A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 33. szám - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

a JOG. 285 A méltánytalannak és igazságtalannak látszó adótételeket megszüntetem. Többeket egymás közt, progressiv adótételek által, arányosabbá alakitok. Az elveket összhangba hozom és ez által egyöntetűséget érek el. A fizetési kötelezettség sorrendjét határozottan megállapítom. Az egyetemlegességből és kezességből folyó kötelezettségeket, az elévülés kérdéseit, jogi elveken nyugvó, méltányos módon rendezem. A vagyoni kárral járó felelősséget (felemelt bélyegadó vagy jogilleték, vagy birság tekintetében) az igazság és méltányosság szerint igyekszem meghatározni; az eddigi törvények és szabályok többféle elavult és gyakorlati értékkel nem biró intézkedéseit mellőzöm; az eljárást gyorsabbá, egyszerűbbé teszem, mindazt, a mit különleges hitelviszonyaink kiraelendőnek parancsolnak, ebből a magasabb állami érdekből, a csábító fiskalitási tekintetek mellőzésével, erősebb nyomástól mentesítem. A kezelésben az igazságot és méltányosságot a szükséges szigorral és szabatossággal párosítom. A jogorvoslatok rendszerében több világosságot hozok be. A felebbezéseket korlátozom; ennek igen becses ellenértékekép pedig a p. ü. igazgatóságok eddigi judicaturájának elejtésével, a független bírósági judicaturának már az első fokon való alkalmazását, de a kincstár eddigi — úgyszólván — védtelen helyzetének javítását is javaslom és czélba veszem.« A két kötet tartalma következő : Az első kötet tartalmazza I. az általános jelentést; II. a törvényjavaslatot a bélyegadóról. A második kötet tartalmazza 111. a törvényjavaslatot a jogilletékekről; IV. a törvényjavaslatot a készpénzben fizetendő bélyeg-adó és jogilletékek kezeléséről; V. a) a törvényjavaslatot az első folyamodás ú pénzügyi bíróságokról; b) az elsőfolyamodásu pénzügyi bíróságok ügyrendje. Szerző az általános jelentésében nagy körvonalokban ismerteti a bélyeg- és illetékügy történetét és forrásait hazánkban, kiemeli azon alapelveket, melyekre munkálatát fektette, mindenütt mellékpillantásokat vetve a leghirnevesebb külföldi bélyeg- és illetéktörvényekre. Azután eltérve az eddig szokásos, sok zavarra szolgáló módtól, külön részben egymástól elválasztva szabályozza külön javaslatokban a bélyegadót, a jogilletékeket, mindenütt külön kimerítő, áttekinthető, a modern hazai jogtudomány és törvényhozásnak megfelelő mű- és szaknyelven szerkesztett díjjegyzékkel ellátva. A törvényjavaslatok intézkedéseinek könnyebb megértésére, azokat kitűnő magyarsággal és jogászilag fegyelmezett érveléssel irt magyarázó indokolás követi. A midőn még kiemeljük, hogy szerző a bélyeg- és illetékügy terén is valóságos birói Ítélkezést és eljárást annak garantiáival együtt, kíván és tervez javaslatában a pénzügyi bíróságokról az eddigi közigazgatási eljárás helyett, ugy eléggé jellemeztük e nagyjelentőségű dolgozatot, melynek alapelveit, vajha minél elébb látnók megvalósítva a bélyeg- és illetékügy terén. A nagynevű szerző pedig valóban kiérdemelte mindazok háláját, kik évek óta az ő általa hangoztatott elvek alapján látják egyedül sikeresen megváltoztathatóknak bélyeg- és illetéktörvényeinket és az eljárást a nagy közönség valódi érdekében. £{ .lila .