A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Elévült váltó birtokosának jogai a váltókezes ellen

I 6 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe melleit megfizetésére, valamint a rabtartási költségek viselésére köteleztetik. (1888. évi október hó 12-én, 3,767: sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 44. szú ni. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ának clsó' bekezdésében megállapított bélyegmentesség kiterjed-e azokra a vétbizonyitványoki a (jiyugtatványokra), melyek az idézett töi-vénycikk 45. §. a) pontja értelmében, birtokbavezetés biztositékául, kamatozás mellett, birói letétbe helyezett értekekfelvételéről, a letevő fél által állíttatnak ki.' Az 1887. évi 13,Ő03. számhoz. Határozat. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ának clsó bekezdésében megállapított bél jenmentéssé? kiterjed azokra a vétbizonyitrányokra (nyugtatványokra) is, melyek az idézett törvénycikk 45. S-a a) pontja értelmében, birtokba vezetés biztosítékául, kamatozás mellett, bírói letétbe helyezett értékek felvételéről a letevő fél által állíttatnak ki. Indokok: A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 2. §-ának rendelkezései szerint azt. hogy bélyeg- és jogilleték, mely tárgyaktól és minő mérvben fizetendő, az idézett összeállítás kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék foglalja magában; mig viszont a 7. és 9. §-ok értelmében, melyek ugy az általános, mint a feltételes és feltétlen illetékmentességet állapítják meg. arra nézve: hogy a mentesség mely esetekben nyerhet alkalmazást, szintén az illetéki díjjegyzék rendelkezései irányadók. A jelenleg felmerült esetben az a kérdés dontendö el, vájjon ama vétbizonyitványokra (nyugtatványokra), melyeket a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 4,"). §-a a) pontja értelmében, birtokbevezetés biztositékául, kamatozás mellett, birói letétbe helyezett értékek felvételéről a letevő felek állítanak ki, az általános illetékkötelezettség kiterjed-e, vagy pedig alkalmazható-e azokra az idézett törvény 63. §-ában foglalt és az újabban közzétett illetéki díjjegyzék 61. tétele alatt felvett ama rendelkezés, melynek értelmében a kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, tervrajz, összeírás, szerződés, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány vagy nyilatkozat, határozat és felebbezés bélyegmentes ? Az illetéki díjjegyzék 67. tétel Y>) pont második bekezdése értelmében, azon esetekben, midőn oly készpénzbeli birói letétek utaltatnak ki a biróság által a jogosultaknak, melyek után a birói letétek kezelésére vonatkozó szabályrendeletek értelmében, a kincstár a jogosultak részére kamatot fizet, az ily készpénzbeli letéteknek vagy kamatainak felvételéről a jogosult felek által kiállított nyugták az illetéki díjjegyzék lfjl. tétel a) betűje alatt megállapított illeték alá esnek; ez általános rendelkezés szerint tehát a kérdéses vétbizonyitványok bélyegkötelezettsége meg van állapítva, ezzel szemben azonban a törvényhozás a kisajátítási eljárás folyamán kiállított okiratokra, a fent szószerint idézett 63. §-ban foglaltakhoz képest a bélyegmentességet biztosította. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó vétbizonyitvány, mint illetékmentes okirat, a kisajátítási törvény életbe lépte után közzétett illetéki díjjegyzék 162. tétele alatt felsorolva nincsen, de a mennyiben az idézett 6-3. törvényszakasz szerint, az illetékmentesség minden megszorítás nélkül a kisajátítási eljárás folyamán kiállított mindennemű bizonyítványra ki van terjesztve, a nyugtatvány pedig mint oly okirat, melyben valamely megbecsülhető tárgynak átvétele ismertetik el, kétségtelenül szintén bizonyítványnak tekintendő; az illetékmentességet az ilynemű nyugtatványokra nézve, annál is inkább biztosítottnak kellett tekinteni, mert a kisajátításról szóló törvény 61. §-a, mely a vagyon átruházási illetéktől való mentességről intézkedik, kivételképen, mint illetékköteles okirat, csak ama nyugtatványt emliti, mely a kisajátítás alapján fizetett kártalanítási összegek felvétele alkalmával állíttatik ki. A törvényhozásnak ez intézkedéséből tehát ónként következik, hogy a mennyiben a kisajátítási eljárás folyamán birói | letétbe helyezett összegek felvételéről a letevő fél által kiállított • vétbizonyitványok illetékkötelezettsége külön felsorolva nincs, azokat oly okiratoknak kell tekinteni, melyekre nézve a 63. §-ban biztosított általános illetékmentesség, a mint ez a fennebbi határozatban kimondatott, feltétlenül kiierjed. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1888. évi december 19-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten 1889. évi január hó 16-án tartott teljes tanácsülésében. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A részvény-társulatok gyártelepei és gyári célokra szolgáló épületei — akár adókötelesek azok akár nem — illetékegyenérték alól mentesek. (1888. évi i8j. sz.) A csődtömeggondnok személyes illetékmentessége az általa a tömeget terhelő illeték tárgyában hozott másodfokú határozat ellen intézettfelebbezésre is kiterjed, {i888.évi 283. sz.) Ha a bányatulajdonos az /izemet maga vezeti, nem igényelheti azt, hogy a fáradozásnak díja czímcn, bizonyos összeg | az adó alá eső tiszta jövedelemből levonassék. (1888. évi | IO,J2Ó. SZ.) Ha az árverés még az 188y. évi XL V. t.-e. hatályba\ lépte előtt ejtetett ugyan meg, de csak e törvényeik/: hatálybaj lépte után emelkedett jogerőre, előző birtokvál/ozJs közelsége j címéti illeték-leengedésnek helye nincsen. {1888. évi io,góg. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny».b»l. Csődök : Leboríts Jakabllé e., beregszászi tszék, bej. febr. 12, félsz. febr. 18, csb. Tolvay Gyula. tmg. Ékkel György. — Eszteffár Kajetfui c, tordai tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 26, csb. Pozsonyi Antal, tmg. dr. Bogdánffy Lajos. — líerger Márklisné e., bpesti tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 13, csb. Chira Elek, tmg. .Neskovits Döme. — Marton Gyula e., bpesti ker. és váltótszék, bej. márc. 16, félsz, április 6, csb. dr Wetzel Gyula, tmg. dr. Suhajda István. — .1. üonk e., temesvári tszék, bej. febr. 11, félsz. febr. 25, csb. Virter Antal, tmg. dr. Breuer Mór. — Springer Adolf és tsa e., dési tszék. bej. márc. 9, fels/. ápr. 1, csb. Todorffi Domonkos, tmg. Grádovits György.—Kim Johanna e., fiumei tszék, bej. márc 18, félsz. márc. Ü6, csb. Kolmarcich János, tmg. dr. Kuscher Nándor.—..Sámuel firosshiindler4* c., kassai tszék bej. febr. 22, félsz. márc. 1, csb. Teleky László, tmg. Fülöp Károly. — Fürst Manóllé e., kaposvári tszék, bej. ápr. 2, félsz. rxáj. 2, csb. Holics Gyula, tmg. Vörös János. — Strasser Dávidné e., szolnoki tszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 18, csb. Stróbl Károly, tmg. Márkus József. - Mezei IgnáCZllé e., szolnoki tszék, bej. márc. 9, félsz. márc. 27, csb. Stróbl Károly, tmg. Szőke József. — Renner József e., lőcsei tszék, bej. márc. 12, félsz. márc. 29, csb. Putz Mátyás, tmg. Lenner Kálmán. Pályázatok : A marosvásárhelyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 2-ig. — A bánffy-hunyadi jbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 2-ig. — A pécsi tszéknél birói áll. febr. 2-ig. — A n.-szt.-miklósi járásbíróságnál aljegyzői áll. febr. 2-ig. A dunaszerdahelyi jbságnál birói áll. febr. :i-ig. — A n.-kanizsai jbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 3-ig. — A z.-egerszegi tszéknél aljegyzői áll. febr. 5-ig. - A n.-kátai jbságnál aljegyzői áll. febr. 5-ig. — A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. febr. 5-ig. •— Józsefvárosi közjegyzői áll. febr. 6-ig. — A tenkei jbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 6-ig. - A beregszászi ügyészségnél alügyészi áll. febr 6-ig. — A n.-kikindai tszéknél aljegyzői áll. febr. 6-ig. — A pécsi, rimaszombati, komáromi és n.-szebebeni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 6-ig. — A szombathelyi jbságnál birói áll. febr. 7-ig. — A szilágy-csehi jbságnál aljegyzői áll. febr. 8-ig. — A szigetvári és fehértemplomi jbságoknál a 1 b i r ó i áll. febr. 8-ig. — A brassói tszéknél aljegyzői áll. febr. 8-ig. Nyomatott a „Fenti könyvnyomd«-részvény-társasáq"-nál. (Hold-uteza 7. sram.l