A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 6. szám - A magyar bünvádi eljárás tervezete. 3. [r.]

Nyolcadik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1889. február 10. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIHEK KÉPVISELETÉRE, I tó AGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÚGÍÉS/I Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — fél • 3 » negyed > 1 » 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A magyar bűnvádi eljárás tervezete. Irta: dr. M a y e r Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — Mi teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? Irta: dr. Blum Béla, kir. közjegyző Pécsett — Hogyan értelmezendő a B. T. K. 53 §-nak a pénzbüntetés átváltoztaiására vonatkozó része? Irta: Zeke Kálmán, kir. jbiró B.-Gyarmaton. — A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesítésének szabályozása. Irta : dr. Tass y Pál, kecskeméti kir. alügyész. — Nyilt kérdések és feleletek. (Egy érdekes telekkönyvi esethez. Irta :dr Kábdebó Ferenc, fogarasi kir. közjegyző.) — Sérelem. (Nagyobb gyorsaságot kérünk a módosi járásbíróságtól. Irta: dr. Szőke Károly, kir. jbiró Módoson ) — Irodalom. (Polgári törvénykezés. Irta : dr. Nagy Ferenc, egyetemi tanár Kolozsvárt. — Egyházpolitikai helyzetünk. Irta: dr. Laurán Ágoston, görög-kath. kanonok.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések — Hirdetések. TÁRCA: Végtárgyalás a jövő században. Irta: dr. Friedmann Bernát, ügyvéd Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A ,.,Toff Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellé ke ive veszik a mult éui tóruényeh 31. illetve utolsó ívét (473 —488 lap) és az összes 1888. évi törvények tartalomjegyzékét. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk V „Jog" kiadóhivatala. - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. * Irta : dr. MA VER SALAMON jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. j/ (Harmadik közlemény.) A javaslatnak, mely nem zárkózhatott el annak felismerésétől, hogy azon mérvben, melyben az ügyészség tekintélyét öregbiti, kötelességében áll annak tévedései és visszaélései ellen is ellensúlyt alkotnia, csak kettős út volt előszabva: lehetett-e a sértettet, a német büntető eljárás mintájára, arra feljogosítani, hogy a főügyészségnél sikertelenül érvényesített felfolyamodása után indítványt tehessen bírói határozatra? És határozhat-e a bíróság ily esetben a közvád emelése iránt ? Ez egyfelől ellenkeznek a vádelvvel; a bíróság vádlóvá tétetnék és az ügyészt azon természetellenes helyzetbe hozná, hogy ezen vádat meggyőződése ellenére képviselnie kellene, másfelől pedig figyelmen kívül hagyná a sértett azon jogát, hogy őnállólag és öncselekvőleg folyamodhassék a bíróhoz. A javaslat tehát 36-ik és következő §-aiban mindkét érdeket, ugy a vád monopóliumát, mint a sértett állampolgár azon jogát: minden körülmények között meghallgattatni, oly módon egyenlité és engesztelte ki, mely sem az ügyészség tekintélyén csorbát nem ejt, sem pedig a sértett szeszélyének és önkényének tért nem enged. Ha ugyanis az ügyészség meggyőződése szerint a cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg, a kir. ügyészség a vád képvise* Előbbi közlemények a »Jog« 3. és 5. számaiban. letét megtagadhatja, de köteles erről a sértett felet, illetőleg kárositottat Írásban, indokolás mellett mielőbb értesíteni. A. sértett félnek vagy a kárositottnak azonban jogában áll a vád képviseletét átvenni. Habár a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadta, vagy erről az eljárás folyamában lemondott, — a magánvád alapján megindított, illetve folytatott (subsidiarius) bűnvádi eljárás folyama alatt a közvádló teendőit mégis elvállalhatja. A közelebbi előfeltételek, — melyek mellett a sértett fél ezen subsidiarius magánvádat érvényesítheti, — keresztülvitelének módozatai, a magánvádlónak ebből folyó jogai és kötelezettségeinek összege — a javaslat IV. fejezetében teljes összefüggésben vannak kifejtve. Figyelemreméltó, hogy a sértettnek a bűnvádi eljárásba való közvetlen beavatkozásának eszméje az osztrák bűnvádi eljárástól eltekintve, mindinkább tért hódit az újabb bűnvádi eljárások tervezeteiben. így a legújabb fr ancia reformjavaslat * szerint is a vizsgáló bíró vagy a közvád indítványa, vagy a sértett magánfél panasza folytán (la plainte de la partié lésééi lép közbe. Utóbbi panasz csak akkor hatályos, ha a közvád erről a panaszos részéről értesítést nyert és ez utóbbi kijelentette, hogy mint magánfél (partié civile) fellép. így a francia kormányjavaslat, mely a képviselőház tetszését kinyerte ; ellenben a senatus tervezete szerint nem áll jogában a sértett félnek az önálló indítványtétel. Ezen tagadó elméletet D a u p h i n ismert francia jogász a senatusban következőleg törekedett indokolni: »Az állam nem tartozik az egyszerű magánszemélyeknek vizsgálóbiráival; nem kötelessége minden panaszos részére a vád sikerét biztosítani, mely vád a törvényhozás által a társadalom védelmére alkottatott s melyről képviselője, a közvádló kizárólag rendelkezhetik. Kétségkívül bizonyos veszély rejlik abban, a parquettet (vádhatóságot) bűnügyekben a vád kizáró urává tenni. Tétlenségének veszélye fölé azonban, — mely a kötelességérzet és különösen a közvélemény felügyelete által csökkentetik,— magát a köz vád hatóságának elvét kell helyeznünk, mely Franciaország becsületére válik és melynek sértetlennek kell maradnia.« A francia vádhatóság ezen illiberalis apotheosisának elmélete, valamint vádmonopoliumának kizárólagossága ellen már az igazságügyér Morlin Feuillée a képviselőháznak 1884. évi november hó 5-én tartott ülésében fordult: »Azon jog, a bíróhoz panaszszal fordulhatni, mindenkor a természetjog bizonyos nemének, majdnem közjogaink és szabadságaink egyikének tekintetett. Ez egy népszerű jog, mely a minket környező népek majdnem minden törvényhozásában benfoglaltatik és mely alakilag is létezik az új osztrák bűnvádi eljárásban. Ez tehát egy olyan jog, melyet valamennyi monarchicus kormány, még Franciaország is minden időben elismert. Ha ezen jog meg lesz semmisítve, akkor tényleg a közvád * Lásd M a y e r S. : A legújabb reformtörekvések a francia bűnvádi eljárás terén. Gerichtssaal XLI. kötet 97. és köv. 11.