-, ,n ,* ,í,iS^im\ Vegyesek. A tizedik magyar jogászgyülés napirendje. A magánjogból. A tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántassék-e ? Előadó : dr. Jelinek Arthur ügyvéd, országgyűlési képviselő. Véleményezők : dr. Katona Mór győri jogtanár, dr. Lányi Bertalan kir. táblai biró, dr. Schwarcz Gusztáv ügyvéd, egyetemi magántanár. A hiteltörvényekből. Első kérdés: A munkások kényszerű biztosítása a gyári üzem folytán bekövetkezhető balesetek ellen törvényhozási uton rendezendó'-e ? ha igen mily elvek szerint, nevezetesen kivánatos-e, hogy a biztositásnak ezen ága állami kezelés alá vétessék ? Előadó: Hegedűs László budapesti kir. táblai biró. Véleményező : dr. Beck Hugó budapesti ügyvéd. Második kérdés : A tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő követelések birói uton érvényesíthetők legyenek-e vagy sem, és ha igen, feltétlenül-e avagy mily megszorításokkal ? Előadó : dr. Félegyházi Ágost budapesti tőzsdei jogügyi titkár. Véleményezők: dr. Neumann Sándor budapesti ügyvéd, dr. Weinek József budapesti ügyvéd. A büntetőjogból és a bűnvádi eljárásból. Első kérdés : Az alkotandó bűnvádi eljárásban mily mérvben érvényesüljön a nyilvánosság elve az elővizsgálatban ? Előadó : Székács Ferenc a budapesti kir. törvényszék alelnöke. Véleményező: Vargha Ferenc komáromi kir. alügyész. Második kérdés : Ha a főtárgyalás bizonyitási eljárása alatt a vádbeli tényállás megváltozott, mely esetben szűnt meg a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt a vád emeltetett, illetőleg vádlottnak vád alá helyezése kimondatott ? Előadó : Dr. Fayer László budapesti egyetemi rk. tanár. Véleményező : Dr. Ba-umgarten Izidor budapesti kir. alügyész. A polgári eljárásból, birói szervezetből, stb. Első kérdés : Kivánatos-e és mily irányban a jogi szakoktatás reformja, tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsgarendszerére ? Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni és biztosítani s ha igen, mily intézmények behozatala és mily változtatások eszközlése által? Előadó: Dr. Nagy Ferenc kolozsvári egyetemi jogtanár. Véleményezők : dr. Bozóky Alajos nagyváradi jogakadémiai igazga'ó, dr. Daempf Sándor ügyvéd, volt pécsi jogakadémiai tanár. Második kérdés : A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján törvényhozási tárgyakban kibocsátott ministeri rendeletet szabad-e ujabb felhatalmazás nélkül rendeleti uton megváltoztatni ? Előadó : Beksics Gusztáv országgyűlési képviselő. Véleményezők : dr. Kiss István egri joglyceumi fanár, dr. Nagy Ernő nagyváradi jogakadémiai tanár. Harmadik kérdés : A szóbeliség elvén alapuló perrendet tartva szem előtt : 1. Kivánatos-e, hogy az egyes bíróságok (járásbíróságok) hatáskörébe tartozzék minden akár ingó, akár ingatlanra vonatkozó vagyonjogi per. melynek értéke 5000 frtot meg nem halad? 2. Kivánatos-e, hogy járásbiró^ági pereklen a királyi törvényszékek, törvényszéki perekben a kir. táblák gyakorolják a felebbezési bíráskodást és hogy ezen másodbiróságok végitéletei ellen a kir. Curiához csak valamely törvénynek nem alkalmazása, vagy helytelen alkalmazása miatt legyen felülviz-gálati kérelemnek helye ? Tagadó válasz esetében, nrkép volna az elsőfolyamodásu és a felebbvileli bíróságok hatásköre szabályozandó ? Előadó: dr Králik Lajos budapesti ügyvéd Véleményezők: Okröss Bálint budapesti kir. közjegyző, Trux Hugó budapesti kir. táblai biró. Puky Gyula kir. táblai biró, mint kisegítő biró a kir. kúriához osztatott be. Szabad az ülés. A védőügyvédek bíróságok előtt tudvalevőleg állva voltak kötelesek eddig a tanukhoz, szakértőkhöz és vádlottakhoz kérdéseket intézni, mig ellenben a vádhatóság képviselője a kérdéseket ülve intézhette a tanukhoz és szakértőkhöz. A komáromi törvényszék egy előfordult eset alkalmával, midőn a védő ülve akart maradni, határozatilag kimondta, hogy a védő állva köteles kérdéseit intézni. Az ülve való kérdezősködést a felsőbb bíróságok is eltiltották, elrendelvén, hogy a védelem állva köteles kérdéseit a hatóságok előtt intézni. Egyik komáromi ügyvéd, a ki sok lealázót látott abban, hogy mig a vád képviselője ülve intézheti kérdéseit, a védő felállni köteles, a bíróságok határozatát sem találta igaznak és méltányosnak s így történt, hogy az igazságügyministerhez fordult, a ki elrendelte, hogy a védő ülve, épen ugy, mint a vádhatóság képviselője, intézheti kérdéseit a perben szereplő tanuk és szakértőkhöz. A ministeri rendelet a napokban lön kibocsátva és igy már több helyen ülve intézhetett kérdéseket a védő, a ki a minister rendelete szerint, a bíróság mellé rendelt hivatalos személy, a kit épen azon jogok illetnek meg, mint a vádhatóság képviselőit. Ügyvédi körökben a minister rendelete nagy megelégedést keltett. A budapesti kir. itélö tábla kisegítő birái. Az igazságügy minister f. hó 2-án kiadott rendeletével a budapesti kir. ítélőtábla hátralékainak feldolgozására 26 birót hívott be elsőfolyamodású törvényszékek köréből. E birák névsora a következő Dobosfy Alajos békésgyulai, dr. Bósa Kálmán szegedi, Pilch Antal pécsi, Joannovits Döme zombori, Szabó György egri, Dualszky Gyula rózsahegyi, Kovács Béla budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki, Pap László sátoralja-újhelyi, Mérey Ottó nyitrai, Mikos Géza szegzárdi, Retel Jenő ipolysági, Molnár Géza dévai, Tóth László veszprémi, Janecskó István miskolczi, Oroszy Géza sátoralja-újhelyi, Molnár Jenő budapesti, Budai János szabadkai, dr. Hodossy Lajos pestvidéki, Zsabokrszky Eerencz pozsonyi, Vén András nagyszebeni, Sárói Szabó László kecskeméti, Bócz Alajos budapesti, dr. Sárfy Guido újvidéki, Jenny Antal budapesti. Bubla Ferencz budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki, dr. Thirring Lajos szombathelyi kir. törvényszéki birák. Kihágási ügyekben az elmarasztaltak ellen addig, mig az Ítélet jogerejűvé nem vált — semmiféle — tehát biztosítási végrehajtásnak sincs helye. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministernek T. vármegye közönségéhez 1886. évi április hó 29-én 1620. sz. a. intézett következő rendeletében: D. J. s —i gör. kath. lelkésznek közvetlenül hozzám beadott felfolyamodását, melyben nevezett a megye alispánjának folyó évi márczius hó 22-én 137. kih. sz. a. hozott s a r-i járás szolgabirájának folyó évi 28. kihszámú, folyamodó ellen kihágási ügyből kifolyólag biztosítási végre, hajtást elrendelő végzését helybenhagyó határozatát megsemmisíteni kéri, miután azt panaszló következő szám alatt hozzám szintén közvetlenül beadott kérvényével visszavonta, elintézetlenül a visszavonó kérvénynyel együtt azon megjegyzéssel küldöm meg to\ábbi szabályszerű eljárás végett a czímnek, hogy kihágási ügyekben az elmarasztaltak ellen addig, mig az itélet jogerejűvé nem vált, semmiféle végrehajtásnak helye nincs.