A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 52. szám - A törvényszékek felebbviteli hatásköre. 2. [r.]

Budapest, i88g. évi december hó 2g-én. Felebbvitel a sommás eljárásban.* Előadói tervezet a m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készítette : PLÓSZ SÁNDOR. Első cím: Felebbezés. ELSŐ FEJEZET. AItalános határozatok. 1. §. A kir. jáiásbiróságoktól felebbezett sommás perekben a telebbezési bíráskodást azon kir. törvényszék gyakorolja, melynek kerületéhez a perben első bíróságként eljárt kir. járásbíróság tartozik. 2. §. A kir. törvényszékek a telebbezési ügyet az elnökön kivül két bíróból alakult felebbezési tanácsban intézik el. , 3. §. Felebbezésnek a járásbíróság Ítéletei ellen van helye. A perorvoslatokról általában vagy a felebbezésről különösen történt lemondás — a mennyiben külön törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz — csak akkor hatályos, ha az ítélet kihirdetése után történik. A lemondás a kihirdetés alkalmával szóval kinyilvánítható és jegyzőkönyvbe veendő. A később történt lemondás csak akkor érvényes, ha az ellenféllel írásban közöltetik. 4. §. A felebbezés folytán az Ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatok is felülbírálás alá kerülnek, kivévén, ha azok ellen a törvény a perorvoslatot egyáltalán kizárja, vagy ha felfolyamodással megtámadhatók. 5. §. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása folytán hozott Ítéletek csak az alapon felebbezhetők, hogy a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn, vagy hogy az itélet a mulasztás alapján helytelenül hozatott meg. 6. §. A felebbezési eljárásra, a mennyiben a jelen törvényből más nem következik, az 1868: LIV. és 1881 : LIX. t. cikkben a sommás eljárásra nézve megállapított szabályok alkalmazandók. 7. §. A felebbezési eljárásban a feleknek magukat meghatalmazott ügyvéd által kell képviseltetniök. Ügyvéd aláírása nélkül benyújtott felebbezés és egyéb beadványok hivatalból visszautasitandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintetik. Az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ának második bekezdése a felebbezési eljárásban nem alkalmazható. A fél ügyvédjével a bíróság előtt személyesen is megjelenhet és előterjesztéseket tehet. 8. §. A felebbezési eljárás uyelve a magyar. Az ügyvédek szóbeli előadásaikban és irataikban csak a magyar nyelvet használhatják. Ha más oly személyek hallgatandók meg, kik a magyar nyelvet nem tudják, tolmács alkalmazandó. A jegyzőkönyvbe nyilatkozatok nem magyar nyelven csak a lolmács által hitelesített fordítás kapcsában és csak akkor vehetők lel, ha ezt a bíróság az ügyre nézve fontosnak véli. Tolmácsul a jegyző, vagy a biróságuak valamely az ügyben nem bíráskodó más tagja meghitelés nélkül alkalmazható. Ha ugy a bírák és a jegyző, mint a jelenlevő felek a használt nyelvben jártasak, tolmács nem alkalmazandó. MÁSODIK FEJEZET. A felebbezési tárgyalás előkészítése. 9. ij. A felebbezés határideje 30 nap. £ határidő az itélet kihirdetésétől számíttatik. A megjelenés elmulasztása alapján hozott itélet ellen a felebbezési határidő a mulasztó fél részére az ítéletnek kézbesítésétől folyik, a felebbezés azonban már az itélet kihirdetése után benyújtható. Ha a felebbezőnek több ellenfele van, a felebbezés annyi példányban nyújtandó be, hogy mindenik ellenféluek egy példány jusson. A felebbezés már egy példány benyújtásával fentartatik. A hiányzó példányok a felebbező ügyvédjének költségére hivatalból pótlandók. 11. A felebbezésnek magában kell foglalnia : 1. a bíróságnak, a feleknek és a per tárgyának megjelölését; 2. az Ítéletnek megjelölését, mely ellen a felebbezés intéztetik: * Lapunk t. olvasóinak szolgálatol vélünk tenni az által, hogy ezen fontos törvényjavaslatot egész kiterjedésében közöljük. Rendkívüli mellékletben folytatólagosan közölni fogjuk tehát azt, hogy alkalmat szolgáltassunk olvasóinknak ezen kiváló jelentőségű törvényjavaslatot megismerhetni és ihhoz hozzászólani. A szerkesztőség. 8. a felebbezés kijelentését; 4. az ellenfélnek felhivását, hogy a felebbezési tanács elnöke által kitűzött határnapon a felebbezés szóbeli tárgyalására meghatalmazott ügyvéde által a jelen törvény 59. §-ában foglalt következmények terhe mellett a felebbezési biróság előtt jelenjen meg; 5. az ellenfélnek felhivását, hogy a felebbezés kézbesítése és a tárgyalási határnap közötti idő első kétharmadában a szóbeli tárgyalás előkészítéséről ügyvéde által gondoskodjék; 6. a felebbező meghatalmazott ügyvédjének aláírását. A felek megjelölése nevük, polgári állásuk vagy foglalkoI zásuk, perbeli szereplésük és lakásuk kitételével történjék. Hasonló módon megjelölendök a telek képviselői is. Ha a felebbező a felebbezési határidő elmulasztása miatt az 1781 : LIX. t.-c. 61. és 63. §-ai értelmében igazolással akar élni, az igazolási kérelmet a felebbezésben kell előadnia. 12. §. A felebbezés egyszersmind a felebbezési tárgyalás előkészítésére is szolgáljon. Mint előkészítő iratban a felebbező nevezetesen köteles a felebbezésben kijelenteni, hogy az ítéletet egészben vagy mely részében fogja megtámadni és hogy minő kérelmet fog előterjeszteni, továbbá köteles azon új tényállításokat, nyilatkozatokat és bizonyítékokat közölni, melyeket a felebbezési tárgyaláson előadni akar. 13. §. A felebbezési határidő alatt benyújtott felebbezés a megtámadott itélet jogerőre emelkedésére és végrehajtására nézve halasztó hatálylyal bir. 14. §. Tekintet nélkül a felebbezésre, előzetesen végrehajthatók : 1. az elismerés alapján marasztaló Ítéletek, illetőleg az ítéletnek elismerés alapján marasztaló része ; 2. pénzösszeg fizetésében, vagy helyettesíthető dolgok és értékpapírok szolgáltatásában marasztaló ítéletek, ha az adós magát a teljesítésre közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezte és a kereset megalapításához szükséges egyéb összes ténykörülmények is ily okirattal bizonyittattak; 3. ítéletek, ha a marasztalás összege járulékok nélkül 100 írt készpénzt meg nem halad, vagy ha a nyertes fél a perben a marasztalás tárgya helyett a költségek nélkül 100 frtot elfogadni késznek nyilatkozott; 4. bérelt helyiségnek átadása vagy visszabocsátása iránt hozott Ítéletek ; 5. az 1881. LIX. t.-c. 13. §-ának b) és c) pontjaiban foglalt esetekben, tartás, életjáradék és élelmezés iránt indított perekben hozott ítéletek a kereset beadását megelőzőleg félévre hátralevő és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve ; 6. az 1881: LIX. t.-c. 13. §-ának 1) és n) pontjai alatt felsorolt ügyekben hozott marasztaló Ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet egészben vagy kijelölendő részében a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Eskütől feltételezett Ítéleteket nem lehet előzetesen végrehajthatóknak nyilvánítani. 15. §. Több pertárs közül mindegyiknek felebbezése önállóan elbírálandó. A nem felebbezőkre nézve az itélet jogerőre emelkedik. Ha azonban a vitás jog a pertársak részére vagy ellen csak egységesen dönthető el, egy pertársnak felebbezése a többiekre is kiterjed. Ez esetben a nem felebbező pertársak is megidézendők a felebbezési tárgyalásra. A pertársak ellentétes vagy eltérő előadásainak befolyását az ügy eldöntésére a biróság a per körülményei szerint birálja el. 16. §. Perbehivásnak az 1881 : LIX. t.-c, 9. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van. A perbehivott, valamint az 1881: XVII. t.-c. 26. §-a és az 1881: LX. t.-c. 92., 119. és 161. §-ai értelmében beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak és e végből felebbezéssel is élhetnek. Á mennyiben már az elsőbiróság előtti eljárásban résztveítek, a felebbezési tárgyalásra ők is megidézendők. 17. §. A felebbezési tanács elnöke a felebbezés szóbeli tárgyalásra 24 óra alatt határnapot és órát tüz. A tárgyalási határnap akként tűzendő ki, hogy a felebbezés valószínű kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Sürgős esetekben ezen időköz megrövidíthető. 18. §. A tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg az elnök a periratokat keresésnek, iz elsőbiróságtól beköveteli. Az elsőbiróság a raegítelétől számított 3 nap alatt eleget tenni, vagy a