A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - Elrendelendő-e a németországi bíróság ítélete alapján a hazai bíróságok által végrehajtás?

A JOG. Az 1885. február hó 2U-án kézbesített kereset csak akkor volna szabályszerűen kézbesített perbeidéző okiratnak tekintendő, ha alperes részére február hó 20-tól számítva a tárgyalásig fen maradt volna a kereskedelmi eljárásunk 15. §-a szerint biztosított 15 napi időköz és ha a végrehajtás alapjául szolgáló ítélet csak ugyan az azon határnapon tartott tárgyalás eredménye volta, melyre alperes szabályszerűen megidéztetett. Az 1885. évi február ho 20-án kézbesített végzéssel a tárgyalás március hó 9-re, tehát csak 17- k napjára tűzetvén, a kézbesítést szabályszerűnek venni nem lehet. De azért sem szabályszerű a kézbesítés, mert a végrehajtás alapjául szolgáló határozat csak az 1885. évi július hó 6-án tartott tárgyalás eredménye, mely tárgyalásra alperes kézbesítés utján épen nem és csakis hirdetményileg idéztetett. Nyilt kérdések és feleletek. Haszonbérlő és zárlat. (Felelet a »Jog€ II. számában közölt nyilt kérdésre.) Ahhoz, véleményem szerint, kétség nem férhet, hogy a haszonbérlőnek nemcsak a zártszenvedett bérbeadó ellen van kártérítési joga, melynek érvényesítése az ily esetekben legtöbbször gyakorlati eredményre vagyon hiáuyában amúgy sem vezethet, hanem hogy közvetlenül a zárt kérő ellen érvényesítheti a haszonbérletből származó jogait. Mert ha a végr. törv. 181. §-a szerint végrehajtási árverés esetén is a haszonbérlő csak a gazdasági év végével tartozik a használati jogot az árverési vevőnek átbocsátani: ily terjedelmű jog kell, hogy a haszonbérlőt annál inkább megillesse a csak biztosítási intézkedés jellegével bíró zárlat esetében. A kérdés tehát csak az, hogy minő jogorvoslat illeti haszonbérlöt a zárt kérő ellen? Sommás visszahelyezésnek helye nem lehet, mert a zárlatot az erre illetékes biróság rendelvén el, jogtalan birlokháboritás lenn nem forog. Helyesen utasította el a biróság az előterjesztést is, mert ebben csak a bírói kiküldött szabálytalan eljárása képezheti panasz tárgyát: a fenforgó esetben pedig a sérelem nem a zárlat mikénti foganatosításában, hanem annak foganatosításában általában rejlik. Azért a gyakorlatban rendszerint igénykeresettel él a haszonbérlő és tudtommal többnyire sikerrel. Igaz ugyan, hogy a kir. Curia kimondotta, miszerint »zárlat folytán igénykeresetnek nincs helye s a zárlat által sérelmet szenvedett harmadik személy sérelme orvoslását az 1881 : LX. t.-c. 216. §-a analógiájánál fogva csak zárlatmegszüntetési vagy rendes tulajdoni per útján érvényesitheti« (1883/1,042. sz.) s a végrehajtási törvény codifikátora, Teleszky István is annak idején a »Jogtudományi Közlöny«-ben ily esetekben joghasonlatosságnál fogya az idézett 216. §. alkalmazását ajánlja: agyakorlatban mindazáltal az igénykereset járja, melyet véleményem szerint a biróság az idézett curiai döntvény szempontjából is elfogadni köteles, mivel az igénykeresetben is ugy, mint a 216. §. szerinti jogorvoslatban a zár megszüntetése kéretik; mert perrendünkben elfogadott jogelv, hogy a beadvány nem a használt elnevezés, hanem tartalma sze rint bírálandó el s mert ugy az igénykereset, mint a 216. §. szerinti végrehajtás megszüntetése iránti kereset elbírálására a végrehajtást foganatosító biróság illetékes. Dr. Bálint Soma, ügyvéd Buziáson. S é r e1e m. * Egy unicum a magyar igazságszolgáltatásban.** Sz. 62/e90. jb. eln. Hivatalos jelentés arról, hogy a brassói kir. járásbíróságnál alkalmazott bírák, u. m. S k i t a Mihály járásbiró, Reich Gyula, Ungur Péter és clr. Ily és Lőrinc albirák azon egymással közölt és jelentett elhatározásra jutottak, hogy tekintettel dr. Lemén yi Miklós brassói ügyvéd tisztességtelen magaviselete által bennünk felidézett és leküzdhetlen ellenszenvre, a bíráskodásra * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos .és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ** Ezen a maga nemében egyedül álló végzést közöljük azzal, hogy bármit is tett legyen kartársunk, a biróság részéről ezt a strikolást indokolatlannak és törvénytelennek tartjuk. A biró mindenki ügyében eljárni tartozik és ha a törvény által kezébe letett fegyelmi hatalmat adott esetben az illető ügyvéd ellen használni nem tudja, ugy tegye le a birói jogart. Különben reményleni akarjuk a birói és ügyvédi kar érdekében, hogy ez ügy bővebben felvilágositlatni fog előttünk a biróság részéről is. A szerkesztőség. ugy személyes, mint az általa képviseltek peres ügyeiben érdekteleneknek és elfogulatlanoknak magukat nem tekinthetvén, ennek határozati kijelentése immár elodázhatlauul szükségessé vált. Végeztetett: Mi alólirottak a brassói m. kir. járásbiróságnál alkalmazásban álló birák u. m. Skita Mihály járásbiró, ugy Reich Gyula. Ungur Péter és dr. llyés Lőrinc aljárásbiiák ezennel határozatilag kijelentjük, miszerint dr. Lemérni Miklós brassói ügyvéd által szakadatlanul tanúsított s ugy megjelenésében, modorában, beadványaiban és ügyeiben is nyilvánuló tisztességtelenség által bennünk ellenében felkeltett ellenszenv folytán magunkat ugy általa vagy ellene személyesen folytatott, valamint képviselői minőségben folyamatba tett perekben érdekeltség nélkülieknek és elfogulatlanoknak nem tekinthetvén, ügyeiben való bíráskodásra nézve magunkat az 1868. évi Ll\. t.