A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 9. szám - A cégbejegyzési kényszer. 1. r.

A joa, 83 meghatározása után leszármaztatás utjáu (a mint az úrbéri perben a volt jobbágy és zsellérek leszármazása a Mária Terézia-féle urbárium alapján szintén hivatalból való nyomozás utján leszármaztatott) meghatározni, hogy azon ingatlanoknak kik a jelenlegi birtokosai és mily arányban ? Ezt az érdeklett felek jegyzőkönyvi meghatározásával eszközölni, azt vélem, nem okozand sok nehézséget. A birtokosok neveinek ezen leszármaztatás utján lett meghatározása után mindjárt azon kérdés hozandó tisztába, hogy vájjon az 1848. évben egy kézben létezett jószágtest egyes alkatrészei megvásárlóinak mindegyike a földterülettel avagy beltelekkel együtt megszerezte-e egyszersmind az egész avagy csak egy bizonyos hányadát a korcsmáltatási jognak ? Mert ha esetleg egyik sem szerezte meg, avagy annak megszerzését okirattal avagy a korcsmáltatási jog szakadatlan gyakorlatának bizonyitása által egyik sem igazolja, azon esetben ezen ingatlan birtokrészre esedékes kártalanítási összeg nem az ingatlannak tényleges birtokosát, avagy birtokosait, hanem az 1848. évi tulajdonost illetőleg annak törvényes jogutódait illeti s annak, illetőleg jogutódai részesedési aránya kiszámításának kulcsául azon birtokterület ruenynyisége szolgáland, melyet 1848. évben birtokolt az illető tulajtionos vagy jogelőd. Felmerül az az eset is, hogy az italmérés kártalanítási összegének jogosult jelenlegi tulajdonosának, sem jelenleg, sem 1848. évben, sem időközben egy talpalatnyi nemesi birtoka sem volt és nincsen, mert a korcsmáltatási jognak régi tulajdonosa csak ezen jogát adta el, mig a többi müvelés alatti ingatlanait megtartotta. Véleményem szerint az ily esetben is kinyomozandó a korcsmáltatási jogot eladó volt tulajdonosnak az eladás idejében volt tényleges birtoka, ha a részesedési arány vitássá tétetett. Lényeges kérdést képez az, hogy ha a részesedési arány a birtokterületi kulcs szerint alapítandó meg, melyek azon birtokterületek, a melyek az illető jogosult fél érdekében számításba veendők? A bírói gyakorlat és az 1836. évi XII. törvénycikk rendelkezéseinek értelmében mindenik birtokosnak egész birtoka, azaz beltelkes, külső mindennemű művelés alatti legelő s erdő, nádasbeli birtoka, melyhez hozzászámítandó mindazon jobbágytelek, zsellérség, esetleg curiális, avagy censuális telkek bel- és kültelki mivelés alatti, legelő és erdőbeli jutalékának mennyisége, melyeknek az 1884. évben való haszonélvezői a korcsmáltatási jog akkori tulajdonosának telj esitették az úrbéri szolgálmányokat, minthogy az 1848. évben alkotott törvények és ezek alapján kiadott rendeletek érvénye előtt, ezen felsorolt különböző minőségű ingatlanok együtt véve képezték a földesúri, illetőleg nemesi birtoktestet. Az ezen birtoktestek mennyiségének kipuhatolásához törvényes adatokat szolgáltathatnak az úrbéri erdő, legelő, nádas elkülönítése, esetleg a birtok tagosítás iránt folytatott perben eszközölt s hitelesített felmérések s az úrbéri pernek más adatai, esetleg a maradványföldek hitelesített kimutatásai; továbbá a földtehermentesitési kártalanításra vonatkozó bevallások, melyek majdnem minden úrbéri perhez bemellékelve találtatnak. Ha a földtehermentesitési kártalanításra vonatkozó táblás kimutatások az úrbéri pernél nem léteznek és sem a megyei, sem a kir. törvényszéki irattárban feltalálhatók nem lennének, ezeknek sommás táblás kimutatása az országos földtehermentesitési pénzalap kir. igazgatóságától minden községre vonatkozólag beszerezhetők. Ha a birtokterületeknek hiteles felmérése nem létezik, avagy a mi létezik az hiányos, a miniszteri rendelet 17. §-a szerint a földadókataszterben kitüntetett térmértékek alapján számítandó ki a részesedési arány. Ez esetben kérdés merülhet fel az iránt is, vájjon a földadókataszteri adatok mily alakban szerzendők be, terjedelmében-e avagy csakis az egyes birtokosok birtokuk térmértéke összegének sommás kimutatását tartalmazó kivonatban? És vájjon ezen sommás kivonat is az egész birtoktest minden alkatrészei térmértékének terjedelmét egy összegben tartalmazza-e, avagy minden egyes mivelési ágak összegét külön-külön és azonkívül az osztályzatot is kitüntető kivonatban ? Véleményem szerint a célnak teljesen megfelel azon sommás kivonat, a mely minden egyes birtokosnak birtoka területe mennyiségét a mivelési ágak szerint elkülönített összegekben sommáson kitünteti. Az egész terjedelembeni másolatnak megszerzését nemcsak azért, mert költséges és hosszadalmas munka, hanem azért is feleslegesnek tartom, mivel a rendelet