A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez

28 eme hiány hihetőleg ugy keletkezett, hogy az illető címzettek neki az utánvételi összeget meg nem fizették, ő pedig későbben a behajtásról megfelejtkezett. Jóllehet vádlottnak ezen védekezése ugy annál az oknál fogva, hogy a postaszabályok szerint az utánvét mellett kézbesítendő küldemények csak az átvételi összeg lefizetése után adhatók át, valamint annál az oknál fogva is, hogy vádlott azokat az egyéneket, kik állítólag az utánvételi összegeket meg nem fizették, megnevezni nem képes, kifogás alá esik; mindazonáltal tekintve, hogy vádlott szolgálatának egész ideje alatt megbízható egyénnek bizonyult, és hogy a hiány olyan időben keletkezett, midőn vádlott a postaküldemények kézbesítésével túl volt halmozva, ő pedig beteg volt olyannyira, hogy gyakran ájulás környezte, a mint hogy tényleg abban az időben az utcán össze is rogyott, és hogy M. Antal postafőnök is a vádlottnak ezen védekezését figyelembe véve, vádlott akkori beteges állapotát teljesen kizártnak nem tekintette és ebből az okból hivatalos jelentésében is a hiányt a vádlott önhibáján kivül keletkezettnek jelezte ; nemkülönben tekintve, hogy vádlottnak ama állítása, hogy ő 1885. évi február hónapban is egy könyvkereskedőtől az utánvételt be nem szedte, azt egyelőre sajátjából pótolta és hogy ezen összeg neki későbben megtéríttetett, a postakönyvben levő elismervény szerint valónak bizonyult; ezen okból éppenséggel kizártnak nem tekinthető, hogy a hiány gondatlanság, beteg állapotában vagy szabálytalan eljárás folytán keletkezett. Minthogy pedig ezzel szemben nem merült fel adat arra nézve, hogy vádlott a kérdésben forgó összeget csakugyan jogtalanul elhasználta, eltulajdonitotta, vagy eltitkolta volna és minthogy egyedül azon körülmény, hogy a pénz a vádlott kezelése alatt elveszett, még nem bizonyíték arra, hogy ez a vádlott bűnös ténykedésének az eredménye; ennélfogva vádlott bűnössége törvényszerűen bebizonyitottnak nem vehető ; miért is mindkét alsóbbfokú bíróság ítélete megváltoztatik és vádlott az ellene emelt vád és ennek következményeinek terhe alól felmentetik. (L889. október 10-én, 5,042. sz.) Az éji őr a községelöljáróság, mint az éji közcsend, ugy a személy és vagyonbiztonság érdekében felügyelni hivatott hatóság megbízásából jár el s ebbeli eljárásában külön eskületétel nélkül is hatósági közegnek tekintendő. (Magyar kir. Curia 1889. december hó 28-án. 6,264.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. iz elévülési idő ügyvéd ellen csak kártérítési keresetnek megindítása által szakitható meg. Ez esetleg magán nton tett felhívásoknak vagy megintéseknek joghatály nem tulajdonitható. Ügygondnok mulasztása. A székesfehérvári kir. járásbíróság: Alperes dr. F. S. a kereseti 300 frtból 63 frt 28 krt azon feltétellel, ha az a 9,093/87. sz. Ítéletben megnevezett 1., 2., 3. és 4. r. alperesektől megvehető nem volna, ellenben 236 frt 72 krt feltétlenül 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett köteles felperesnek megfizetni. Indokok stb. A budapesti kir. ítélő tábla : Felperest alperes elleni keresetével elutasítja. Indokok: Felperes azon okból, mert a néhai H. M. hagyatékának elintézésénél alperes F. G. ügyvéd, mint ügygondnokának állítólagos mulasztása miatt 300 frt kárt szenvedett, ezen kártérítési összeg és annak járulékai iránt indította keresetét. Minthogy azonban az iratok igazolása szerint felperes az 1884. évben a kárról már tudomással birt, keresetét azonban az 1887. évben, tehát 2 év után indította meg, nolott az 1874. évi XXXIV. t.-c. 72. §• rendelete szerint a magánfélnek a képviselőjének mulasztása által gondatlanságból okozott kár megtérítése iránti keresete elévül, ha kártéritési keresetét és illetőleg fegyelmi eljárást két év alatt meg nem indította, azon időponttól számitva, midőn a kár tudomására jutott; ezeknél fogva felperes keresete alperes kifogása folytán elévültnek tekintendő s azzal felperes elutasítandó volt. Nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt a kifogását, hogy a fegyelmi eljárás az 1886. évben intéztetett el jogérvényesen, ettől számitva pedig idejében indította meg keresetét azért, mert ama fegyelmi eljárás is a C) alatti okirat szerint nem F. G. alperes ellen indíttatott, ezzel tehát az alperes elleni kereset megindítására vonatkozólag fennálló elévülési idő megszakitottnak nem tekinthető. Nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt a kifogását sem, hogy az ő érdekei képviseletére, védelmére, alperes hivatalból rendeltetett ki azért, mert ez által alperes ügyvédnek az idézett törvénycikkben meghatározott jogai és kötelezettségei meg nem szűntek. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete felperes által felebbezett részében helybenhagyatik az abban felhozott indokoknál fogva és még azért is, mert felperes a csatolt hagyatéki iratoknál fekvő kérvény tanúsítása szerint a kérdésben forgó hagyatéki ügyben hagyományának biztosítása végett még 1884. évi november 23-án folyamodott pártfogó ügyvédnek kirendelése iránt, tehát kétségtelen, hogy panaszos károsodásáról ekkor már birt tudomással s így, midőn alperes ügyvéd ellen keresetét csak 1887. augusztus 5-én indította, az ügyvédi rdts. 72. §. szerint pedig az erre nézve 2 évre szabott elévülési határidő világosan és határozottan csak kártéritési keresetnek megindítása által szakitható meg, tehát e tekintetben az esetleg magánúton tett felhívásoknak, vagy megintéseknek joghatály nem tulajdonitható, a kir. tábla az ügyvédi rdts. 72. §-ára való vonatkozással helyesen utasította el felperest alperes ügyvéd ellen való kereseti jogának elévülése indokából. (1890. január 9-én, 5,06ó.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.380. A m. kir. államvasutak igazgatóságához szakvizsgálati határidő kitűzése végett benyújtott kérvények : bélyegkötelesek. {1889. évi 5,837. sz.) 1.381. Oly pénzügyigazgatósági határoza'ok felülbírálására, a melyek a bélyegjegynek már az okirat kiállítása után szabályellenesen történt lerovása miatt előirt egyszeres és felemelt bélyegilletékekré vonatkoznak: a m. kir. pénzügyi közig, bíróság illetékes. (r88g. évi augusztus 6-án j.6,260. sz.) 1.382. Már az ingatlan birói elárvereltetese után előirt földadószaporulat ama része, mely az árverés előtti időre esik, a vevőtől nem követelhető. (1889. évi 7,684.. sz.^ 1,183. Jegyzőkönyvek, melyekben az elhalt ügyvéd irodája részére kirendelt ügygondnok a perbíróságnál az iránt tesz előterjesztést, hogy miután az elhalt 'úgyvéd által képviselve volt peres féltől meghatalmazást nem kapott, a perben cl sem járhat: bélyegmentesek. (188Q. évi 6,215. sz-) Kivonat a „Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Sclwarcz Károly e., győri tszék, bej. márc. 10, félsz, márc. 17, csb. Eremics György, tmg. dr. Reichenfeld Zsigmond. — BrandtniT József e., budapesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 3, félsz. ápr. 19, csb. Wattay Dezső, tmg. dr. Bleyer Hugó. -- Elberger János e., szegedi tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 29, csb Zehery Lajos, tmg. Kertész József. — Brandenburg Jnlía e., budapesti tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 19, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Murányi Ármin. — Kollár József e.. b.-bányai tszék, bej. márc. 14, félsz. márc. 18, csb. Zelenka Károly, tmg. Turcsányi Ödön. — Czigler Salamon e., b -gyulai tszék, bej. márc. 15, félsz, április 9, csb. Miskovic Száva, tmg. Csánky Béla. — Barna Fábián e„ egri tszék, bej. márc. 17, félsz, április 9, csb. Kolozsváry József, tmg. Csókás István. — Brül Adolf e., kaposvári tszék, bej. márc. 28, félsz, április 11, csb. Selcz József, tmg. Beksits Gyula. — Viola József e., fiumei tszék, félsz. márc. 21, csb. Tolnai Antal. — Kindia Gregor e., temesvári tszék, bej. márc. 17, csb. Avarffy Gyula, tmg. dr. Dobrov Ede. — Brener Béla e., egri tszék, bej április 5, félsz, május 5, csb. Losonczi Farkas Kálmán, tmg. dr. Kozma Endre. — Fnchsz Jakab e. kaposvári tszék, bej ápiilis 18, félsz. máj. 28, csb. Holics Gyula, tmg. dr. Berger Samu. — Lechner Józsefné e., budapesti tszék, bej. márc. 24, félsz, április 23, csb. Hajdú Imre, tmg. Tánczos Miklós. — Crettier Sándor e., budapesti tszék, bej. márc. 27, félsz, április 26, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. idősb. Környey Ede. — Beerman Fülöp e., beregszászi tszék, bej, márc. 7, félsz, márc 18, csb. Tolvay Gyula, tmg Tar János. — Gártner Adolf e., b.-gyulai tszék, bej. márc. 31, félsz, április 26, csb. Miskovics Száva, tmg. dr. Kerényi Soma. — Sterzing Josefin e., nagyszebeni tszék, bej. április 1, félsz, április 25, csb. Jáhn József, tmg. G. Popp János. — Heintzl M. e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 24, félsz, április 10, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Král Lipót. Pályázatok: A kékesi jbságnál birói áll. febr. 22-ig. Az L-rsekujvári jbságnál aljegyzői áll. febr. 25-ig. — A nagyszebeni tszéknél II.-o d oszt. jegyzői áll. febr. 25-ig. — A győri ügyészségnél ügyészi áll. febr. 27-ig.