-> . 56. §-ának e) pontja alapján hivatatlanoknak és jogosulatlanoknak mondjuk ki. Ennek alapján é r t e s'i t j ü k dr. Lemé n y i Miklós brassói ügyvédet, miszerint jelenben még folyamatban 1 e v ö perei a brassói nagyságos törvényszéki elnök úrhoz további hivatalos intézkedés céljából áttétettek, továbbá arról, hogy jövendőbeli beadványai ezen határozatunkra hivatkozással mindaddig, mig az 18.8. évi L1V. t.-c. 57. §-a alapján a k á r h i v a t a 1 b ó 1, akár p e d i g á 11 a 1 a kezdeményezetten intézkedés nem tétetik, függőben tartatni s erről az általa képviseltek is f e 1 z e t v é g z é s i 1, e g értesíttetni rendeltetnek. Brassó, 1890. március 5-én. Skita Mihály s. k., kir. járásbíró. Reich Gyula s. k., Ungur Péter s. k , Dr. Ilyés Lörincz s. k., kir. aljárásbirák. A fenti határozat szorul-e még commentárra ? Jogásznál nem. Tárgyi tájékozásul azonban a tényállást röviden és szárazon a következőkben adjuk elő : Skita Mihály járásbirónak természete a tényállásból kiderül. Dr. Leményi Miklós ügyvéd durva bánásmódhoz szokva nincs és törvénytelen-éget nem tűr. Ennélfogva a kettő közt már rég ellentétek támadtak, melyek Skita Mihály járásbirónál személyes gyűlöletig fokozódtak. Skita Mihály járásbiró nyolc év óta üldözi dr. Leményi Miklós ügyvédet, kinek peres ügyeit rendesen magának osztja be —• mint azt a következmények bizonyították — a végett, hogy az ügyvéd és képviseltjeinek törvényellenes megkárosításával gyűlöletét kielégíthesse. Dr. Leményi Miklós ügyvéd minden egyes perben és minden tárgyalásnál elfogultság iránt már évek óta megteszi a/ illetékességi kifogást. Skita Mihály járásbiró mindannyiszor a kifogást visszautasitja, magát elfogulatlannak jelenti ki és rendesen hátrányos határozatot ho/. Dr. Leményi Miklós ügyvéd elvégre türelmet vesztve, azért, nemkülönben a brassói kir. járásbiróságnál előforduló törvénytelenségek és rendetlenségek miatt panaszt emelt Skita Mihály járásbiró ellen. Skita Mihály járásbiró a tö vényszéki elnök előtt is újból és határozottan kijelenti, hogy dr. Leményi Miklós ügyvéd iránt nem elfogult. Kevés idővel reá Skita Mihály járásbiró folyó évi március u-án dr. Leményi Miklós ügyvéddel képviseltjeinek négy peres ügyében tárgyalt, mely alkalommal éveken át alattomosan magában rejtett gyűlölete kifakadt, nyilvánosan és tanúk jelenlétében azzal fenyegette dr. Leményi Miklós ügyvédet : »megálljon, macerálni f og o m én magát!* Dr. Leményi Miklós ügyvéd erre azonnal elfogultság miatt újból megtette az illetékességi kifogást. Skita Mihály járásbiró még akkor is a kifogást visszautasította, magát elfogulatlannak jelentette ki és három Ítéletet hozott dr. Leményi Miklós ügyvéd képviseltjeinek kárára. Történt ez f. évi március hó 3-án. Skita Mihály járásbiró mégis belátva immár, hogy kifakadásánál fogva elfogulatlanságának szinét tovább fenn nem tarthatja, hogy annálfogva dr. Leményi Miklós ügyvéd tőle megszabadul s hogy öt tovább nem •macerálhatja*, valóban macchiavellistikus fogással élt. Fogta magát, t. i. Skita Mihály járásbiró és összes társbiráit rábeszélte arra, hogy dr. Leményi Miklós ügyvéd iránt ők is elfogultaknak nyilvá nitsák magukat azon célból, hogy dr. Leményi Miklós ügyvédnek az által a brassói kir. járásbiróságnál való ügyvédkedhetést egyszerűen lehetetlenné tegye. És ime, Reich Gyula, Ungur Péter és dr. ilyés Lörincz albirák főnökük iránti — mily kifejezést használjunk ? — előzékenységből, hivataluk és állásuk iránti tisztelelet szem elől tévesztve, Skita Mihály járásbirónak Felhívására ráállottak és magukat főnökükkel együtt a fenti határozatban dr. Leményi Miklós ügyvéd és cliensei iránt szinte hivatatlanoknak és jogosulatlanoknak mondották ki. Megjegyzendő, hogy Skita Mihály járásbiró — mint fentebb említettük — a f. évi március H-án megtartott tárgyalásoknál magát dr. Leményi Miklós ügyvéd iránt elfogulatlannak mondotta ki s három hátrányos Ítéletet hozott; továbbá, hogy dr. Leményi Miklós ügyvéd azon naptól fogva a fenti határozat kelte napjáig, azaz: március hó 5-ikéig Skita Mihály járásbiróval még csak nem is beszélt, sem beadvá-