A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez

62 fl JOG. még egyáltalában az árvaszékek közvetlen beavatkozásának ?! Nem fölösleges meghosszabbitása-e a hagyatéki eljárás menetének az árvaszékek e bevatkozása ?! E kérdés fonalán eljutunk az árvaszékek hatáskörének vég­leges megállapításához, mely ma már annyival szükségesebb, mert a közigazgatás államosításával az árvaszékek államosítása is napi­rendre kerül. Az árvaszékek létalapja általában véve azon tételben culminál: »hogy a nem önjogú honpolgárok vagyoni és sze­mélyi viszonyai fölött örködjenek és különösen a kis­korúak vagyonát is kezeljék.« E hatáskört az 1877 : XX. t.-c. oda bővítette ki, hogy az árvaszékek hatáskörét megállapította a kiskorúak örökösödési jogainak közvetlen érvé­nyesítésére sa hol a hagyaték csupán ingókból áll, azok bírói átadására nézve is, mi által éles ellen­tétbe jutott minden jogállam egyik sarkalatos jogelvével: »hogy a közigazgatás a törvénykezéstől szorosan el­különít t e s s é k.« De hát 1877-ben Magyarország még nagyon távol állott a jogállam megvalósításától s így némileg menthető volt e nagy tévedés. Ma azonban, a midőn a magyar jogállamot megvalósítani akarjuk az egész vonalon; miilőn még magát a közigazgatást is külön bíróságok behozatalával a jogállam szín­vonalára akarjuk felemelni: ma az árvaszékek hatáskörének ezen auachronismusával végleg le kell számolnunk! Vissza kell térnünk az eredeti alapra, mely nem áll ellentétben a jogállam elveivel : »1 egyenek az államosítandó árvaszékek a nem önjogú honpolgárok vagyoni és személyi viszo­nyainak és különösen a kiskorúak vagyonának őrei, kezelő i.« A mint a lelencügy, a köz kórházak ügyei, ugy a nem önjogú honpolgárok nevelte­tése, ellátása, vagyonuk kezelése is lehetnek tisztán közigazgatási teendők! A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez. (A végrehajt, törv. 166. és 167. §-ai.) Irta : KÁLNAY LÁSZLÓ, székesfehérvári kir. tszéki jegyző. A végrehajtási törvény 166. §-a azt rendeli: »Ha a végre­hajtási zálogjog bekebelezésének elrendelésekor ugyanazon végre­hajtást szenvedő ellen, ugyanazon ingatlanra valamely más végre­hajtató követelésének behajtása céljából kielégítési végrehajtási eljárás van már folyamatban; a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekeblezését elrendelő végzésben a későbbi végrehajtató­nak a korábbi végrehajtatóhoz való csatlakozását kimondja és a csatlakozás elrendeléséről a végrehajtatót, a végrehajtást szenvedőt és a korábbi végrehajtatót végzési!eg értesiti.« A törvény e §-a tehát a csatlakozás kimondásának alapjául a már folyamatban lévő kielégítési végrehajtási eljárást feltételezi, meg nem határozza azonban közelebbről, hogy mit ért a kielégí­tési végrehajtás folyamatban léte alatt az ingatlanoknál? a végre­hajtási zálogjognak valamely végrehajtató részére már történt bekebelezését-e? vagy pedig az árverést elrendelő árverési hirdet­mény kibocsátását-e ? mert hiszen ingatlanoknál a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzés hozatalával a végrehajtási eljárás már folyamatba tétetik, a törvény ezen homályos és több­féle magyarázat és alkalmazásra vezető intézkedése pedig azt eredményezte a gyakorlati életben, hogy a törvény 166. §-a szerinti csatlakozás elrendelése tekintetében az egyes telekkönyvi hatóságoknál más és más eljárás van szokásban. Vannak telekkönyvi hatóságok, hol a 166. §. értelmében több rendbeli végrehajtási zálogjognak ugyanazon ingatlanra elrendelt bekebelezése esetén a csatlakozást egymáshoz egyáltalán el sem rendelik, hanem a 166. §. intézkedésétől egészen el­tekintve, a csatlakozást a törvény 167. §-ának 2. pontja értelmé­ben csak akkor mondják ki valamely későbbi végrehajtató érdekében valamelyik korábbi végrehajtatóhoz, ha már valamelyik korábbi végrehajtató kérvényére az árverési hirdetmény kibocsát­tatott, mely esetben póthirdetmény bocsáttatik ki és a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek a későbbi végre­hajtatónak érdekében leendő megtartása is kimondatik. Más telekkönyvi hatóság pedig, ha a 166. §. szerint több végrehajtási zálogjogot nyert hitelezőt egymáshoz már csatlakoz­tatott s ha e szerint a csatlakozás már elrendeltetett és meg­történt, a mennyiben a csatlakoztatott végrehajtatok valamelyikének kérvényére addiglan az árverési hirdetmény még ki nem bocsát­tatott, ha valamelyik csatlakoztatott végrehajtató árverést kérelmez, az összes csatlakoztatott végrehajtatok érdekében a167. §. 1. pontja értelmében együttes árverési hirdetményt bocsát ki. Szerény nézetem szerint az utóbb jelzett eljárás volna a végrehajtási törvény 166. és 167. §. 