A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 12. szám - Felebbvitel a sommás eljárásban

118 Ü j o a. a bíróság a törvény és a lehetőség korlátain belül mindent megtett és ez által ugy hiszem a bíróság senkinek jogát legkisebb mértékben is meg nem sértette. Felebbvitel a sommás eljárásban Irta : KÖLLŐ IGNÁC, kir. aljegyzG Csik-Szt.-Mártonon. Miután a sommás eljárásbani felebbvitelnek előadói tervezete napvilágot látott, ugy hiszem, az elmélet és gyakorlat jogászainak kötelessége, hogy mindenik a maga szempontjából nyilvánítsa azon meggyőződését, mely szerint tanulmány és tapasztalat alapján a tervezetből valamit hiányzani, vagy a tervezet által jogérvényben megtartott perrenddel abban valamit ellenkezni lát. A mi a tervezet előnyeit illeti, a felismerésen kívül hosszasan méltatni szükségesnek nem látom, azt a gyakorlat be fogja igazolni, de a jót jobbá, a célirányost célszerűvé tenni minden jogásznak kötelessége, ha módjában áll. A törvénytervezet átolvasása után azon meggyőződésre jutok, hogy annak életbeléptetésétől számított rövid idő alatt a felsőbb bíróságok restantiája leapad, elenyészik, de a kir. járásbiróságok és törvényszékek nyomorúságait is megelevenedni látom. M;után azonban az ezen bíróságok s illetve azok személyzetével leendő elbánásra vonatkozó tervét az igazságügyi kormánynak most még tudni nem lehet, ehez szólani igen korai volna. Csupán a jelen létszám és állapotok mellett van aggály. Annyi phasison fog még átmenni ezen tervezet, hogy nyelvét minden magyar ember — mert mindnyájunk részére terveztetett — meg fogja érteni minden §-ában, sőt hogy a zamatos magyarság fog a nyelvezetben érvényesülni, arról sem kételkedem. Az 1868. évi LIV. és 1881 : LIX. t.-cikkelyeket ezen tervezet 6. §-a által a felebbezési eljárásra is joghatályban tartja fenn, a mennyiben általa más nem rendeltetik. Kiindulási pontomat tehát a felebbezésből veszem. A felebbezés kezdetét épen ezen szándék kijelentésével veszi s megtestesül a felebbezés beadása által. Miután a tervezet imperative nem intézkedik arról, hogy az elsöbirósági ítélet ellen a felebbezés az ítéletet hozó járásbíróság, vagy a felebbezési biróság: a kir. törvényszéknél adandó-e be, csak következtetni lehet a tervezet 18. g-ából, hogy nem a jogérvényben hagyott pprts értelmében, tehát az első eljáró bírósághoz adandó be a felebbezés, a mit azért látok fontosnak, mert a tervezet 6. §-ából kiindulva, a felebbező fél a tervezet 9. §-a által engedett 30-ik napon is adhatja be felebbezését a kir. járásbírósághoz. Most már az a kérdés, hogy ha a 30 nap után érkezik innen a felebbezés a felebbezési bírósághoz, ez által elfogadandó-e az, vagy nem. Annál inkább feltűnt ezen hiány, mert ha a járásbírósághoz beadható és elfogadandó a felebbezés, akkor a jogérvényben hagyott pprts szerint az elsőbiróság a felebbezést a periratokkal felszerelten köteles a felebbezési bírósághoz terjeszteni s így nem szükséges, hogy a felebbezési tanács elnöke a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg az iratokat az elsőbíróságtól bekövetelje, mint a tervezet 18. §-a rendeli. És miután a tervezet 63. §-a a felebbezési tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérést és a 145. §. a kir. törvényszék, mint felebbezési biróság által hozott végzések elleni felfolyamodást a kir. törvényszéknél benyujtandónak mondja ki, kimondandó volna az elsöbirósági itélet ellen beadott felebbezésnek is beadási helye és pedig világosan. A tervezet 14. §. szerint »tekintet nélkül a felebbezésre, előlegesen végrehajthatók: 1. az elismerés alapján marasztaló Ítéletek, illetőleg az Ítéletnek elismerés alapján marasztaló része; 2. pénzösszegfizetésben stb. marasztaló Ítéletek és így tovább 6. p. alatt felsorolva. Itt ha tekintetbe veszszük, hogy a tervezet 9. §. szerint a felebbezési határidő 30 nap s hogy az elsőbiróság által hozott ítéletben a pprts által meghatározott összegig a fizetési kötelezettséget 8 nap alatt teljesitendőnek kell kimondani s hogy ezen idő letelte után — pl. a 9-ik napon az itélet hozataltól — kielégítési végrehajtást vezethet a jogot nyert fél és tegyük fel azt az esetet, hogy a végrehajtó eljárása ellen előterjesztéssel él a végrehajtást szenvedett, csupán azon okból, mert az itélet ellen felebbezett, vagy a 30 napi idő alatt felebbezni fog és a biróság az Ítélethozataltól számított, pl. 15-ik napon az előterjesztés felett a felek meghallgatása mellett határoz s miután a végrehajtó szabályszerűen járt el, a végrehajtási eljárást joghatályában fentartja és az előterjesztő meggyőződésből ezen határozaton megnyugszik. Az 1881 : LX. t.-c. 103. §-a alapján az Ítélethozataltól számított 25-ik napon az árverés már megtartható lesz — ingóságokról lévén szó — s a vételárból a végrehajtató kielégíttetik. A tervezet 17. §-a szerint »a felebbezési tanács i lnöke a felebbezés szóbeli tárgyalására 24 óra alatt határnapot és órát tűz. A tárgyalási határnap akként tűzendő ki, hogy a felebbezés valószínű kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben ezen időköz megrÖvidithető« és 56. §-a szerint: •>Ha a tárgyalás napján a felebbezési idő, határidő még le nem járt, a tárgyalás az ellenfél kérelmére a felebbezési határidő leteltéig elhalasztandó« stb. Most kell határozni a felebbezési bíróságnak az elsöbirósági itélet előleges végrehajthatósága felett, mert meglehet, hogy a törvényszék az elsőbiróság előtti végrehajtási eljárásról tudomással nem is bir, miután a tervezet 18. §-a szerint az elsőbiróság a per iratait vagy ezeknek szükséges másolatát vagy kivonatát visszatarthatja a felebbezési eljárás tartama alatt netán folytatandó eljáráshoz. Hogy lesz lehetséges a tervezet 57. §. 3-ik bekezdésében irt előleges végrehajthatóságnak felfüggesztése, vagy mit függeszt fel a felebbezési biróság már ekkor. Tegyük, hogy a teljes kielégítés előtt a törvényszék az elsőbiróság Ítéletének előleges végrehajthatóságát kimondja, midőn már a végrehajtás napok óta előrehaladott állapotban van, vagy az előleges végrehajthatóságot felfüggeszti. Mindkét esetben jogi anomáliát látok, mert azt mondani ki végrehajthatónak, a mi már végrehajtatott, vagy a végrehajtás utolsó stádiumában van, vagy azt mondani ki végrehajthatlannak. a minek végrehajtása már megkezdetett, vagy épen végrehajtása a befejezéshez közelit, nem egyéb, mint a birói határozatoknak nevetségessé tétele a törvény által. Igaz ugyan, hogy a tervezet 57. §-a szerint »Az előzetes végrehajthatóság kérdése kérelemre előzetesen tárgyalandó és eldöntendő.« E részben a tárgyalás elhalasztásának a megelőző (tehát az idézett 56.) §. alapján nincs helye, de ha az előleges végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérés nem a felebbezésben adandó elő, miután a 11. §. erről meg nem emlékezik és az 57. §. csak kérést emlit és ha a végrehajtás elleni előterjesztés elintézése után, tehát a felvett példa szerint a 16-ik napon adatik be az előleges végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérés, a 17-ik napon az elnök a tárgyalásra határnapot tűz ki, pl. 8 napi határidőközzel, mert igen sok esetben ennél rövidebb határidőköz előtt a kézbesítés és a vevény visszaérkezése nem is képzelheti), mégis csak a 25-ik napon, tehát a kielégítés napján tartható meg az előleges végrehajthatóság kérdése felett a tárgyalás. Mindezektől eltekintve, hogy az elsöbirósági itélet kihirdetésétől számított 8 napion belül a fél kérést adjon be a törvényszékhez ügyvéd által, a törvényszék tárgyalási napot tűzzön, tárgyaljon, határozatot hozzon, azt az elsőbiróságnak megküldje, ez a határozatot vegye s így az előleges végrehajthatóság idejekorán felfüggesztve legyen, — a legtöbb esetben phisicai lehetetlenségnek tartom. Ez a kézbesítésnek lehető leggyorsabb teljesítése esetére szól, hát ha tekintettel vagyunk a kézbesítési miseriákra, a kézbesítők kezében levő nagy hatalomra, hogy t. i. jó barátjuk vagy ellenségüknek bizonyos szolgálmányért megteszik azon szívességet, hogy napokig maguknál tartják az idézőket, vagy pedig egyszerűen reá irják a kézbesitő-ívre a kiküldés után, pl. 8—10 nappal, hogy »az idézett egyén honn nem találtatván, az idéző végzés tisztelettel visszaküldetik« stb. s lesz újra idézés, a kézbesítőnek rendreutasitása, de az elsöbirósági itélet mégis végrehajtva, mielőtt a végrehajthatóság kérdése feletti tárgyalás megtartható és abban határozat hozható volna. Hogy tehát az 57. §. dacára is a birói határozatok jogi lehetetlensége előfordulhat és elő fogna fordulni a tervezet alapján, minden gyakorlati jogász az első pillanatra felismeri, főleg ha azt is tekintetbe veszszük, hogy az elsőbiróság előtti peres eljárásban még ügyvédi kényszer nincs és hogy a felek több esetben perelnek ügyvéd nélkül a kisebb összegekért, mint ügyvéd által s hogy hosszú időig nem fognak a laicus felek az ítéletből egyebet megjegyezni, mint azt, hogy pernyertesek-e vagy vesztesek és hogy az itélet ellen melyik fél felebbezett. Utoljára is, a 30 napon belül, bármikor beadható az előleges végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérés és a biróság azt tárgyalni tartozik. Miután pedig ezen törvénytervezet az eljárás gyors voltát a lehetőségig megközelíti és a biztosítási végrehajtás megengedése