A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - Haszonbérlő és zárlat

108 a JOG, tervezet számtalan minuciosus meghatározásaival, egy ek- és csavarral bíró nyomdászati körforgó gép szer­A ezer kerék- és csavarral biró nyomdászati körforgó gép kezetével hasonlítható csak egybe. Hogy mikép fog a tervezett eljárás érvényesülni, az a jövő titka, de egyet már is ki merünk mondani, hogy az eredményt nem a szóbeliség fogja nyújtani és a hasonlatot folytatva: ez az eredmény ép oly viszonyban lesz az elsöbiróságnál elnyert ered­ményhez, mint az eredeti szedés hvonata, a körforgó gép másod­lagos öntvényének levonatához. Es most lássuk, hogy elönyösebb, rövidebb, olcsóbb és célravezetőbb lesz-e a tervezet szerinti eljátás az eddiginél? Nem lesz sem rövidebb, sem egyszerűbb, mert a tervezet szerint( a sommás ügybeni felebbezésnél a rendes eljáráshoz hasonló eljárás honosittatik meg. Mert mi egyéb volna a felebbe­zési tárgyalás előkészítése, mint a rendes perbeli pertári teendők áttétele a tszék felebbezési tanácsának jegyzőjéhez, illetve az ügyvédi irodába. Aztán a kir. tábla decentralisálása mellett lehetetlennek tartom, hogy a jelenlegi perrendszer mellett a felebbezett ügy elintézést előbb ne nyerhessen, mint a tervezet szerinti 2-szer, 3-szori 30 napok és több rendbeli 8 napok alatt. Nem szólok azokról a hosszantartó formaszerííségekről, ezek között egy csapat Írásbeliekről, melyek tömkelegén át kell hatolni, hogy az ügy felebbezési tárgyalásra kerüljön Avagy olcsóbb lesz-e? Nem, mert a félnek el kell ván­dorolni a tszéki székhelyre, ott új ügyvédet vallani, ezt újabb előleggel ellátni; fedezni az ismételhető és az újabb bizonyítási eljárásban felmerülő költségeket; az eljáró első ügyvéd kénytelen leendvén a fél azon kívánságát, hogy ő látta el ügyét a feleb­bezésben is, visszautasítani, mert az utazási költség megállapítása csak esetlegességektől fog függni. Vagy csekélyebb lesz-e a mostanirjál az a kilátásba helyezett teher is, mely a felekre azzal háramlik, a mit majd a kincstár magának bélyegilletékekben kiveszen ? De a fél jogi lelkülete sem nyerhet megnyugvást, mert tudni fogja, hogy az elsöbiróság a bizonyítást a prdts szerint eszközöltette, a nyújtott bizonyítékokat a törvényben letett szab­ványok szerint mérlegelte, holott a 2-dik folyamodású bíróság a bizonyítási eljárásban kutat, vallat és a bizonyítékokat belátása szerint mérlegeli Ez utóbbi perjogi elv a speciális jogi viszonyokra nézve, mint a csődjogban vagy az uzsora ügyekben alkalmazható, de tisztán civiljogi kérdéseknél helye nem lehet. A fél továbbá azon tudattal lesz kénytelen perbe menni, hogy a sommás biró ságnál a harc csak egy kis ütközet, mely a 2-od folyamodású bíróságnál vívandó nagy csatában dől el. Hát a tervezet szerint a jbiróságoknál megkívánt jegyzői állások rendszeresítése és a törvényszékeknél a felebbezési tanács alakítása folytán a bírói és jegyzői karban eszközlendő szaporítás nem fogja-e az igazságügyi budgetet jócskán megterhelni ? Pedig mi marad aztán a 10 táblának, midőn ezek a 2-od bíráskodás tárgyát képező ügyek 8/io részétől szabadulnak ? Végül egy dolgot kell még érintenem. A ki ismeri az ügyvédi kar szellemét, a ki tapasztalta, hogy a legjobb praxissal és a legszerényebb ügykörrel biró kartársak mily nyíltsággal, barátsággal és loyalitással találkoznak és viseltetnek egymás irányában ugy a fórumon, mint az életben, az nem fogja mond­hatni, hogy ha pro domo is, kenyéririgységből emlitem fel a következőket: Ugyanis, mig a bírósági intézményekben decentrali­sálás leszen, addig a tervezet szerint csak azon ügyvédek részesül­nének a tervezetnyujtotta előny malasztjaiban, a kik a centrumok­ban élnek és a kik a tszék területén — különben a viszonyok természetes következményeként — a váltó-, kereskedelmi, csőd­és büntetőjogi praxist, mondhatni kizárólag kezelik ; mig a magyar ügyvédi kar 7/s-ad része, mely vidéken éli szerény életét, a régi prókátor szerepére juthat. Ez nem feljajdulás, ez a jövőbe való bepillantás ! Mindent összegezve, a tervezettel kevés fog eléretni, a mivel a szóbeliség oltárára áldozni lehetne, de sok okoztatik, a mi sok tekintetben és sokfelé hátrányosan leszen érezhető. Nyilt kérdések és feleletek. Haszonbérlő ós zárlat. (Kérdés.) A telekkönyvi tulajdonos a tényleges birtokos ellen az ingat­lannak birtokbaadása iránt pert indit, ezen perben a per folyama alatt elhalt tényleges birtokos örökösei ellen a peres ingatlanra és függő termésére a zárlat elrendeltetik és 2 nappal a termés letakarása előtt a zárlat foganatosittatik. Az elhunyt birtokos az ingatlant a zárlat foganatosítása előtt egy évvel haszonbérbe adta, a haszonbérbe vevő a bérösz­szeget kifizette, az iugatlant bevetette és megmunkálta. A zárt szenvedő örökösök nem is laknak azon helyen, hol a zárlat foganatosittatik, és mindezek dacára a birói végrehajtó nem a zárlatom szenvedők, hanem a jóhiszemű haszonbérlő birtokában levő ingatlanra foganositotta a zárlatot és a haszonbérlőt kivetvén, gondnokot vezetett be, ki a termést betakarította. Én azon alapon, hogy a haszonbérlő a zárlat foganatosítása előtt szerezte a jogot és birtokban volt, ellene a zárlat el nem rendeltetett és igy a végrehajtó nem volt jogosítva őt a birtokból kivetni, annál inkább, mert a zárt szenvedő örökösök nem levén helyben, nem is vélelmezhetők birtokosoknak — előterjesztéssel éltem. A kir. Tábla elutasította azt, noha fenti tények bebizonyítva lettek, oly indokolással, hogy ezen szenvedett sérelem nem elő­terjesztés utján orvosolható. Már most az a kérdés, hogy szerezhet-e valami után orvos­lást a haszonbérlő, élhet-e esetleg sommás visszahelyezési kere­settel, vagy beperelheti-e zárlatot kérőt a termés kiadása, vagy legalább a vetőmag és a munka megtérítése iránt? Megjegyzem, hogy bérbeadó után semmiféle örökség nem maradt, és igy onnét kárpótlás nem remélhető, az igényper tekintetében pedig kimon­dotta a kir. tábla, hogy a zárlat ellen igénypernek nincs helye. Dr. Fehér Manó, ügyvéd Pécskán. S é r e1e m. * Igazságszolgáltatás a magas pénzügyi birósáirnál. A kilyéni birtokosság mult 188t>. év folytán 735 frt meg­fizetése iránt beperesitette kilyéni Dónáth Pál és kezese Mihály Jánost. De minthogy Mihály Jánosnak időközi elhalálozása folytán a kereset kézbesíthető nem volt, a hagyatéka védelmére a sepsi­szentgyörgyi kir. járásbíróság engem cselekvényi gondnokká nevezett ki, s a társalperes Dónáth Pált — személyes meghatal­mazás folytán — dr. Szász Izsák kartárs képviselte. Az alperesekre sérelmes első birói Ítélet ellen I. r. alperes képviselője felebbezést jelentett be s a teljes 5 frt felebbezési bélyeget lerót'a s hivatalbóli kötelemből kifolyólag, mint per­gondnok a II. r. alperesi hagyatékot illetőleg én is bejelentettem a felebbezést. Az első bíróságnál, miután az együttes alperesek felebbezési teljes bélyeg-illetéke amúgy is lerovatott, semmi baj nem tör­tént. Hanem a m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla egyik élelmes tiszt­viselője leletet vett fel terhemre s a brassói volt illetékkiszabási hivatal 12 frt 50 kr megfizetése iránt fizetési meghagyást küldött ki, mely ellen én a nagyszebeni pénzügyigazgatósághoz f lebbezést adtam be s kifejtettem s igazoltam bírósági okmány­nyal, hogy én pergondnok lévén ez ügyben és pedig hivatalból kinevezve, illetéket hordozni köteles nem vagyok. A nevezett pénzügyigazgatóság azonban 31,138/88. sz. a. végzésében — hogy szavaival éljek — 5 frt egyszerű és 20 frt felemelt, összesen 25 frt megfizetésére »helyesbitette« az említett fizetési meghagyást s indokolta avval, hogy »azon körülmény, hogy kérdésben forgó perben mint kinevezett ügygondnok szerepelt, a fenti bélyegilleték lerovása iránti kötelezettség alól fel nem raenti«. Ez ellen a pénzügyi bírósághoz felebbeztem s hivatkozva újból hivatalbeli pergondnokságomra, kifejtettem, hogy ha nem is volnék ez ügyben pergondnok, minthogy az együttes alpereseket illetett felebbezési 5 frt bélyegilleték az I. r. alperes részéről amúgy is lerovatott, kettős igazságtalanság van a pénzügyigazgató­sági végzésben, mert 735 írtnál nem K) frt a felebbezési bélyeg­illeték, hanem az Ítéleti 5 frt bélyégilletéknek mefelelőleg 5 frt, s mert határszéli megyében a Romániába ismeretlen helyre távo­zók és elhaltak pergonduoki képviseltetése százakra menvén, törvény és igazság szerint, mint kinevezett pergondnok ingyen munkákra nem fizethetünk rá még bélyegilletékek fejében. Es a pénzügyi bíróság 4,609/89. sz. a. Ítéletében a pénzügyigazgatóság végzését »indokainál fogva« helybenhagyta. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom