A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez

62 fl JOG. még egyáltalában az árvaszékek közvetlen beavatkozásának ?! Nem fölösleges meghosszabbitása-e a hagyatéki eljárás menetének az árvaszékek e bevatkozása ?! E kérdés fonalán eljutunk az árvaszékek hatáskörének végleges megállapításához, mely ma már annyival szükségesebb, mert a közigazgatás államosításával az árvaszékek államosítása is napirendre kerül. Az árvaszékek létalapja általában véve azon tételben culminál: »hogy a nem önjogú honpolgárok vagyoni és személyi viszonyai fölött örködjenek és különösen a kiskorúak vagyonát is kezeljék.« E hatáskört az 1877 : XX. t.-c. oda bővítette ki, hogy az árvaszékek hatáskörét megállapította a kiskorúak örökösödési jogainak közvetlen érvényesítésére sa hol a hagyaték csupán ingókból áll, azok bírói átadására nézve is, mi által éles ellentétbe jutott minden jogállam egyik sarkalatos jogelvével: »hogy a közigazgatás a törvénykezéstől szorosan elkülönít t e s s é k.« De hát 1877-ben Magyarország még nagyon távol állott a jogállam megvalósításától s így némileg menthető volt e nagy tévedés. Ma azonban, a midőn a magyar jogállamot megvalósítani akarjuk az egész vonalon; miilőn még magát a közigazgatást is külön bíróságok behozatalával a jogállam színvonalára akarjuk felemelni: ma az árvaszékek hatáskörének ezen auachronismusával végleg le kell számolnunk! Vissza kell térnünk az eredeti alapra, mely nem áll ellentétben a jogállam elveivel : »1 egyenek az államosítandó árvaszékek a nem önjogú honpolgárok vagyoni és személyi viszonyainak és különösen a kiskorúak vagyonának őrei, kezelő i.« A mint a lelencügy, a köz kórházak ügyei, ugy a nem önjogú honpolgárok neveltetése, ellátása, vagyonuk kezelése is lehetnek tisztán közigazgatási teendők! A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez. (A végrehajt, törv. 166. és 167. §-ai.) Irta : KÁLNAY LÁSZLÓ, székesfehérvári kir. tszéki jegyző. A végrehajtási törvény 166. §-a azt rendeli: »Ha a végrehajtási zálogjog bekebelezésének elrendelésekor ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen, ugyanazon ingatlanra valamely más végrehajtató követelésének behajtása céljából kielégítési végrehajtási eljárás van már folyamatban; a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekeblezését elrendelő végzésben a későbbi végrehajtatónak a korábbi végrehajtatóhoz való csatlakozását kimondja és a csatlakozás elrendeléséről a végrehajtatót, a végrehajtást szenvedőt és a korábbi végrehajtatót végzési!eg értesiti.« A törvény e §-a tehát a csatlakozás kimondásának alapjául a már folyamatban lévő kielégítési végrehajtási eljárást feltételezi, meg nem határozza azonban közelebbről, hogy mit ért a kielégítési végrehajtás folyamatban léte alatt az ingatlanoknál? a végrehajtási zálogjognak valamely végrehajtató részére már történt bekebelezését-e? vagy pedig az árverést elrendelő árverési hirdetmény kibocsátását-e ? mert hiszen ingatlanoknál a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzés hozatalával a végrehajtási eljárás már folyamatba tétetik, a törvény ezen homályos és többféle magyarázat és alkalmazásra vezető intézkedése pedig azt eredményezte a gyakorlati életben, hogy a törvény 166. §-a szerinti csatlakozás elrendelése tekintetében az egyes telekkönyvi hatóságoknál más és más eljárás van szokásban. Vannak telekkönyvi hatóságok, hol a 166. §. értelmében több rendbeli végrehajtási zálogjognak ugyanazon ingatlanra elrendelt bekebelezése esetén a csatlakozást egymáshoz egyáltalán el sem rendelik, hanem a 166. §. intézkedésétől egészen eltekintve, a csatlakozást a törvény 167. §-ának 2. pontja értelmében csak akkor mondják ki valamely későbbi végrehajtató érdekében valamelyik korábbi végrehajtatóhoz, ha már valamelyik korábbi végrehajtató kérvényére az árverési hirdetmény kibocsáttatott, mely esetben póthirdetmény bocsáttatik ki és a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek a későbbi végrehajtatónak érdekében leendő megtartása is kimondatik. Más telekkönyvi hatóság pedig, ha a 166. §. szerint több végrehajtási zálogjogot nyert hitelezőt egymáshoz már csatlakoztatott s ha e szerint a csatlakozás már elrendeltetett és megtörtént, a mennyiben a csatlakoztatott végrehajtatok valamelyikének kérvényére addiglan az árverési hirdetmény még ki nem bocsáttatott, ha valamelyik csatlakoztatott végrehajtató árverést kérelmez, az összes csatlakoztatott végrehajtatok érdekében a167. §. 1. pontja értelmében együttes árverési hirdetményt bocsát ki. Szerény nézetem szerint az utóbb jelzett eljárás volna a végrehajtási törvény 166. és 167. §. 