1. pontjának helyes és correct alkalmazása az esetben, ha a csatlakozás a 166. §. szerint ^ már elrendeltetett, de az árverési hirdetmény még valamely végre­hajtató érdekében ki nem bocsáttatott. A törvény 166. §-ának és a 167. §. 1-ső pontjának alkal­mazásánál azonban, vagyis midőn több végrehajtató csatlakoz­tatása esetén mindazok részére, kik ugyanazon végrehajtást szenvedők ellen, ugyanazon ingatlanokra végrehajtási zálogjoggal bírnak, a törvény határozatlan és homályos intézkedései folytán, különös figyelemmel kell lennünk a végr. törv. 144. §-ának 1-ső pontjára is, a mely szerint a végrehajtató a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzésnek a végrehajtást szenvedő részére szabályszerűen történt kézbesítése után 15 nap elteltével folyamod­hatik csak az árverés elrendeléseért; ha tehát a csatlakozás a 166. §. szerint már egymáshoz elrendeltetett és }öbb végrehajtató már egymáshoz csatlakoztatott, valamelyik csatlakoztatott végre­hajtató kérelmére, a 144. §-nak 1. pontjára való tekintettel, csakis azon végrehajtatok részére bocsátható ki a 167. §. 1. pontja szerinti együttes árverési hirdetmény, kikre nézve a 144. §. 1. pontjában kikötött 15 napi határidő már lejárt, a nélkül, hogy a végrehajtási zálogjogot bekebelező végzés ellen fel folyamodás beadatott volna; erre nézve tehát a végrehajtási iratok át­vizsgálandók és meggyőződés szerzendő arról, vájjon a végre­hajtást szenvedő részére a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzés szabályszerűen kézbesittetett-e és a kézbesítés után a 15 nap lejárt-e? mert ha ez figyelembe nem vétetnék, az esetben a végrehajtást szenvedők a végr. törv. 34. §-ának 1-ső pontja, illetve 140. §-ában körülirt felfolyamodási jogaiktól hivatal­ból fosztatnának meg és azon anomália és törvényellenes állapot állana be, hogy jóllehet a végrehajtási zálogjogot bekebelező végzés a végrehajtást szenvedőre nézve még jogerőre sem emel­kedett, már is ellene valamelyik csatlakoztatott végrehajtató javára az árverés quasi hivatalból elrendeltetnék, az árverési hirdetmény kibocsátása által, mely eljárás ellen ha jogorvoslattal élne, az esetben az egész együttes árverési eljárást be kellene szüntetni, a mi ismét azon végrehajtatókra, kik javára a végrehajtási zálog­jogot bekebelező végzés már a végrehajtást szenvedő ellen jogerős lett, lenne felette sérelmes. Figyelemmel kell lennünk továbbá a csatlakozás kérdésében a végr. törv. 138. §-ára is, mely határozottan rendeli, »ha a tkvi rendeletnek 74. §-a értelmében a végrehajtási zálogjog feltételesen kebeleztetik be, a további végrehajtási lépések függőben hagyandók addig, mig a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára be­kebeleztetik.« A tkvi rendtartás 74. §-a szerinti feltételes zálogjog be­kebelezésnél tehát a csak feltételes végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtató a végr. törv. 166. §-a szerint nem csatlakoztatandó a feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatókhoz és ennek következtébeu a csak feltételes végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatok részére a végr. törv. 167. §-ának 1. és 2. pontjában körülirt együttes árverési hirdetmény, esetleg póthirdetmény sem bocsátható ki. Az előadottaknál fogva tehát a végr. törv. 167. §-ának 1-sö pontja oda volna módosítandó, »h o g y nem valamelyik végrehajtató kérelmére«, hanem csak a feltétlen végre­hajtási zálogjogot nyert azon végrehajtatok kérelmére, kik a törvény 144. §-a szerint az árverés kérhetésére már jogosultak és a már feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert és a törvény 166. §-a szerint már csatlakoztatott végrehajtatok részére kellene csak az együttes árverési hirdetményt kibocsátani, a mennyiben ezek közül egyik vagy másik végrehajtató a kielégítési végrehajtástól való elállást be nem jelentette. A végr. törv. 167. §-ának 2. pontja továbbá, mely azt rendeli, »ha a korábbi végrehajtató érdekében az árverési hirdet­mény már kibocsáttatott, a csatlakozás elrendelésével egyidejűleg póthirdetmény bocsátandó ki, melyben a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek a későbbi végrehajtató érdekében való megtartása kimondandó*, tekintettel a végr. törv. 138. §-ára, a tkvi rdts 74. § a szerinti végrehajtási zálogjog bekebelezésénél szintén csak az esetben alkalmazható, ha a tkvi rdts. 74. §-a szerint korlátolt végrehajtási zálogjog bekebelezés feltétlenné válik, vagyis ha a végrehajtási zálogjoggal terhelt örökségi jutalék tulajdonjoga a végrehajtást szenvedő javára bekebeleztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom