valaha positiv hasznát vehetné*. S ezekből azt a következtetést vonja a jelzett cikk, hogy »csak ilyen tanítási rendszer mellett lehetne jó és életképes jogász-nemzedéket nevelni, mert ez a rendszer a tanárnak és tanulónak egyaránt megnyitná a tért, a melyen hivatását mindegyik betöltheti*. Sajnos, el kell ismernünk, hogy a jogtanitás reformjának sok iránybani változtatása jogász-nemzedékünk képzése céljából szükséges; nem is célunk itt a jogász-gyüléseknek e részben elfoglalt álláspontját, melyet magunkévá teszünk, legkevésbé is ellenvéleménynyel érinteni, s a jelzett cikknek idézett részeiben mondottakkal is nagyobbrészt egyetértünk; bár ifjabb jogász-nemzedékünknek, a hozzá kötött követelmények színvonalán annyira alól állását általában el nem ismerhetjük, s így, a midőn kijelentjük, hogy nézetünk szerint kitűnő jogászaink, kikben nem szűkölködünk, azt a magaslatot, 14 oldalra terjed.