1. pontjának helyes és correct alkalmazása az esetben, ha a csatlakozás a 166. §. szerint ^ már elrendeltetett, de az árverési hirdetmény még valamely végrehajtató érdekében ki nem bocsáttatott. A törvény 166. §-ának és a 167. §. 1-ső pontjának alkalmazásánál azonban, vagyis midőn több végrehajtató csatlakoztatása esetén mindazok részére, kik ugyanazon végrehajtást szenvedők ellen, ugyanazon ingatlanokra végrehajtási zálogjoggal bírnak, a törvény határozatlan és homályos intézkedései folytán, különös figyelemmel kell lennünk a végr. törv. 144. §-ának 1-ső pontjára is, a mely szerint a végrehajtató a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzésnek a végrehajtást szenvedő részére szabályszerűen történt kézbesítése után 15 nap elteltével folyamodhatik csak az árverés elrendeléseért; ha tehát a csatlakozás a 166. §. szerint már egymáshoz elrendeltetett és }öbb végrehajtató már egymáshoz csatlakoztatott, valamelyik csatlakoztatott végrehajtató kérelmére, a 144. §-nak 1. pontjára való tekintettel, csakis azon végrehajtatok részére bocsátható ki a 167. §. 1. pontja szerinti együttes árverési hirdetmény, kikre nézve a 144. §. 1. pontjában kikötött 15 napi határidő már lejárt, a nélkül, hogy a végrehajtási zálogjogot bekebelező végzés ellen fel folyamodás beadatott volna; erre nézve tehát a végrehajtási iratok átvizsgálandók és meggyőződés szerzendő arról, vájjon a végrehajtást szenvedő részére a végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzés szabályszerűen kézbesittetett-e és a kézbesítés után a 15 nap lejárt-e? mert ha ez figyelembe nem vétetnék, az esetben a végrehajtást szenvedők a végr. törv. 34. §-ának 1-ső pontja, illetve 140. §-ában körülirt felfolyamodási jogaiktól hivatalból fosztatnának meg és azon anomália és törvényellenes állapot állana be, hogy jóllehet a végrehajtási zálogjogot bekebelező végzés a végrehajtást szenvedőre nézve még jogerőre sem emelkedett, már is ellene valamelyik csatlakoztatott végrehajtató javára az árverés quasi hivatalból elrendeltetnék, az árverési hirdetmény kibocsátása által, mely eljárás ellen ha jogorvoslattal élne, az esetben az egész együttes árverési eljárást be kellene szüntetni, a mi ismét azon végrehajtatókra, kik javára a végrehajtási zálogjogot bekebelező végzés már a végrehajtást szenvedő ellen jogerős lett, lenne felette sérelmes. Figyelemmel kell lennünk továbbá a csatlakozás kérdésében a végr. törv. 138. §-ára is, mely határozottan rendeli, »ha a tkvi rendeletnek 74. §-a értelmében a végrehajtási zálogjog feltételesen kebeleztetik be, a további végrehajtási lépések függőben hagyandók addig, mig a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára bekebeleztetik.« A tkvi rendtartás 74. §-a szerinti feltételes zálogjog bekebelezésnél tehát a csak feltételes végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtató a végr. törv. 166. §-a szerint nem csatlakoztatandó a feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatókhoz és ennek következtébeu a csak feltételes végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatok részére a végr. törv. 167. §-ának 1. és 2. pontjában körülirt együttes árverési hirdetmény, esetleg póthirdetmény sem bocsátható ki. Az előadottaknál fogva tehát a végr. törv. 167. §-ának 1-sö pontja oda volna módosítandó, »h o g y nem valamelyik végrehajtató kérelmére«, hanem csak a feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert azon végrehajtatok kérelmére, kik a törvény 144. §-a szerint az árverés kérhetésére már jogosultak és a már feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert és a törvény 166. §-a szerint már csatlakoztatott végrehajtatok részére kellene csak az együttes árverési hirdetményt kibocsátani, a mennyiben ezek közül egyik vagy másik végrehajtató a kielégítési végrehajtástól való elállást be nem jelentette. A végr. törv. 167. §-ának 2. pontja továbbá, mely azt rendeli, »ha a korábbi végrehajtató érdekében az árverési hirdetmény már kibocsáttatott, a csatlakozás elrendelésével egyidejűleg póthirdetmény bocsátandó ki, melyben a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek a későbbi végrehajtató érdekében való megtartása kimondandó*, tekintettel a végr. törv. 138. §-ára, a tkvi rdts 74. § a szerinti végrehajtási zálogjog bekebelezésénél szintén csak az esetben alkalmazható, ha a tkvi rdts. 74. §-a szerint korlátolt végrehajtási zálogjog bekebelezés feltétlenné válik, vagyis ha a végrehajtási zálogjoggal terhelt örökségi jutalék tulajdonjoga a végrehajtást szenvedő javára bekebeleztetik.