által kitűzött célnak elérésére a fentebb körülirt sommás kivonat is elegendő. Az osztályzatnak ismerete csak kivételesen válhatik szükségessé, ha t. i. az egyes birtokosoknak birtokrészei hasznavehetőség, hozzáférhetés tekintetében lényegesen eltérnek egymástól és ezen különbözőség az osztályozást megköveteli, hogy a helyes és igazságos részesedési arány megállapítható legyen. A földadó-kataszteri munkálatban a birtokrészeknek földesúri, nemesi, jobbágytelki minősége megjelölve nincsen , e hiánynak pótlása ha a cél elérésére szükséges, esetleg a hiteltelki adatok kivonatos megszerzése által eszközölhető. De pótolható a létező, de részben hiányos úrbéri perbeli adatoknak felhasználása által is. A földesúri, nemesi birtokrészek 1848-iki tulajdonosai, avagy azok jogutódai meghatározásánál szükség esetében figyelemben tartandók az ősiségi nyilt parancs rendelkezései is. Az 1871. évi Lili. t.-cikknek 47. §-a szerint az arányosítás az úrbéri birtok szabályozással egyidejűleg ugyanazon bíróság előtt, de külön perben eszközlendő. Ezen törvény intézkedése nem lévén feltétlenül kötelező az arányositási per megkezdése, az ezen törvénynek életbelépte után eszközölt birtokszabályozási perekben vajmi ritkán sikerült az eljáró bírónak a közbirtokossági korcsmáitatás összesitését és azzal egyidejűleg a részesedés aránykulcsát barátságos egyezség által létesíteni. Az arányossági per pedig még ritkában indíttatott meg s maradt a régi használat. A hol a régi különálló egyéni korcsmáitatás mindezideig fentartatott, ott azt hiszem az úrbéri per s más hasonnemű adatok beszerzésére szükség nem leend, mert ott már esetleg csak igénybejelentések tétethetnek, a melyeknek elbírálására azonban más §-ban meghatározott eljárás foganatosítandó. A fentebbiek által azt hiszem sikerült mindazon segédadatokat és bizonyítékokat megjelölni, melyek esetleg szükségesek, a fennálló törvények és szabályok értelmében az aránykulcsnak, a részesedési aránynak megállapítására. Ha itt-ott netalán téves felfogásomnak adtam volna is kifejezést, e tévedésem alkalmat nyújt az eltérő felfogásnak nyilvános megbeszélésére, a mely minden esetre az általam kitűzött célnak sikeresebb elérését fogja eredményezni. A cégbejegyzési kényszer. Irta : dr. LÖWENFELD ALBERT, budapesti ügyvéd. Kormányunknak a cégbejegyzésekre vonatkozó tüzetesebb intézkedéseit a jogász közönség már régóta várja. A kereskedelemügyi ministernek f. é. január 26-án, 2,631. sz. a. és ezzel kapcsolatban az igazságügyérnek 4,022. sz. a. kibocsátott rendeletei tehát igen jókor jöttek és egy oly szükséges elhatározásról tanúskodnak, melytől — habár az előttünk fekvő rendeletek inkább csak kísérletnek tekinthetők — fordulat a jobbra várható. Az idézett rendeletek keletkezési oka, tárgya és célja a cégbejegyzések körül törvényes szabályok és tényleges állapotok között talált visszásságok és ezeknek orvoslása. Ez utóbbi irányban a keresk. és iparkamarák berendezendő nyilvántartási könyvek segélyével a törvényszékeknek a bejegyzendő és kitörlendő cégekről a keresk. törv. 21. §-ának alkalmazására tendáló jelentéseket tegyenek; másrészt az iparhatóságok ugyané célból a kamarákkal relatióba helyezkedjenek. Az államhatalomnak felügyeleti és ellenőrzési joga az egyes iparosok és kereskedők létezése és ezen létnek mikénti nyilvánulása felett kettős okból fontos: első sorban a közhitel és jogbiztonság, másod sorban pedig a fiscalitás szempontjából. Valamint cégbejegyzés hiányában és illetve a K. t. 5. §-ának takarója alatt az adózó alany és az adótárgy a közteherviselési kötelezettség teljesítése alól jóformán kisiklik, ép ugy kisikamlik előforduló esetben a bukott kereskedő — a törvénynek helytelen alkalmazásánál fogva ugyan, de tényleg mégis — a büntető hatalom karjai közül és midőn ezen visszás helyzet állandó bajjá fajul, a kereskedői hitel és bíróságaink tekintélye egyaránt megtámadvák. Hogy a törvényhozó a keresk. törvény alkotásakor a cégbejegyzési kényszer alkalmazását miként contemplálta, annak a K. t. 21. és 22. §-aiban adott kifejezést. Egy maximalis összegű, szabadságvesztéssel nem sanctionálható pénzbirsággal sujtatik a kötelességellenes mulasztás, melynek fenforgásáról a bíróságok, keresk. és iparkamarák — mihelyt a törv. szabványok megsértéséről hivatalos tndomást nyernek — az illetékes törvényszéknek haladéktalanul jelentést tenni tartoznak. Hang a pusztában! A mondott hatóságok ritka esetekben nyernek tudomást a cégbitorlásról, ha csak a bitorlás által sértett fél maga nem panaszol, ez pedig egyenesen az illetékes törvényszékhez fordul s így a jelentéstétel elesik. Csőd esetében a be-